Kereskedelmi jog, 1911 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / Tartalommutató

410 Kereskedelmi Jog 24. BZ. 193. A fenyegetés által előidézett kényszert, mint jognyilatkozat-érvénytelenítési okot csak akkor lehet sikerrel felhozni, ha a fenyegetés jogellenes volt. Ebből folyólag a biztositó-társaságnak az a nyilatkozata, hogy ha a biztosított nem fogadja el a felajánlott tüzkárösszeget, akkor ő önként nem fizet, hanem lépjen a biztosított a per útjára, mint nem jogellenes, az egyezség megtámadására alkalmas jogellenes fenyegetésnek nem tekinthető .... 58 194. Midőn a biztosított a kedvezményezett személyét később megváltoztatta és ennek folytán a biztosítási összeg követelésének joga a régi és uj kedvezményezett között vitás, ugy az uj kedvezményezett kijelölésének érvényessége a bizt. társaság elleni perben el nem bírálható és az ily kereset kereshetőségi jog hiánya miatt annyiban elutasítandó, amennyiben az fizetésre irányul; ellenben fennáll a kereshetőségi jog a letétbe helyezés követelésére nézve 78 195. A valamely kölcsön biztosítására kötött életbiztosításban kedvezményezettként maga a kölcsönadó neveztetvén meg, ez csak arra jogosítja fel a kölcsönadót, hogy a tényleg adott kölcsön erejéig magát kielégítse, ami azonban nem érinti a biztosított jogutódainak az esetleg fenmaradó összeghez való jogát. A nem perfektuált kölcsön esetére azonban az ilyen biztosítási ügylet a kölcsönadó által joghatályosan stornírozható 79 196. A jeges uton történt elesés balesetnek vélelmezendő 115 197. Az igazságos és méltányos becsünek elengedhetetlen kelléke az, hogy legalább az elégett tárgyak mind megbecsiiltessenek, ezért érvénytelen az olyan szakbizottsági becslés, melynél a kárbecslő egyes biztosított és elégett tárgyakat a becslésből kihagy , 116 198. Biztosítási ügyletben is elegendő a közvetítői tevékenység megállapítására, hogy az ügynök felszólította biztosítottat ügylekötésre és ez utóbb az ügyletet közvetlenül meg is kötötte .... 136 199. Érvénytelen a több évre szóló balesetbiztosítási szerződésben benfoglaltatni szokott az a kikötés, hogy a biztosító társaságnak káreset bekövetkezte után joga van a szerződést egyoldalúan felbontani. — Az elsőbiróság a balesetbiztosítást a szerződés tartalma alapján „kárbiztositással vegyes életbiztosítási szerződésnek" minősiti és ezért a K. T.-nek ugy kárbiztositási, mint életbiztosítási rendelkezéseire hivatkozik az indokokban. A balesetbiztosítás mint életbiztosítás bírálandó el. — A bizt. szerződés fennállása vitássá válván, a biztosítottnak joga van megállapítási keresetet indítani, mert a biztosítottnak tudnia kell, hogy a dijakat fizesse-e, vagy uj biztosítást kössön-e? 177 200. A K. T. 468. §-ának első pontja nem parancsoló, hanem csak vélelmet állapit meg és így kiköthető, hogy a biztosítás a könyvekbe történt bejegyzés dacára csak az ajánlatnak megállapított határidő alatt a biztosító részéről történt elfogadásával lép hatályba 177 201. A közlési kötelezettséget csak az sérti meg, aki betegsége komolyságának tudatában volt; ennek bizonyítására pedig az orvos tanúvallomása el nem fogadtatott 195 202. Ha a szakbecslésben a két szakértő megegyezik, akkor az a körülmény, hogy az általuk választott elnök a tisztet el nem fogadta, szabálytalanná a szakbecsüt nem teszi. Az ingatlan tulajdonosa által a biztosítási összegre bejelentett igény nem lehet ok arra, hogy a biztosított ingókra eső összeg bírói letétbe helyeztessék 196 203. A szakbecsü nem kötelező a biztosítottra, ha az ő szakbecsüse a becslés megejtése előtt viszszalép és ő ujabb szakbecsüs megnevezésére nem kötelezhető 217 204. Ha a biztosítási ügynök tölti ki az ajánlatot, ő nem ugyan a megbízottja a biztositónak, de az általa elkövetett megtévesztés a biztosító terhére esik , , . 239 205. A keresk. törvény 478. §-a értelmében a biztosított tárgyakért adandó kártérítés összege azon érték szerint állapítandó meg, amelylyel a megsemmisült tárgyak a káreset időpontjában birtak és így a jövőben bekövetkezendő esélyeknek az értéket akár emelőleg, akár csökkentőleg érintendő változásai figyelembe nem vehetők 287 206. A balesetbiztosításban a külső testi sérülés közvetlen folyományaként jelentkező vérmérgezés, illetve orbánc is biztosítottnak tekintendő . . . 304 207. Oly esetben, midőn a biztosító a biztosítási ügylet megkötésekor a biztosítottnak a nyereményrészesedés összegét megbecsülte, de az összeg el nem éretett, a biztosító köteles a nyereségjutalék kiszámításának alapját képező összes adatokat közölni és igazolni a biztosítottal és ennek elmulasztása esetén a becslési összeget megfizetni nem köteles 305 208. A biztosító felelős azért a kárért, amelyet saját főiigynökének, valamely biztosítási ajánlat elfogadása köriili megtévesztő magatartása által okozott 305 209. Az életbiztosításban a kedvezményezett személvének megváltoztatásában a biztosított akkor sincs korlátozva, ha egy előbbeni, ilyen változtatás a kötvényfeltételek értelmében a biztositóval már közöltetett és a kötvényre reá vezettetett . . 384 210. A biztosított közadós, a csődbejutás után halván el, az életbiztosítási összeg a tömeeet akkor sem illeti meg, ha a tömeg folytatta a biztosítást 404 Szerzői és kiadói ügylet. 211. A hetilap szerkesztőiének felmondási ideié egy évben állapíttatott meg 250 Bizományos és ügynök. 212. Az ügynöki mesrbizás jogellenes visszavonásából származó vesztett hasznot a megbízó mes:tériteni tartozik 157 213. Ha a közvetítési jutalék az árjegyzéki ár után van megállapítva, akkor külön kikötés nélkül is az azon alól történt eladásnál a különbözet a jutalékból levonandó 196 214. Az ügynöki viszony természetéből következik, hogy ha az ügynök nagyobb számban ad be megbízójának olyan ügyletet, ami a realitás követelményeinek mesr nem felel, a megfbizó külön kikötés nélkül is jogosítva van az ügynöki megbízást viszszavonni 325 215. A bizományos fizetés-megszüntetése nem mentesiti a megbízót a kötelezett bizományi áruk átadása alól 403 216. Közvetítési díj állami hivatal részére való vétel esetében is joghatályosan kiköthető. A közvetítési dij iránti igény nem terjed ki ez utóbb a közbenjáró nélkül történt további vásárlásokra . 425 Ipari, vasúti, automobil- és gazdasági üzemi baleset. 217. A vaspálya üzeme különös veszélylyel járván, az ily üzemben szenvedett baleset következményeiért (dologban esett kárért is — lovak elgázolása —) az üzem tulajdonosa a fennálló jogszabályok szerint feltétlenül felelős, kivéve, ha bizonyítja, hogy a balesetet a károsultnak saját hibája okozta . , , , 40