Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 3. szám - A szabadalmi törvény tervezetéről

60 tarozás ellen intézett előterjesztésnek azért nem adott helyt, mert azt tárgytalannak tekintette annak folytán, hogy a leltározott függő termés kiadása iránt az előterjesztéssel élő pert is tett folyamatba. A Curiának ez a határozata igen veszodelmes hely­zetet teremthet az illető félre mindazokban az ese­tekben, a melyekben jogainak érvényesithetésére a törvény által megengedett két módot is csupán azért vesz igénybe, hogy az egyiknek sikertelen­sége esetleges jogvesztéssel ne járhasson. Házastársak váltótartozása eseteiben eddig az volt a birói gyakorlat, hogy az egyik házastárs által beváltott váltó alapján ez a másik váltóadós házastárs ellen váltói uton akkor sem léphet fel, ha ehhez váltói állása alapján különben joga volna. Ujabban azonban ettől az életközösség jogi fogalmából levezetett jogi álláspontjától a Curia eltért ós egy adott esetben a váltókölcsönt meg­fizető feleségnek, aki mint kibocsátó irta volt alá a váltót, elfogadó férje ellen a beváltott váltó alap­ján megitólte a váltóösszeg felét, abból a felfogás­ból indulván ki, hogy a nő a házasság fennállása alatt sem vesztvén el a külön vagyona feletti ren­delkezést, a saját pénzén beváltott váltó alapján a közösen felvett és közösen elhasznált váltókölcsön­nek a férjet más megállapodás hiányában terhelő felét visszakövetelheti. A „Magyar Jogászegylet" egyik utóbbi ülését az imént megtartott „bécsi jogsegély konferen­czia" eredményei foglalkoztatták. Nagy Ferencz elnök nyitotta meg az ülést és rámutatott a kérdés nagy horderejóre és azokra a pozitív eredményekre, melyekre a tárgyalások vezettek. Majd felkérte a magyar csoport előadóját, Dr. Magyary Géza egyet, tanárt, hogy a konferenczia lefolyásáról ós ered­ményeiről előadást tartson. Dr. Magyary Géza szé­les közgazdasági alapon ós mély jogi tudással ismer­tette azokat az előnyöket ós hátrányokat, a melyek­kel a szerződés kötése jár ós rámutatott azokra a nehézségekre, a melyek közgazdasági okokból Magyarország, Ausztria és Németország közt kötendő szerződós útjában állanak. A szerződés tartalmának előkészítésével kapcsolatban a szerződós terjedel­méről szólt, majd részletesen foglalkozott a tőzsde­birósági ítéletek, a választott birósági íteletek ós a fizetésmeghagyásoknak végrehajtásával. Különö­sen érdekesek és mélyrehatóak voltak azok a fej­tegetések, melyeket előadó a különös illetékességi okokkal kapcsolatban előadott ós különösen arra utalt, hogy a szerződésben megállapított önálló illetékességi rendszer életbevágó magyar érdek, mert ezáltal a czentralizáczió kisebb lesz. Foglal­kozott előadó továbbá a végrehajthatóság feltóte­leivel, az ellenmondási eljárással, a jogrendbe üt­köző közokiratok végrehajtásával és ama biztosí­tási intézkedésekkel, melyek a pénzben marasztaló, nem jogerős Ítélet alapján is helyt foghatnak. Habár rövid időn belül szerződés létrejönni nem fog, mégis a tárgyalások alapján előadó oda konkludál, hogy jelentékeny közeledés volt tapasztalható, ugy, hogy van remény arra, hogy oly nemzetközi szerződések létesülnek, melyek Magyarország közgazdasági érde­keit is megvédik. Lersch Vilmos miniszteri taná­csos különösen közgazdasági szempontból méltatta a tartalmas előadást. A szerződés megkötése köze­ledést jelentene Németország felé, mely különben is közgazdasági érdekeinket mindig hajlandó felka­rolni. Schivartz Gusztáv egyet, tanár a szerződések megkötésénél különösen azt hangsúlyozza, hogy a végrehajtás kiterjesztése nemcsak az adós ellenóre van, hanem a hitelnyújtást megkönnyíti. Miután pedig a tényleges viszonyok folytán Ausztria kivált­ságos helyzetet élvez Magyarországgal szemben, kí­vánatos volna, hogy német hitelezőinknek ugyan­ezeket az előjogokat biztosithassuk. A nemzetközi váltójog megalkotása kér­désében, amint azt a németbirodalmi gyűlés egyik legutolsó ülésén a németbirodalmi igazságügyi ál­lamtitkár kijelentette, a folyó év június havában Hágában nemzetközi értekezletet fognak tartani már az egyes államok kiküldöttei. IRODALOM. I. Hazai irodalom. A magyar magánjog kézikönyve. A Grill-féle „Jogi zsebkönyvek gyűjteményében" leg­újabban megjelent a fenti czim alatt dr. Lallossevits János curiai biró és dr. Lányi Márton kir. táblai tanácsjegyző összeállításában egy igazán jeles kézi­könyv, amely az érvényben levő magyar magán­jogot a maga egészében, könnyű áttekinthetőséggel, az öszszes jogforrások felemlitósével ós a teljes jogi gyakorlat feldolgozásával ismertetve, minden gyakor­lati jogászembernek nélkülözhetlen segédkönyve lesz. A Curia ügyvédi tanácsának elvi je­lentőségű határozatai Közli Wolf Vilmos dr. királyi tanácsos, budapesti ügyvéd, az ügyvédek Lapja szerkesztője. 4 korona. Az ügyvédi rendtartásról szóló 1874 : XXXIV. törvényezikk módosítása tárgyában hozott 1907 : XXIV. t.-czikk, egy az ügyvédi kar által évtizedek óta sürgetett reformot léptetett életbe az által, hogy a Curián az ügyvédi tanács intézményét hono­sította meg, mely felerészbeu kúriai birákból, fele­részből pedig ügyvédekből áll és arra van hivatva, hogy az ügyvédek fegyelmi ügyeiben mint utolsó fórum Ítélkezzék. Az Ügyvédi Tanács két óv óta működik és most Wolf Vilmos dr. a tanács eddigi Ítélkezését mutatja be. Nagy gonddal, szakértelem­mel gyűjtötte egybe az elvi jelentőségű határoza­tokat, melyek hiven tüntetik föl a tanács eddigi gyakorlatát. A jogász közönség, különösen az ügy­védek és ügyvédi kamarák, egy igazán hézagpótló munkát kaptak. Még megemlítjük, hogy a munka nagy betűrendes tárgymutatóval' és a törvénysza­kaszt feltüntető jegyzékkel van ellátva, mely az át­tekintést nagyon megkönnyíti. II. Külföldi irodalom. Rundnagel E., Regierungsrat, Die Haftung der Eisenbahn für Verlust, Beschüdigung und Lieferfristüberschreitung. 2. Aufl. XII. 314. S. Gr. 8° Leipzig 1909. (Dieterische Verlagsbuchh.) 530 M, kötve 6 M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom