Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 4. szám - Tanárbirák [2. r.]

?6 nagy tudományú, nagy tehetségű jelesebb tanár jelenléte máskor okozott rajta. Előre látható, hogy ez a birói gyakorlat egyöntetűségét és jóságát nem igen mozdítaná elő. A jogtudományban való készültséget és tehetséget tekintve, mindez áll a kereskedelmi jog jelesebb tanárairól is. Egyben-másban azonban van különbség ; és ez a különbség jelentékeny. A közönséges magánjog ugyanis többnyire oly életviszonyokat szabályoz, a milyenekben minden ember megfordul; mig a kereskedelmi jog tárgya oly külön életviszonyok szabályozása, melyekben, ha nem is kizárólag, de mégis lényegesen tulnyomólag a kereskedők élnek. Innen van, hogy a közönséges magánjogban szabályozott életviszonyok ismerete csak ritkábban, pl. bérlet, haszonbérlet, munka-vállalkozás esetén, igényel külön ismereteket; rendszerint elegendő az élet-tapasztalat; a kereskedelmi jog helyes alkalmazása azonban a kereskedelem ismeretét, tehát oly életviszonyok ismeretét igényli, melyekben nem minden ember fordul meg, legkevésbé a birák és a tanárok. Azt a panaszt, hogy a kir. Curia kereskedelmi (váltó-, csőd-) tanácsának tagjai a kereskedelmi, váltó-, csődtörvényben nem bírnak kellő jártassággal, bajos lesz elhitetni. Tanúskodom amellett, hogy a Curia illető birái nem csak a törvényeket és azok magyar kézi könyveit tanulmányozták, hanem a német irodalomra és judikaturára is mindig tekintettel vannak, ami különösen a német judikaturát illeti, nézetem szerint túlságosan, mert még az uj német kereskedelmi törvény judikaturáját is nézik, daczára annak, hogy ez már jelentékeny részben a német polgári törvénykönyvben találván kiegészítését mindenütt, de különösen az ország oly részeiben, amelyeken az osztrák polg. törv.-könyv van érvényben, tulajdonkép csak nagy kritikával volna használható. De a magyar kereskedővilágnak nem is az a panasza, hogy a birák a törvényeket nem ismerik kellően, vagy hogy egyéb jogászi készültségük nem elegendő. A kereskedővilág panasza az, hogy a birák a kereskedelmet nem ismerik eléggé. Kérdem tehát: hát a jelesebb jogtanárok jobban ismerik? Nem hiszem. Sőt ellenkezőleg ; azt hiszem, hogy kevésbbé ismerik, mint a Curia birái, akik évek hosszú során át a perekből és 4. sz. az ezekben beszerzett szakértői véleményekből mégis csak megismerték valamennyire a kereskedelmet és a kereskedők életviszonyait. Talán a jelesebb jogtanár jobban érti pl, hogy dolosus-e a tűzifa eladója, aki a máglyát ugy rakja, hogy a hasáboknak mindig a lapos oldala van alul, avagy dolosus e vagy culposus e a szárított gyümölcs eladója, aki az árut egyik vagy másik módon csomagolva adta fel a vasútra. Nem hiszem, hogy ők ezt jobban tudják. Azt azonban elhiszem, hogy az oly jelesebb jogtanár, aki mint romanista nőtt fel és a római jogon szerezte első babérjait, a mig csak jogtudományról van szó, a kereskedelmi jog helyes alkalmazásánál nagy szerepet játszó magánjogi ismereteinél fogva is messze kimagaslik De éppen ezért áll róla is az, amit a magánjog tanárairól mondtam. Csak egy kereskedelmi tanácsa lévén a Curiának és ez hetenkint átlag három ülést tartván, a három jelesebb jogtanár mindegyike minden héten két ülésben vehetne részt. Ha tehát Sehwarz tanár ur indítványa valahogy mégis meg találna valósulni, akkor a kereskedelmi tanács minden ülésében két jelesebb jogtanár volna jelen, a mi nagyot enyhítene a a bajon; mert a mint a professzor-leiket ismerjük, ők végeznének egymással. Ezt csak a jogtudomány dolgában értem; mert ami a kereskedelem ismeretét illeti, azt hiszem, hogy tanárok vezető befolyása mellett vak vezetné a — rövidlátót. így áll a dolog, ha a jelesebb jogtanárok olyanok, amilyeneknek lenniök kell. De ki áll jót arról, hogy mindig ilyenek fognak jelesebb jogtanárok hírében állani ? Mert akadhat ám más kaliberű ember is, aki érti a módját, hogyan lehet valaki a valóságos tudós elnyomása mellett jelesebb jogtanárrá. Lehet a római jognak olyan tanára, aki a Corpus Jurist azért nem tanulmányozta át, mert nem tud eleget latinul; de azért a „Római Jog Institutiónak Tankönyvé" t megirta ugy, hogy Mackeldey Lehrbuch jából, vagy Kuntze Cursusából csinált egy rossz kivonatot, és miután azt éveken keresztül minden évben elrecitálta, végre maga is, és a laikus világ is, elhiszi, hogy ő alaposan tudja „a római jogot". Avagy nem tartja-e a tudós tanár ur lehetségesnek, hogy az osztrák magánjog tanszéke oly tanár birtokába kérüljön, aki nagyon okos Kereskedelmi Jog