Kereskedelmi jog, 1911 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 1. szám - Szocziális szempontok a versenytilalomban

1. sz. tása mellett foglalnak állást, azok azt mondják, hogy a főnöknek jogos érdeke üzletének ipari titkait a maga számára megvédeni, már pedig a mai jogrendszer mellett az esetek legnagyobb részében erre a versenytilalmon kivül más mód nincs. A kérdés Németországban már törvényhozási rendezése felé közeledik. A porosz kereskedelmi miniszter felhívta a kereskedelmi és ipari érdekképviseleteket, hogy foglalkozzanak a kérdéssel és tegyenek javaslatot a törvényes szabályozásra nézve. A miniszter a maga részéről a következő alapelveket állítja fel. Kiskorúaknál és tanonczoknai a versenytilalomnak nincsen helye. Ha kikötik, akkor kártalanítás jár, amely az első évben az évi fizetés XU énéi, a második évben V3-ánál és a harmadik évben egész évi fizetésénél kisebb nem lehet. Kereskedősegédeknél a tilalom legfeljebb három évre terjedhet, műszaki alkalmazottaknál bármeddig is. Ezek a pontok akkor, ha az alkalmazott fizetése 8000 márkánál nagyobb, figyelmen kivül maradnak. A miniszter szerint ilyen, vagy ehhez hasonló intézkedések utján a versenytilalom szertelen alkalmazását mérsékelni lehet és arra is van kilátás, hogy a főnökök és alkalmazottak nagyon is ellentétes érdekei méltányos kiegyenlítést nyernek ilyen módon. Ha a versenytilalom intézményének fejlődését és mai helyzetét oknyomozó irányban vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy a versenytilalom tulajdonképpen nem egymagában lezárt, teljesen különálló és egészen kifejlődött jogi kategória, hanem, hogy míxlum composilum, amely több analóg czélu detailintézményben birja gyökerét és csak most kezd differencziálódni. Legközelebb áll az ipari titokhoz. Versenytilalom és ipari titok egy czélt szolgál, csak a fejlődés stádiuma szerint különböző az alakjuk és levezethető az a tétel, hogy a gazdasági élet szabályozásának rendén felszínre kerülő újítások voltaképen csak ismétlések és alapjában csak formák változásai, amelyeket egyes szempontok fontosságának változása idéz elő. Az egybevetésnek eredménye ez lesz: aszerint, hogy a szóbanforgó gazdasági védelemnek versenytilalmi jellege vagy pedig a védett jogtárgy jelentősége emelkedik, kerül jobban előtérbe a versenytilalom vagy az ipari titok jogi szabályozásának szempontja. 5 Másrészt áttérve a versenytilalom rendszerének dogmatikus tárgyalására, mindenekelőtt konstatálni kell, hogy a versenytilalom hol a szolgálati viszony keretében, hol szolgálati viszonyon kivül jelentkezik. Mindkét csoportnak részint törvénybe, részint szerződésbe foglalt elemei vannak. I. A szolgálati viszonybeli verseny tilalmának törvénybeli elemeit a kereskedelmi törvénynek és az ipartörvénynek ama szakaszai foglalják magukban, amelyek a segéd rögtöni elbocsátásának feltételeiről szólnak. A szolgálati viszony körébe tartozó egyezségi versenytilalomnak jogát törvényeink nem érintik és csak a b!rói joggyakorlat állapított meg néhány állandó érvényű szabályt. A joggyakorlat azonban meglehetősen eltérő irányú. II. A szolgálati viszonyon kivül eső versenytilalom törvénybeli csoportja csak a közkereseti társaságról szóló paragrafusokban van rendezve és csak a társasági szerződések körében szokott előfordulni. A szolgálati viszonyon kivül eső egyezségi versenytilalomra nézve nincsenek törvényes szabályaink, ennek alkalmazási köre a társasági szerződésekre és az üzletátruházásokra terjed ki. A versenytilalom lényege a czéljában keresendő. A versenytilalom czélja nem egyéb, mint védekezés azzal szemben, aki az én gazdasági működésemnek egészen közelről intim szemlélője, vagy sokszor aktiv részese és főszereplője. Védekezés egyrészt az ő valószínű versenyével szemben, másrészt mások te^jes^kedési vágyaival szemben. Ma, amikor a gazdasági élet szervezete oly széttagolt, oly érzékeny, fiziológiája oly fejlődött, hogy szerkezete majdnem hasonlít a mi idegrendszerünk szubtilitásához, természetes, hogy az összeköttetések, a kereskedelmi konjunktúrák ismerete, minden egyes pillanat által adott helyzetnek kellő időben való kihasználása, pótolhatatlan értékeket jelent. Tény, hogy a szellemi tőke jelentősége a gazdasági élet terén is fokozódván, fokozódik az a veszély is, amely a fontosabb szerepre hivatott üzleti személyzetnek károsító szándékából származhatik. Azért van az, hogy az ipari titok és a versenytilalom gazdasági és jogi jelentősége annyira emelkedett. Ez látnivaló ez idetartozó joganyagnak fokozatos fejlődéséből is. Eleinte a jogvédelem Kereskedelmi Jog