Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 3. szám - A szabadalmi törvény tervezetéről

72 Kereskedelmi j>.g 3. sz. is, melyek nem kereskedő ellen foganatosíttatnak, a Cs. T. 27. §. 2-ik pontja alapján sikerrel csak abban az esetben támadhatók meg, ha a kielégítés vagy biztosítás elfogadásakor, illetve a végrehajtás foganatosításakor, melylyel a zálogjogi előjegyzés is egy tekintet alá esik, a közadós ellen a csődkérvény már beadatott s erről a kielégitést vagy biztosítást nyert hitelező ugyanakkor tudomással birt. Minthogy pedig a jelen esetben a közadós nem kereskedő, hanem nyugalmazott főispán felesége s ennélfogva az ellene kieszközölt zálogjog előjegyzéssel való biztosítás azon az alapon, hogy annak megszerzésekor fizetéseit már megszüntette s erről alperes tudomással birt, a csődhitelezők irányában hatálytalannak ki nem mondható, az pedig vitán kivül áll, hogy a megtámadott zálogjogi előjegyzés, kieszközlésekor közadós ellen a csődnyitási kérvény még be nem adatott s ilyenről alperes tudomással sem bírhatott: a 27. §. 2. pontja szerinti megtámadásnak nincs helye stb. (24589/1908.) A budapesti kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok : Annak előrebocsátása mellett, hogy felperes felebbezésében nem támadta meg az elsőbiróságnak azt a megállapítását, hogy közadós ellen az első csődnyitási kérvény csak 1907. márczius 19-ik napján adatott be s igy a tény valónak tartandó, a kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét a benne felhozott indokok alapján és azért hagyta helyben, mert annak a közadósnak jogcselekményeit, aki nem kereskedő, a Cs. T. 27. §. 2. és 3. pontja alapján csak akkor lehet megtámadni, ha a megtámadott jogcselekmény idejében a csődnyitás iránt a kérvény már be volt adva, illetőleg, ha a megtámadott jogcselekmény a csődnyitási kérvény beadását megelőző 15 napon belül keletkezett, de nem akkor is, ha a megtámadott jogcselekmeny idejében a közadós adósságai vagyonát meghaladták és ezt ő a hitelezőnek tudomására hozza, a csőd elrendelését azonban a közadós ellen ekkor, illetőleg további 15 napon belül még senki sem kéri, továbbá, mert felperes nem is állította, hogy közadós a megtámadott zálogjog előjegyzését hitelezői megkárosítására irányuló szándékkal tűrte és az alperes ezt tudta, de nem bizonyított oly tényeket sem, melyekből erre következtetést vonni lehetne, következőleg a megtámadott zálogjog a Cs. T. 29. §. alapján sem hatálytalanítható. (2499/1908. V.) M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét indokai alapján heiybenhagyja. 55. A haszonélvezeti jog csődben leltározható akként, hogy annak gyakorlása, illetve az abból várható jövedelem a csődtömeget illeti. (M. kir. Curia 349/1909. — 1909. nov. 28.) M. kir. Curia: A másodbiróság Íteletét helybenhagyja. Indokok : A haszonélvezetnek, mint személyes szolgalomnak jogi természete csupán magának a jognak dologi hatályú átruházását zárja ki, a haszonélvezet gyakorlásának kötelmi hatályú átruházását azonban nem gátolja. Ennek a jogi álláspontnak felel meg az 1881: LX. t. cz. 208—210. §-ainak az az intézkedése, amely szerint a végrehajtást szenvedőt ingatlan dolgon megillető haszonélvezet a hitelezők érdekében zár alá vehető s a haszonélvezetből házi kezelés vagy bérbeadás utján befolyt jövedelem a hitelezők kielégítésére fordítható, — magának a haszonélvezeti jognak átruházása, árverés alá bocsátása ellenben helyt nem foghat. A kir. Curia másodbiróság ítéletét az abban felhívott és a felebbezésben felhozottakra tekintettel a fentiekkel kiegészített indokok alapján helybenhagyandónak találta. Pénzügyi határozat. í. A jelzálogkölcsönök átváltoztatására az 1S81 : LXX. t.-czikkben meghatározott bélyeg- és illetékkedvezmények jogosan tagadhatók meg abban az esetben, ha nem igazoltatik, hogy az ujabban kölcsönvett összeg valósággal annak a régebbi tartozásnak törlesztésére fordíttatott, a melynek átváltoztatására a bélyeg- és illetékkedvezmények igényeltetnek. (M. kir, közigazgatási bíróság 7121/1909> P. sz,) M. kir. közigazgatási bíróság : A panasznak helyet nem ad. Indokok : Nem lehetett a panasznak helyet adni a panaszolt határozatban foglalt és e bíróság által is elfogadott indokokon felül még azért sem, mert a kisbirtokosok földhitelintézetének 1908. évi január 13-án 1409. sz. alatt az a—i királyi pónzügyigazgatósághoz intézett nyilatkozata szerint H. Pál g—i lakos 1200 korona kölcsönéből a V. a— i hitelintézetnek semmiféle kifizetés nem teljesíttetett, hanem az a kincstári bekebelezett követelés és költségek levonásával a félnek megküldetett; az a panaszbeli állítás tehát, hogy fenti kölcsön a nevezett hitelintézetnél fennállott követelés átváltoztatására fordíttatott, igazolva nincs. A kereskedő vagy iparos III. osztályú kereseti adójának kivetésénél, ha az adóalap az 1875 : XXIX. t.-cz. 19. § a 5. pontja szerint a lakás és üzlethelyiség bére vagy bérértéke alapján számittatik ki, az üzleti alkalmazottak lakásául szolgáló helyiség bére vagy bérértéke számításon kivül hagyandó. (M. kir. közigazgatási bíróság 16857/1909. P. sz.)