Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 4. szám - A kartellekről

4 SZ. befejező aktusa, a béke eszköze. Ha az ily szerződést nem ismerjük el érvényesnek, akkor akadályt gördítünk a béke létrejövetele elé. De nincs is az ily szerződések által harmadik személyek vagyoni érdeke (miként esetleg a kartelleknél a közönség érdeke) erkölcstelenül veszélyeztetve, mert az elsősorban és közvetlenül figyelembe jövő munkások hozzájárulásukkal elismerték, hogy az a szerződés rájuk nézve előnyös, a szerződésen kivül álló fogyasztók szempontja pedig, mint akikre a termelésnek a munkabér felemelésével történt megdrágulását a vállalkozó áthárítja, oly távoli s oly kiszámíthatatlan, hogy az figyelembe alig jöhet. Annyi konczessziót azonban mindenesetre kell tennünk a curiai indokolásban kifejezésre jutó gondolatnak, hogy az ily szerződések mindig clausula rebus sic stantibus kikötésével kötöttnek tekintessenek és a munkaadók a szerződést felbonthassák, ha annak a fentartása a változott viszonyoknak meg nem felel. A törvénytisztelet parancsolja, hogy a 162. §. alá eső tényállásokat érvényteleneknek tekintsük, minthogy azonban az abban kifejezésre jutó legis ratiot többé nem taitjuk helyesnek, azért nem is szabad ma már azt kiterjesztőleg alkalmaznunk, miként a Curia fenti Ítéletében teszi, hanem a 162. §. alá nem eső tényállásokat önálló elbánásban kell a fenti elvek alapján részesíteni.5) Egyéb, törvényben nem szabályozott kartellekre nézve bírói gyakorlatunk külsőségek után indul s felületesen ité). Ha a megállapodásokból azt látja, hogy a közönség a kartellezett árukat terhesebb feltételek alatt, drágábban lesz kénytelen beszerezni, mint azelőtt, akkor azt azonnal a fogyasztó közönség dolosus vagy erkölcstelen megkárosítására irányulónak, turpis causának tartja (így nevezetesen árkartelleknél), ellenben ha a közönségre a kartellezésből háruló hátrány nem ily szembeszökő, nevezetesen területmegosztó kartelleknél, akkor azokat nem tekinti érvényteleneknek. íme : géptulajdonosok 5) Bpesti kir. törvényszék, mint felebbezési bíróság : „Igaz ugyan, hogy az 1884: XVII. t.-cz. 162. §-a a munkaadók és munkások egyoldalú összebeszéléseit, vagy a mindkét fél által létesített s az ipartörvény 88. §-ával ellentétben álló egyezményt jogérvénynyel nem bírónak jelenti ki s ekként a kollektív szerződés alapján munkába lépett felperesek igényeiket magára a kollektív szerződésre nem alapithatják stb." 1907. D. III. 244. sz. Ez Ítélet nyitva hagyja azt a kérdést, hogy a munkaadónak egymás közti megállapodásai érvényesek-e? szerződnek, hogy cséplőgépeiket csak bizonyos korlátoló feltételek alatt fogják a gazdaközönségnek átengedni : turpi-s causa, mert a gazdaközönség érdekeit biztosító szabad versenyt kizárja s igy annak megkárosítására irányul,6) oly megállapodás, melynek czélja, hogy valamely árunak a kereslet és kínálat törvényei szerint kialakuló, rendes forgalmi árát lenyomja, vagy azok beszerezhetését drágábbá tegye : a közönség érdekeit biztosító szabad verseny korlátozására irányul stb. ;7) a sütőmesterek a sütemény megdrágítására irányuló kartellszerződést kötnek : nyilvánvalóan a közönség megkárosítását czélozza stb.8) Ellenben: a feleknek azon kikötése, hogy egyiknek sem szabad a kereskedésben olyan áruezikket árusítani, mint a minőket a másik elárusít, nem tekinthető sem a szabad verseny korlátozására, sem a közönség károsítására irányuló kikötésnek ;9) A. arra kötelezi magát, hogy Bars- és Hontmegye területén meszet nem éget s ennek fejében B. fizet neki minden utóbbi által égetett métermázsa mész után 30 fillért: A. csak versenyvállalat folytatására irányuló jogának a gyakorlatáról mondóit le s jogában állott ennek fejében ellenértéket kötni ki ;]0) C. kötelezettséget vállal arra, hogy D vei nem fog bizonyos területen a sör árára nézve versenyezni: nem tekinthető a közönség érdekeit biztosító szabad verseny korlátozásának ;11) felek szerződnek, hogy bizonyos meghatározott időn egy kijelölt területre vonatkozólag egymással szemben versenyvállalat folytatásáról lemondanak : az ilynemű, kelendőségi területet megosztó kartell nem tekinthető érvénytelennek.12) Nem bocsátkozunk e döntések helyességének a bírálásába, mert hiszen az alapul szolgáló ítéleti tényállásokban nincsenek megállapítva azok a lényeges körülmények, amelyektől függ, hogy valamely kartell jogosult, vagy pedig kizsákmányoló kartell. Csak egész általánosságban utalunk arra, hogy a kartell bármely formában alkalmazza is a szabad verseny korlátozását, egyaránt lehet jogos és jogosulatlan, tehát semmi szín alatt nem helyes az a meg6) Szegedi tábla ítéletét helybenhagyó curiai ítélet: 1893. szept. 25. 8377. Dt. 208. sz. "<) Curia 1905. nov. 7. 666/1904. Dt. 98. k. 197. 8) Curia 1904. jun. 27. 1476 : 1903. Dt. 95. k. 86. 9) Curia 1898. jun. 15. 6630. Dt. 214. 10) Curia 1899. máj. 27. I. G. 123. Dt. 215. ») Curia 1900. febr. 15. 1899. Dt. 216. 12) Marosvásárhelyi tábla 1907. július 2. G. 71.