Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 4. szám - Tanárbirák [2. r.]

74 Ha már most más részről tekintetbe veszszük, hogy az osztrák magánjognak minden budapesti egyetemi tanára bizonyára a tárgyának alapos tanulmányozásához okvetlenül megkívántató, beható romanisztikus képzettséggel bir, hogy az osztrák polg. törvénykönyv irodalmát Zeilleren kezdve le egész az ujabb időkig, Scheyig ós Krainzig, valamint az osztrák judikaturát legalább az 50 es évektől a mai napig ismeri; akkor az bizonyára oly incarnatus osztrák czivilista, hogy az első ülésben kész az összekocczanás, bizonyos levén, hogy a tudós tanár ur a tanács tagjairól azt fogja panaszolni, hogy nem ismerik eléggé az osztrák jogot, mig a tanács birótagjai azt nem fogják megérteni, hogy minek hozták ide az ujabb jogtudománytól elmaradt ezt az ósdi osztrákot. Hát még, mikor még ugyanabban az órában magyar örökösödési pert, vagy csak kötelmi pert kell elintézni; hogy fog e két elem egymásra bámulni, mikor mindegyik más malomban őrlet. Nem I Az osztrák magánjog tanárait a Curián nem lehet használni, hacsak nem lesz kelleténél kevésbé osztrák jurista, ami ismét kathedrájának árt. Máskép áll a dolog a magyar magánjoggal. Ennek a tanárai, ha valóságos tudósok és kathedrájuk feladatai felett teljesen uralkodnak, okvetlenül foglalkoztak a magyar magánjognak az ősiség és urbériség eltörlése előtti dogmatikájával, a most emiitett jogintézmények eltörlése és a telekkönyvi intézmény behozatala által az ingatlanok körüli dologi jogok, a családi vagyonjog és az örökösödési jog terén beállott változásokkal, hegyiről-tövire ismerik az Ideiglenes Töivénykezési Szabályokat, a birói gyakorlatot és az ujabb törvényeket, okvetlenül foglalkoztak római joggal és a jó részben azon alapuló ujabb, különösen az osztrák és német polgári törvényekkel és a magyar Tervezettel, mely utóbbinak egyik-másik tanára talán magna pars fűit. Ezek a mai magyar magánjognak diszei-virágai, valóságos conditores juris. Többet mondok. Tisztelet és elismerés adassék Wenzel és Suhayda emlékének és érdemeinek, de azt, hogy a magyar jogtudomány az utóbbi évtizedek alatt mennyit haladt, főleg az által lehet megállapítani, ha a magyar magánjog mai termékeit az előbbieknek az alkalmazás tárgyát képező magánjogi dogmatikában tett szárny-próbálgatásaival hasonlítjuk össze. 4 RZ. Ezek a mai jelesebb tanárok azonban nagy tudományuk és nagy tehetségök által a kir. Curia birái felett torony magasságára kiemelkednek. És éppen ez a baj! Akik annyira felülmúlnak bennünket, azok minket egyszerűen elnyomnak, és az elnyomással nem csak elkedvetlenítenek, hanem még azonnal említendő más bajt is okoznak. A kir. Curián tudvalevőleg a tanácsok egy tanácselnökből, hat biróból és egy tanácsjegyzőből alakulnak. Dr. Schwarz tanár ur indítványa szerint az egyik szavazó valamelyik jelesebb jogtanár volna. Tehát a tanácselnök elnökölne. Magának a tanácselnöknek természetesen a birói karból kivált egyik jelesebb birónak kell lennie. Igen, de a tanácselnökön kivül van a Curia minden tanácsában még más jelesebb bíró is. A jelesebb tanárral együtt lesz tehát két, esetleg több ember is a ki véleményének elfogadásáért küzd, akik között a szavazatok megoszlanak. Ha már most figyelembe vesszük, hogy idáig a tanácselnök feladatának tekintették, hogy nagyobb tehetségével, nagyobb készültségével és nagyobb gyakorlati jártasságával vezetője legyen a tanácsnak, aki különösen kétes esetekben irányt mutasson; könnyen megérthető, hogy ha a tanácsnak elismert jobb birái és a tanácselnök egy nézetben voltak, akkor a határozat többnyire egyhangúlag megvolt; ellenkező esetben a többség vagy az egyik vagy a másik véleményt fogadta el. Most betoppan közénk a tudós, a nagy tehetségű, nagy tudományú tudós, aki, amint a tényállást megértette, azonnal felismerte a fenforgó jogviszonyok szövevényét, kész az azok folyományait meghatározó minden egyes jogszabállyal és egy pillanat alatt az analysis és synthetis utján alkotott eredménynyel. És ha hozzá tud férkőzni a tanács tagjainak gondolkozásához és ezt keresetlen, kollegiális módon elő is tudja adni, akkor az ő szava fog a tanácsban dönteni, különösen ha magasabb helyen is valóságos tehetség és valóságos tudós hirében áll, akinek a tanács működéséről mondott véleményét felsőbb helyen is méltatják. Ezzel a tanácselnök el van nyomva. Nem ő irányit, hanem a szavazó tanár, aki a maga véleményét érvényesíteni akarja és tudja is. Igen, de az előadók nem birnak azzal a Kereskedelmi Jog