Kereskedelmi jog, 1911 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 1. szám - A rendes bíróság permegszüntető határozata és a tőzsdebiróság

1 sz. Kereskedelmi Jog nem irták és igy ők a tőzsdebiróság illetőségének magukat alá nem vetették. Kétségtelen, hogy a tőzsdebiróságot csupán az 1881 : LIX. t.-cz. 94—99. §-ai kötik, a polg. trdts egyéb szabályai reá nem kötelezők, hanem eljárási szabályait maga állapítja meg, a S. E. 5. §-ának megfelelő rendelkezése pedig a 81 es törvény hivatkozott §-aiban nem foglaltatik. Úgyde másrészt lehetetlen állapotot teremtene az, ha a rendes biróság azért utasítja el a keresetet, mert kikötés folytán a tőzsdebiróság illetékes, a tőzsdebiróság pedig ismét azért, mert kikötés hijján a rendes biróság illetékes. Elvégre is a tőzsdebiróság is törvény által elismert biróság és birói jogkörrel van felruházva, ha „külön" biróság is. Ezért mondja ki a kir. Ítélőtábla helyesen, hogy annak, hogy a rendes biróság már jogerejüleg kimondta, hogy a miatt, mert a kötlevélben a tőzsdebiróság illetősége van kikötve, az ügy a rendes biróság elé nem tartozik, az a jogi következménye, hogy a tőzsdebiróság az ügyet oly ok miatt, mely a rendes biróság jogerejü határozatának alapjával ellenkezik, hatásköréből el nem utasíthatja, mert különben felperes követelését sem a rendes biróság sem a kivételes tőzsdebiróság előtt nem perelhetné és I. és III. r. alperesek a tőzsdebiróságnak a rendes biróság előtt sikerrel vitatott illetőségét most már meg nem támadhatják. Hozzáfűzi még azt, hogy az által, hogy a rendes biróság illetőségét a kötlevél alapján kifogásolták, elismerték azt, hogy II. r. alperes nemcsak a maga nevében, de egyúttal az ő megbízásukból irta alá. Ezen utóbbi indok azonban azért nem valami erős, mert a 94. §. b) pontja Írásbeli, kifejezett alávetést követel és bár ezen alávetés megbízott utján is történhetik, jelen esetben II. r. alperes csak saját nevében irta alá és az alperes társak közti viszony megállapítva nem is lett. Ezen további indokolást nyilván főleg azért hozta fel a kir. ítélőtábla, hogy alperesek rosszhiszeműségét megbélyegezze. Az alávetés ezen belemagyarázása nélkül is kell, hogy a tőzsdebíróságra is alkalmaztassék azon elv, hogy a rendes biróság jogerős határozatával szemben hatásköréből el nem utasítja azon magasabb elvnél fogva, mert lehetetlen az, hogy az ügy a hatáskör feletti vita miatt ne találjon bíróságot. Épen elég bajt és nehézséget . okoz a közigazgatási hatóságok és bíróságok közti hatásköri összeütközés, a bíróságok között ezen negatív hatásköri összeütközések lehetőleg korlátozandók és elkerülendők, miért is a S. E. 5. § ában és a kisebb polgári peres ügyekről szóló 1877 : XXII. t.-cz. 41. § ában statuált azon rendelkezés, hogy midőn ily ügyekben a biró az eljárást megszünteti, felperes keresetét a rendes biróság előtt feltétlenül megindíthatja és a rendes bíróságok többé el nem utasíthatják, per analógiám a tőzsdebiróságra is alkalmaztassák. KÜLÖNFÉLÉK. A közüzemben teljesített fizetés csődjogi megtámadhatósága szempontjából igen fontos határozatot hozott a közelmúlt napokban a kir. Cnria. Egy csődbejutott kávéháztulajdonos még csődbejutása előtt fizetési zavarokkal küzdvén, az elfogyasztott légszesz ós villanyáramnak költségeit rendetlenül fizette, sőt több esetben csakis a légszesz, illetve a villanyáram elvonásának kényszere alatt teljesített fizetéseket. Az időközben csődbejutott közadós csődtömegének gondnoka ezeket a fizetéseket azon az alapon támadta meg, hogy a közadós azoknak teljesítésekor fizetéseit már megszüntette volt ós arról a légszeszt, illetve a villanyáramot szolgáltató társulatok tudomással bírtak, amennyiben már magában az a körülmény, hogy a kávéháztulajdonos csakis a légszesz-, illetve a villanyóra elzárása után és folytán fizetett, megállapítja a fizetés megszüntetést és az arról való tudomást. A Curia a megtámadási keresetet elutasitotta, mert ez által nem látta a fizetés megszüntetést bizonyítottnak. A Curiának ez az állásfoglalása nyitvahagyta azt a másik kérdést, hogy az ilyen közüzemben a városi törvényhatóság és az illető társulat között létrejött szerződés alapján az egyes fogyasztónak engedélyezett hitel, melyre a társulat a szerződési megállapodás értelmében kényszerítve volt, olyan hitelezői viszonyt létesit-e az egyes fogyasztó és a társaság között, amely a csődjog szempontjából a többi hitelezökéval azonos és amely már az adós anyagi csődjének beálltával, mielőtt ellene a csődeljárás alakilag még megnyittatott, szintén csak aránylagos kielégítésre tarthat igényt. Illetőségi összeütközés esete a vasutjog terén, A közigazgatási bíróságról szóló törvény 1. §-a szerint ez a biróság csak közigazgatási jogviták felett dönt ugyan, de a törvény 69. szakaszába a képviselőház bizottságának javaslatára felvétetett az a rendelkezés is, hogy ez a biróság a kereskedelmi miniszternek azon határozata felett is hivatva van ítélkezni, amely a helyi érdekű vasutak ós az államvasutak közötti üzemkezelési szerződés