Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 4. szám - Tanárbirák [2. r.]

KERESKEDELMI JOG A hiteltörvények (kereskedelmi, váltó-, csőd-, ipar-, szabadalmi jog stb.) minden ágára kiterjedő folyóirat. SZERKESZTÖSEÜ É£> KIADÓHIVATAL: FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: ELŐFIZETÉSI ÁR: úgeaz. évre ... 20 K. B?ves alám : 1 K. Telelőn 30—06. BUDAPEST, GRECSÁK KÁROLY Dr. BENDER BÉLA ELŐFIZETÉSI ÁR: úgeaz. évre ... 20 K. B?ves alám : 1 K. Telelőn 30—06. V., Arany Jinos-u. 9 az KIK. CÜR1AI BIBÖ. ÜQTVfcD. ELŐFIZETÉSI ÁR: úgeaz. évre ... 20 K. B?ves alám : 1 K. Telelőn 30—06. HETEDIK ÉVFOLYAM. — 4. SZ. MEfclJKLEN MINDEN HÓ 1-EN ES 15-EN. BUDAPEST, 1910 FEBRUÁR 15. Tanárbirák.*) Irta: Tolnai Antal, kir. kúriai bíró. Következik, hogy a magyar és osztrák magán jog és a kereskedelmi jog tanárairól szóljak. Előbb azonban az Ügyviteli Szabályok negyedik czimének egy nagy hibájáról kell megemlékeznem. Ez a czim szabályozza ugyanis a kir. Curia szakosztályainak és szaktanácsainak beosztását, de egy szóval sem emliti, hogy a kir. Curia legfelső bírósága alatt álló azoknak a területeknek a részére, amelyekben az osztrák polgári törvénykönyv van érvényben, egy vagy több külön polgári tanácsot kell alakítani, és a Curián ilyen tanács tényleg nincs is; hanem az erdélyi és volt határőrvidéki polgári pereket magyar magánjog szerint eldöntendő perekkel együtt intézik el, minélfogva megeshetik, hogy ugyanabban a tanácsban egy napon 3 — 4 pert magyar magánjog szerint, 1—2 pert pedig osztrák magánjog szerint intéznek el, ugy azonban, hogy az osztr. polg. törv.-könyvben szabályozott több kérdésben, pl. végrendelet alaki kellékei, gyámság, házassági személyjog tárgyában már nem az osztrák polgári törvénykönyv, hanem az ujabb magyar törvény az irányadó. Első pillanatra azt hihetné valaki, hogy hiszen ez nem baj, sőt igen czélszerü. Azt lehetne ugyanis hinni, hogy mivel a magyar házassági vagyonjog a közszerzemény intézménye által, a magyar örökösödési jog pedig az ági és szerzeményi vagyon intézményei által az osztrák magánjogtól lényegesen különbözik, attól nem kell tartani, hogy a birák a két magánjogot a házassági vagyonjog és törvényes örökösödés kérdéseiben összezavarnák; másfelől azonban igen hasznos, ha ugyanazok a birák dologi és kötelmi jog, sőt az örökösödési jog más intézményei, pl. utóöröklés, vagy hagyomány tárgyában az osztrák magánjog folytonos gyakor*) Lásd előző közleményt megelőző szamunkban. latában lévén, a magyar magánjog hiányait onnan pótolják. Ez azonban nincs egészen igy. A magyar polgári törvénykönyv tervezetének megjelenése óta ugyanis van akárhány biró, aki a tervezetet nemcsak ismeri, de állandóan használja is, annak intézkedéseit alkalmazza. A Tervezetnek azonban, természetesen, judikaturája nincs. Azt meg mindenki tudja, hogy a szerkesztésénél a német birodalom polgári törvénykönyve volt a minta. Ennek pedig van már nagy irodalma és nagy judikaturája. Természetes tehát, hogy aki a magyar tervezetben nem találja meg, amit keres, a német birodalmi judikaturában keres útbaigazítást. Ennek a judikaturának első köteteiben pedig a magánjog időbeli határait tárgyazó jogszabályoknál fogva még nagyon sok döntés a német pmdectajogon, a porosz Lsndrechten, a szász, a franczia és az úgynevezett badeni polgári törvénykönyveken alapul, mely döntések mind igen észszerüeknek látszanak, különösen ha az olvasó az idézeteket figyelmen kivül hagyva, csak a szöveget nézi. Az ekkép gyűjtött ismeretek azután az illető biró készültségében egy egésszé alakulván, észre sem veszi, hogy mikor osztrák jogterületről felérkezett pert intéz el, az osztrák polg. törv.-könyv szabályai helyett fejében készen levő más, néha kikutathatlan eredetű, jogszabályt alkalmaz. Mindez azt eredményezte, hogy az osztrák polg. törvkv. még törvény által hatályon kivül nem helyezett részei helyett is gyakran más forrásból származó jogszabály érvényesül azon a czimen, hogy a tudomány haladásának, egy már Ausztriában is elavultnak elismert törvénykönyv miatt útját állani nem lehet; igy, azután az osztr. polg. törvénykönyv sok helyen átlyukasztva és idegen eredetű jogszabályokkal kiegészítve nyer alkalmazást.