Kereskedelmi jog, 1911 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / Tartalommutató

24. sz. Kereskedelmi Jog 441 218. Habár az 1907 : XIX. t.-c. 10. §-a egyes hivataloknak és vállalatoknak, igy különönsen az állami vasutaknak is, azon alkalmazottait, akik üzemi baleset esetére a törvény VII. fejezetében megállapított kártérítésnek megfelelő nyugdijigénynyel bírnak, kivette a balesetbiztosítás kötelezettsége alól, — ez a kivétel nem azt jelenti, hogy az ilyen alkalmazottak munkaadóit baleset esetében súlyosabb felelősség terhelje, mint más munkaadókat; ezért az ilyen alkalmazottak sem követelhetik az általános magánjogi szabályok szerint járó teljes kártérítést, hanem csak a törvény VH-ik fejezetének megfelelő kártalanítást; a teljes kártalanítást ők is csak a törvény 82. és 83. §-aiban megjelölt esetekben (büntetendő cselekmény stb.) igényelhetik .... 139 219. A gyermek szülőinek eltartására csak anynyiban kötelezhető, amennyiben azt a saját illő megélhetésének veszélyeztetése nélkül teheti. Ha a tartásra eként jogosult szülőnek gyermeke baleset folytán elhal, a kártérítés megállapításánál nem az a döntő, hogy a kártérítésre jogosultnak tartása menynyibe kerül, hanem, hogy az elhalt saját illő megélhetésének veszélyeztetése nélkül mennyivel tartozott szülője eltartásához hozzájárulni; s hogy eként a károsult fiának halála folytán mennyit veszített. A kártérítés megállapításánál a jogosultnak életben levő gyermekei csak akkor vehetők számításba, ha olyan helyzetben vannak, hogy tartásához hozzájárulhatnak 263 220. A bányamunkás balesetéből származó igényekre az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907 : XIX. t.-c. nem alkalmazható 275 221. Minthogy a vasút a vaspályaátjárónál, amelynél a baleset történt, az üzemi költségek megtakarításának okából sorompót nem alkalmazott és emellett a vonatot az átjárónál teljes menetsebességgel járatta és az a körülmény, hogy a kérdéses átjárónál a vasút a közigazgatási hatóság által sorompó alkalmazására kötelezve nincs, a sorompó hiányából származó kár megtérítésének kötelezettsége tekintetében figyelembe nem vehető, mert az ebből eredő és a vasút javára eső megtakarítás mellett ugyancsak a vasutat terheli a sorompó hiányával járó kockázat is; a vasút a balesetből eredőleg kártérítésre köteleztetett 367 Váltó. 222. A váltóleszámitolási jegyzékben a lejárat napjául megjelölt nap nem jelent megállapodást a fizetési időre, hanem csak azt eredményezi, hogy a váltó előbbi lejárattal el nem látható .... 18 223. A váltóperben hozott Ítélet által eldöntött jogviszony, az ugyanazon jogalapon indított közpolgári perben itélt dolog 18 224. Az elfogadó által adott kifogás az elkésetten kifogással élt másik elfogadótárs javára ki nem terjeszthető 19 225. A szabálytalanul kézbesített sommás végzéssel is megszakittatik a váltóelévülés, ha a szabálytalan kézbesítés nem vezethető vissza a felperes mulasztására 36 226. Váltóperben a kifogásoló alperes tartozik bizonyítani, hogy kezesi kötelezettsége még azért nem nyilt meg, mert az egyenes adósnak végrehajtási fedezetül szolgálható vagyona van ... 36 227. A külföldön lakó váltóadós hirdetményileg idézendő 59 228. Ha a tömeg ellen helytelenül is bocsáttatott ki a sommás végzés, a tömeggondnok ezen az alapon perújítással nem élhet 79 229. Álforgatmány esetében az előző forgató a perhe léphet és igy a keresetnek a váltóelévülést megszakító hatályát a maga javára igénybe veheti ™ 230. Előállható kár fedezetére kiállított váltó esetében a keresettel fellépő felperes az adós kifogása folytán részletezni tartozik a kárt ... 117 231. A közjegyző kártérítésben elmarasztalandó az óvás szabálytalan felvétele miatt, ha a közjegyző által az óvás a lejárat napján d. e. 1hí2 órakor vétetett fel és a váltóbirtokos ezen okból jogérvényesen pervesztes lett H7 232. A váltójogi elévülést csak a kereset szakithatván meg, a kereset kézbesithetetlensége esetében újból kezdetét vevő elévülést a váltóhitelezőnek csak olyan joglépése szakithatja meg, amely az eljárás folytatására szükséges volt 119 233. A váltó tartalmával szemben a kifogásoló alperest terheli annak bizonyítása, hogy a váltó másutt, mint a váltóban kitett fizetési helyen volt fizetendő H9 234. Az a körülmény, hogy a váltó alapjául szolgáló ügyletben a teljesítés helye meghatároztatok, feljogosítja a váltóbirtokost a váltót erre a teljesítési helyre telepíteni 120 235. Abból, hogy a váltóbirtokos a váltót utólag maga töltötte ki, még nem vélelmezhető a telepítés utólagos volta is 136 236. Elfogadótárs nem tekinthető a perrendtartás 112. §-a alá eső pertársnak, ha külön kifogással élt és kifogása mint elkésett visszautasittatott, még akkor sem, ha a kifogással élő férj kifogásai olyanok, hogy a követelést valamennyi váltókötelezettre nézve megszünteti 137 237. „Valeur en compte" („ellenérték ellenszámlában") esetében is a forgatmányos jóhiszemű harmadik személynek tekintendő 158 238. A váltóbirtokos a kitöltetlenül kapott váltót helyesen tölti ki, ha az az intézvényezettnek a kitöltés idejében birt valóságos és nem a kiállítás idejében bírt lakásával tölti ki 159 239. „Négy hó kelettől" kellékszerüen jelöli meg a váltólejáratot 159 240. A váltó jogellenes utólagos telepítésének kifogásában benne van az óvás szabálytalanságának kifogása is 178 241. A lakásából elköltözött intézvényezett ellen a felhagyott lakásán felvett óvást nem teszi szabálytalanná az a körülmény, hogy az óvásban az vétetett fel, hogy az óvatoló az intézvényezettet nem találta otthon 179 242. A váltó szövegén, annak baloldalán keresztül irt aláírás kibocsátói aláírásnak nem tekinthető 180 243. Aki a váltó megszerzésekor az alapügyletről tudomást szerez, az abból merített kifogásokat tűrni tartozik 196 244. A tetszés szerinti telepithetésre való feljogosítás csak a felhatalmazót köti feltétlenül, más váltókötelezettet azonban csak annyiban, amennyiben ahoz, akár kifejezetten, akár a körülményekből megállapíthatóan hallgatólag hozzájárult ... 197 245. Az az állítás, hogy a pénzszükségben levő váltóelfogadó fia teljesítette a fizetést, nem azt jelenti, hogy az elfogadó érdekében és helyette fizette ki a váltót s igy a váltó célját érte 217 246. A váltóperben itéletileg eldöntött jogviszony az utóbb indított közpolgári perben ujabb megvizsgálás tárgyává nem tehető 240 247. Eredeti váltó nélkül beadott keresetre még tárgyalás sem tűzhető ugyan, de ha a váltó utóbb csatoltatott, az ügy érdemileg elbírálható . . 240 248. Az ügyletben eljáró pénzintézeti igazgatónak a tudomása magát a pénzintézetet is terheli. Abban az esetben, ha a váltóbirtokos a váltó megszerzésében rosszhiszemű, akkor előzőjének a jóhiszeműsége az 6 javára nem esik 262