Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 1. szám - A hiteljogi joggyakorlat 1909-ben [1. r.]

Kereskedelmi Jog 1. 82. hogy a részvénytársaság képviseletére jogosított egyének külön-külön tett nyilatkozatai is kötelezik a részvénytársaságot. A részvénytársaságok és a szövetkezelek jogviszonyaira vonatkozó határozatok második csoportjában azokat akarjuk itt kiemelni, amelyek a részvényesek jogviszonyait és a közgyűlési határozatok jogszerűségének a kérdéseit tárgyazzák. Gyakorlati fontossággal bir mindenekelőtt az a határozat, amely szerint nem elég a közgyűlési meghivóban a közgyűlés tárgya gyanánt az alapszabályok részbeni módosítását és kibővítését feltüntetni, hanem meg kell jelölni világosan és részletesen a módosítandó intézkedéseket, mert ellenkező esetben a közgyűlésnek vonatkozó határozatai megsemmisítendők. Nagy horderejű továbbá az a határozat is, amely a közgyűlési határozatokat a közgyűlésen jelenvolt kisebbségnek terrorizáltatása okából semmisítette meg és különös figyelmet érdemel bizonyára az a határozat is, amelynek értelmében a közgyűlés határozatképességét bizonyos tárgyakra nézve megszorító alapszabályi intézkedés szorosan magyarázandó lévén, az más hason tárgyra ki nem terjeszthető. Nem kevésbé fontos az a határozat is, amely a valamely részvényt a közgyűlés megtartása után megszerzett részvényesnek nem adja meg a jogot, ennek a tulajdonszerzése előtt megtartott közgyűlésnek a határozatait jogelőde jogán megtámadni, abból a mindenesetre helyes felfogásból indulván ki, hogy a Keresk. Törv. 174. szakaszában emiitett részvényesi minőség azt a jogállapotot tételezi fel, amelyben az illető a megtámadott közgyűlési határozat hozatala idejében volt és hogy ez a megtámadási kereseti jog egy olyan, a részvényesi minőséghez kötött önálló jog, amely másra át nem ruházható. Gyakorlati következményeiben azonban mindenesetre legfontosabb a kir. Curiának az a határozata, amelyben kimondotta azt, hogy abban az esetben, ha az eredeti részvények névértéken felül számbavehető forgalmi értékkel bírnak, az alaptőke felemelése czéljából kibocsájtott uj részvényeknek névértékben leendő értékesítése iránti közgyűlési határozat megsemmisítendő, amennyiben kimutattatik, hogy ezek az uj részvények nagyobb árban voltak értékesíthetők. Ez a határozat hivatva van gátat vetni a részvények többségével rendelkező egyes részvényesek azon, a kisebbség vagyoni érdekeit érzékenyen érintő eljárásának, amelylyel a névértéket jóval túlhaladó forgalmi értékkel biró eredeti részvényekben rejlő vagyoni értéket devalválják és áthárítják az alaptőke felemelés czéljából kibocsájtott uj részvények tulajdonosaira, annak folytán, hogy ezeket az uj részvényeket valóságos értékükön alól maradt, alacsony forgalmi áron adják el akár önönmaguknak, akár másoknak. A Curiának ez a határozata ugyanis módot nyújt a részvénytársaság minden vagyonához részvényeik által már jogot szerzett részvényesek kisebbségének, hogy a többségnek, az ő a részvénytársaság vagyonához már szerzett jogaikat ekként kerülő uton kisajátító ilyetén eljárása ellen jogorvoslatot találhassanak a vonatkozó közgyűlési határozat megsemmisítése által. Nem hagyhatjuk végül figyelmen kívül azt a birói határozatot, amelyre olvasóink figyelmét különben már egy külön czikksorozatban felhívtuk, amely szerint a részvénytársaságba az alapítók vagy a részvényesek által a Keresk. Törv. 156. §-a értelmében nem készpénzben adott betétel (apport) tárgya nem csak dolog, hanem minden oly jog avagy szolgáltatás lehet, amelynek meghatározható vagyoni értéke van. És végül itt újból fel akarjuk hívni a részvénytársasági és szövetkezeti szervezetben álló olvasóink figyelmét a birói gyakorlatnak arra az állásfoglalására, amely szerint a részvénytársaság és szövetkezetnek az időtartama közgyűlési határozattal meg nem hosszabbítható, ha az a tervezetben meg volt állapítva. A részvénytársaság és a szövetkezet igazgatóságának felelőssége kérdéseiben az elmúlt évben hozott határozatok közül elsősorban figye-^ lemreméltó az, amely az igazgatóságnak a közgyűlés részéről adott felmentvény joghatályát határozza meg akként, hogy az nemcsak a számadások és a mérleg számszerű helyessége tekintetében ment fel, hanem kiterjed az üzletvitel helyességére is; nem terjed ki azonban, a tévedésből vagy a közgyűlés megtévesztéséből elengedett hibás vagy jogtalan eljárásra, mivel ezen a jogalapon minden jogügylet megtámadható és igy ebben az esetben a felmentvény is megdönthető. Ugyancsak az ilyen felmentvény joghatályára azonban a Curia kimondotta azt is, hogy az ilyen felmentvény megadása csak a társaság és az igazgatóság közötti jogviszonyban bir jelentőséggel, ellenben a társaság hitelezőjének kártérítési igényére, ha annak törvényes előfeltételei egyébként fenforognak, az befolyást nem gyakorolhat. Az ilyen kártérítési