Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 3. szám - A szabadalmi törvény tervezetéről

3- Bz- Kereskedelmi Jog 61 J OGGYAKOR L JS. T. Altalános. 41. Versenytilalom esetében a bíróságok itéletileg megállapíthatják, hogy a versenytől eltiltott köteles az annak ellenére megnyitott üzletet bezárni és annak folytatását mindaddig beszüntetni, amig a versenytilalom ideje le nem telik. (M. kir. Curia 4444/1909. — 1909. decz. 28.) A zombori kir. törvényszéle: Alperes köteles 15 nap alatt 500 kor. pénzbírság terhe alatt faüzletét bezárni és annak folytatását mindaddig beszüntetni, mig felperesnek Szilbereken faüzlete lesz. Indokok: Alperes tagadásával szemben az eskü alatt kihallgatott H. L., R. Gy. és P. J. tanuk vallomásával bizonyítva lett, hogy felperes midőn alperes férjének házát és fakereskedését megvette, kikötötte, hogy azt csak abban az esetben veszi meg, ha sem alperes, sem férje Szilbereken faüzletét nem nyitnak s erre ugy alperes, mint férje magát kötelezte, sőt P. J. tanú azt is bizonyította, hogy azért adott felperes annyi vételárat a házért és üzletért, mert alperes és férje ezen kötelező nyilatkozatot tették. Ezen tanuk vallomásával bizonyítva lett, hogy alperes és férje azon feltétel alatt adták el felperesnek a faüzletét és házat, hogy ők uj faüzletét nyitni nem fognak, azonban alperes ezen kötelezettségének eleget nem tett, mert az elleniratában foglalt nyilatkozata szerint faüzletét megnyitotta. Alperes azzal védekezik, hogy felperesnek ezen kikötése bíróilag nem érvényesíthető, mert az ipar szabad gyakorolhatási jogát támadja meg, de a szabad versenyt is gátolja, mint ilyen a fogyasztó közönség kárára van. Ezen védekezése alperesnek figyelembe vehető nem volt, mert az egyén minden jogot, tehát az ipar szabad gyakorolhatási jogát is szerződésileg korlátozhatja s tekintettel arra, hogy a peres felek közt kikötött ezen korlátozás a szabad versenyt sem akadályozza ugy, hogy az a vevő közönség érdekeit sértené, mert nem zárja ki, hogy bárki más hasonló üzletet ne nyithatna s midőn felperes kikötötte, hogy alperes, illetve férje faüzletét ne nyithasson, a jó erkölcsökbe s közrendbe ütköző dolgot nem követett el s igy ezen követelés a bíróilag nem érvényesíthető követelésekhez nem tartozik s miután fenti tanúvallomásokkal felperes bizonyította, hogy alperes és férje kötelezték magukat, hogy ha tőlük felperes a házat és fakereskedést megveszi, ők más fakereskedést nyitni nem fognak s miután mégis alperes ezen kikötés ellenében más fakereskedést nyitott, kellett alperest az 1881. évi LX. t.-cz. 222. §-a alapján az általa szerződés ellenesen nyitott faüzletének birság terhe alatt leendő megszüntetésére kötelezni. (15695/polg. 1908.) A szegedi kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság Ítéletét az 500 kor. pénzbírság kiszabásának mellőzésével helybenhagyja. Indokok: Az elsőbiróság Ítéletének azt a részét, mely szerint a felperes keresetének hely adatott s az alperes a Szilberek községben megkezdett faüzletének abbanhagyására köteleztetett, indokainál fogva és még azért kellett helybenhagyni, mert az a szerződési kikötés, hogy az alperes mindaddig, mig a felperes faüzlete fennáll, fakereskedést nem folytathat, csak Szilberek község területére vonatkozván, nem tekinthető a versenyszabadság oly mérvű korlátozásának, mely mint a jó erkölcsökbe ütköző megállapodás bíróilag érvényesíthető kötelmek létesítésére nem volna alkalmas. A pénzbirságnak már az ítéletben való kiszabása azért mellőztetett, mert ily irányú kérelmet a felperes elő nem terjesztett és mert az 1881. évi LX. t.-cz. 22. §-a értelmében, amennyiben az alperes a faüzlet abbanhagyására vonatkozó kötelezettségének eleget nem tenne, a pénzbüntetést a bíróság a felperes kérelmére a végrehajtási végzésben állapítja meg. (728/1909 ) M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokai alapján helybenhagyja. 42. Ha a hitelviszonyban álló felek összeszámoltak, a hitelező nem tartozik az összeszámolás részleteit kimutatni, mert az összeszámolás a megfelelő összeg erejéig önálló követelési jogot állapit meg. Nincs ugyan kizárva az összeszámolás eredményének a megtámadása, de erre nézve nem egyszerűen uj elszámolásnak és különösen az ellenféltől tételes felszámítás követelésének van helye, hanem az szükséges, hogy a megtámadó fél megfelelő adatokat, nevezetesen számszerűen tüzetesen megjelölt tételeket hozzon fel és kimutasson, amik az elszámolásnál figyelembe nem vétettek, avagy a valóságtól eltérően számíttattak fel. (M. kir. Curia 196/19 '9. — 1909. deczember 10.) M. kir. Curia: A felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint alakilag való, hogy az A) alatti okirat ugyan lényegileg biztosítéki okirat, amely szerint felperes alperesnek '(9,000 korona hitelt és ennék erejéig alperes felperesnek jelzálogi biztosítékot nyújtott, azonban az A) alatti okirat tartalmazza azt is, hogy ez a biztosíték fedezetül szolgál mindazoknak a követeléseknek, melyek felperest alperessel szemben akár folyó-számla tartozásból, akár bármely minősé<zü váltónyilatkozatból, vagy bármi egyéb tartozási érdekeltségből kifolyóan megilletik, vagy jövőben megilletni fogják és joga lesz felperesnek akár váltói uton, akár az A) alatti okirat alapján köztörvényi uton követelését alperessel szemben per utján érvényesíteni.