Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 3. szám - Dr. Schreyer Jakabnak A csődön kivül köthető kényszeregyezségről szóló törvénytervezetéről

3. 8Z Vannak törvényszékek, melyeknek székhelyén napilap nincs, de hetenként 2—3-szor megjelenő lap van, ilyen helyeken a hirdetmény ily lapban volna közzéteendő. Vannak törvényszéki székhelyek, melyeken vannak napilapok, de ezek magyar, német és román, esetleg tót nyelven jelennek meg, ily esetben a hirdetmény valamelyik helyi magyar lapban volna közzé teendő. A javaslat 7. §-ában kontemplált vagyonfelügyelőt fontos és felelősségterhes feladatok terhelik, ugyanazok majdnem, mint a csődtömeggondnokot. A csődtömeggondnok rendesen esküt tett ügyvéd szokott lenni, és ettől külön esküt bevenni felesleges volt. A vagyonfelügyelőtől azonban esküt vétetnék ki az eljáró biró által arra, hogy a vagyon felügyeletét és vagyonkezelést a legjobb lelkiismerettel fogja kezelni, hogy adós vagyoni viszonyait a legjobb tudása szerint fogja tanulmányozni és hogy észleleteiről a bíróságnak lelkiismeretes és pontos jelentést, valamint a pénzkezelésről pontos számadást fog tenni. Ezen esküt szükségesnek tartom a hitelezők érdekében és hogy az adóssal összejátszás ne történhessék, az eskü sok esetben feleslegessé tehetné a 18. §. szerinti hitelezői bizottság kiküldését. A javaslat 8-ik §-a nem látja előre azt az esetet, mikor egy kereskedő faluhelyen lesz fizetésképtelen és kéri az egyezségi eljárást, de a faluban nincsen más kereskedő vagy iparos, ki a vagyonfelügyelő tisztére alkalmas volna. Ily esetben tán jó lenne vagy a kezelő járásbíróság székhelyén lakó ügyvédet, vagy a községi bírót, esetleg jegyzőt vagyonfelügyelőnek kinevezni. A javaslat 11-ik §-a végtételében foglalt azon intézkedést, hogy a tárgyaláson megjelent hitelezők többségének határozata legyen mérvadó arra nézve, hogy az adóst a biró a személyes megjelenés alul felmenthesse, időt rablónak és feleslegesnek tartom, mert az adós, ha csak teheti, bizonyára személyesen lesz jelen, hisz saját érdeke kivAnja; de ha jelen nem lehetne, a biró saját belátása alapján, minden hosszas szavazás nélkül is megadhatná a felmentést. De ez is felesleges, mert az adós ezen tárgyalásra meghatalmazottat is küldhet és a javaslat 12. §-ában irt esküt egy későbbi határnapon is leteheti, ha ekkor a hitelezők nincse55 nek is jelen, hisz ezek jelenléte az eskütételnél ugy is felesleges. A javaslat 14. §-a megkívánja, hogy a tárgyaláson megjelent hitelezők az összes hitelezők tőkekövetelésének 8/io-ed részét valódinak ismerjék el, mert ellenesetben az egyezségi ajánlat szavazás alá nem bocsátható. Mivel a javaslat 13. §-a szerint a kifogások írásban is beadhatók, az irásos kifogást tett hitelező tehát a tárgyaláson nincsen jelen, a 14. §. bekezdésében e szavak : ,,a megjelent hitelezők" e szavakkal volnának helyettesitendők : „akifogással élt hitelezők", nehogy a javaslatban használt szavak zavarra adjanak okot és a meg nem jelent, de irásos kitogással éltek szavazata tekinteten kívül hagyassék; másrészről a javaslat 14. §-ának utolsó mondatát oda módositanám : „a kiküldött — miután a szavazati jogok a 15., 16. és 19- §§ szerint jogerősen megállapittattak — az egyezségi ajánlatot szavazás alá bocsájtja", mert a 14. §-ban előre látott 8/io ed rész megállapítása után még „nyomban" nem történhetik szavazás, ha a szavazati jogok még megállapítva nem lettek. A javaslat 16. §-ának második és harmadik bekezdését kihagyandónak vélném, mert annak a megállapítása, hogy „a külön kielégítésre jogosult hitelező követeléséből mi fog a dologi ;oggal terhelt vagyonból kikerülni" — sokkai komplikáltabb és sokkal több időt és költséget venne igénybe, mint amit megérdemel. Ha a megjelent hitelezők a 14. §. szerinti tárgyalásnál békésen meg nem állapodhatnak abban, hogy a külön kielégítésre jogosultakat mily összeg erejéig illesse meg a szavazati jog, jobb ezektől a szavazati jogot megvonni és egyúttal követeléseik összegét is a 14. §. szerinti 8/io-ed kiszámításánál számításon kívül hagyni. A külön kielégítésre jogosult hitelezőknek vagy érdekében áll az egyezséget előmozdítani, vagy nem. Ha érdekükben áll, vagy lemondanak külön kielégítési jogukról, vagy megegyeznek szavazatukra nézve a többi hitelezőkkel. Ha pedig az egyezség nem áll érdekében, miért nehezíttessék meg az egyezség sikerülése azáltal, ho^y részére is szavazati jog adassék és hogy ezen jog érdekében, még a dologi joggal terhelt vagyon lehető értékesítése kérdésének tisztába hozatala végett, költséges és hosszadalmas eljárás is tétessék folyamatba ? Ennek Kereskedelmi Jog