Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 3. szám - Dr. Schreyer Jakabnak A csődön kivül köthető kényszeregyezségről szóló törvénytervezetéről

56 folytán a 19. §-ból a 16. §-ra való hivatkozás is kimaradna. A javaslat 17. §-ának e szavait: „az eljárás késleltetése czéljából", e szavakkal cserélném ki : „az eljárás késleltetésével", mert az alaptalan kifogásnak más, mint az eljárás késleltetése is lehet czélja és mert e czélzatot bizonyítani legtöbbször lehetetlen. A javaslat 22. §-a a szavazati jogot megvonja az adós rokonaitól, sőt ezek jogutódjaitól is, ha a jogutódlás az eljárás folyamatba tételét megelőző egy éven belül történt. Ezen intézkedést méltánytalannak, sőt igazságtalannak tartom. A törvényhozás és judicatura — az előfordult visszaélések következtében, — azon nézetből indul ki, hogy minden rokon követelése koholt. Ámde az élet azt igazolja, hogy számos esetben a rokon, az apa, anya, testvér, sógor stb. követelése igenis alapos és becsületes, mert hiszen a megszorult adós első sorban rokonaihoz lordul. Miért zárassék ez el a szavazás elől, mikor ez is az egyezség létrejöttét — ami a főérdek — előmozdíthatja ? Legfennebb annyi megszorítást lehetne tenni, hogy a valódiságára nézve nem kifogásolt, vagy a hitelezők előtt valódiságára nézve beigazolt követelés tekintetében illeti meg a rokont vagy jogutódját a szavazati jog. A 22. §. 3-ik bekezdése egészen kihagyandó lenne. A 22. §. 5-ik bekezdésében e szavak helyett: „A szavazás megkezdésig" e szavakat: „a szavazás befejezése előtt" tenném, mert lehet, hogy a postán küldött szavazat csak a szavazás alatt jut a biró kezéhez. A 22. §. 6-ik bekezdésében az Írásbeli szavazatot nem kötném hitelesítéshez, mert ez a szavazást csak megnehezítené és mert elegendő lenne, ha a szavazat 2 tanúval leenne aláirva és erre a külföldön vagy Ausztriában lakó hitelezők külön figyelmeztetendők volnának, nehogy formális okokból szavazatuk érvénytelenittessék. A javaslat 26 §-ának bekezdését kihagyandónak vélem, mert a 33. §. elegendő módot nyújt a hitelezőknek, ha csalás stb. forog fenn, az egyezséget magukra nézve hatálytalanítani és mert az egyezség létrejöttét csak előmoz3. sz. ditani és nem nehezébbé tenni, áll a hitelezőknek érdekében. A javaslat 27. §-a 3-ik bekezdésében az „egy ötöd'öt „egy negyednél több"-re redukálnám, nemcsak, mert a czél az egyezség megkönnyítése, de azért is, mert a 3A-ed majoritásnak az 74-ed minoritás magát bátran alávetheti. A javaslat 32. §-ának második bekezdése végére oda tenném : „mert ezek egyetemleges adósoknak tekintendők". Helyesnek találnám ugyanis, hogy minden kétségnek eleje vétessék és már a törvényben állapittassók meg az, hogy az egyezségeknél szereplő adóstársak v8gy kezesek egyetemleges felelősséggel tartoznak az egyezségi összeg és ha ez meg nem fizettetik, a leengedett összegek tekintetében is. A javaslat 33. §-át igen fontosnak, igazságosnak és igen jól megfogalmazottnak tartom. Nincsen kizárva az, hogy ezen §. következtében sokan tognak az egyezség megkötése után fürkészni és kutatni, csakhogy pereket kezdhessenek és igy az adóst, esetleg a dós társait vagy kezeseit megzsarolhassák, de az sincsen kizárva, hogy a legtöbb hitelező megelégedve az egyezséggel elért eredménynyel, nem fogja sem az adóst, sem a bíróságot zaklatni. Ha volna valami, amit módosítani szeretnék, az a §. végén kontemplált egy év, melyet 6 hónapra szeretnék redukálni azért, mert hat hó alatt ki lehet kutatni a perre alkalmas okokat és mert nem tartom méltányosnak az adóst és kezeseit egy éven át folytonos félszben tartani; és módositandónak találnám e czikknek azon intézkedését, melynél fogva más hitelezők is a keresethez az ítélet meghozataláig csatlakozhatnak. Azt jogosnak tartom, hogy az a hitelező, aki a szükséges adatok nyomára vagy birtokába jutott, 6 hónapon belül keresetet indíthasson, de azt már nem tartom helyesnek, hogy a többi hitelezők a 6 hónapon tul, a fellépő hitelező keresetéhez pláne az Ítélet hozatala idejéig csatlakozhassanak. Ha az ily csatlakozás megengedtetnék, a nem kutató hitelezők jobb helyzetbe jutnának, mint a kutató hitelezők, mert ezek jóval 6 hó után és mert a per 1—2 évig tarthat (mig ítéletre kerül a sor) 1—2 év múlva is felléphetnek, a mi méltánytalan és mert előre látom, hogy ha valamely hitelezőnek tényleg módjában lesz megtámadásra alkalmas adatokat kapni Kereskedelmi Jog