Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 3. szám - A közös bérszabályszerzödés jogi természetéről

eo szére kötelezett ezen 800 K havi javadalmazás kifizetését a társaság fennállása alatt az alpe­resek joggal csak akkor tagadhatnák meg, ha a felperes részéről fenforgó valamely oly mu­lasztást vagy kötelezettségszegrést bizonyítottak volna, melv a közös üzlet érdekeit kárositólag érintette; és ebben az esetben felperes még a társaság fennállása alatt sem tarthatna jogos i~*nvt a részére a haszonban való részesedé­sen felül biztosított javadalmazásra. Alperesek tehát felperes munkásságának hianva m;a*t alaposan csak abban az esetben panaszkodhatnának, ha kimutatnák, hogy felpe­res és II. és III r. alperesek, mint az üzlet vezetésével me?bizottak által reábizott, kifeje­zetten megjelölt s az ő állásának megfelelő munkát alperesek felhívása daczára sem végezte volna el és ebből reáiuk valamelv vagyoni hát­ránv hárult volna Alperesek a 3. és 4. alatti kérdőpontokra kihallgatni kért tanukkal és az ellenirat alaoián kináH. fö^skíívei csak azt akar­ták bizonvitani, hogv felperes 1906. évi május hó 1. napja óta II. r. alperes czég javára és érdekében semmit sem d~>lgontt és hogy a czég helyiségében meg nem jelent. Ez azonban nem döntő, mert alperesek nem vállalkoztak annak bizonvitására, hogv felperes valamely reábizott és állásának megfelelő munka elvég­zését megtagadta volna, a tanukkal és esküvel bizonvitani kivánt azt az állítást pedig, ho?y felperes a társaság érdekében való munkálko­dást megr sem kísérelte, alperesek saiát bizo­nvitékaival és előadásával megczáfoltatott. Us'vanis az alperesek által csatolt 5. alatti le­vélből kitűnik, hogry felperes a társaság érde­kében való működését felaiánlotta és alperesek­től működési kör kijelölését kérte, mire alpe­resek kiielentették, hoary nem volt és jelenleg sincs akadálya annak, hogy felperes tevékeny­sésrét, — mely „a czég érdekeinek minden irányban komoly és tényleges munkálkodás által való előmozdításában áll" — kifejtsp. Ez a ki'ielentés pedior, határozott munkakör kijelö­lésinek nem tekinthető. De alperesek sem te­kintették ezt a munkakör kiielölésének, mert viszonkeres°>tük 2. lapián előadták, hogy ők fel peresnek nem ielölhetnek ki munkakört, mert ezt felneres maora köteles kijelölni és megálla­pitani. E tényállás szerint pedisr kétségtelen, hogy alperesek a felperes felhívása daczára sem állapítottak meg az utóbbi részére határozott munkakört, sem tüzetesen megjelölt teendőket rá nem biztak, ennélfogva nem is állithatják azt. hogy felperes bármely reábizott munka teljesítését megtagadta volna. Felperes tehát — kinek részére az A) alatti szerződés hatá­rozott munkakört ki nem jelölt, — az alperesi előadás bebizonvitáca esetében sem követett el szerződésszegést, mert az üzlet vezetése a szer­ződés értelmében II. és III. r. alperesekre lé­vén bizva, ezeknek rendelkezése nélkül, tevé­kenységet nem is fejthetett volna ki. A dolog ily állásában alperesek ebből az okból nem ta­gadhatják meg a szerződésileg kikötött havi 800 K jivadalmazás kiadását. Alaptalan az a védekezés is, hogy felperes a társaság felosz­lása iránt alperesek által indított kereset be­adása napjától a javadalmazást nem követel­heti, mert ez a kereset a m. kir. Cu"iának 1460/V. 1906. sz. a kelt és másolatban K) alatt csatolt ítéletével elutasittatott és igy alperesek ar^a ionokat nem alapithatnak. Minthogy a 96059/1901. sz. a. indított korábbi perben az emiitett havi javadalmazás 1906. április l-ig bezárólag ítéletetett meg, felperes ezúttal az 1906. évi május hó 1 tői jelen per befelyezé­seig járó javadalmazását követelheti. A per befejezése napjának 1907. szept. 30. napja tekintendő, mint amely napon alperesek uto'só periratukat beiktatták. Eddig pedig az 1906. évi május hó 1-től 1907. szeptember hó l-ig esedékes 17. részlet járt le, miért is alpe­reseket 17X800= 13600 K fizetésére kellett kötelezni. A kamat a havonkénti lejáratoktól volt megítélendő és pedig felperes kifejezett kereseti kérelméhez képest csak a jelen Ítélet hozatala napjáig számitandólag. A megítélt össszegben mind a három alperest egyetemle­gesen kellett marasztalni, mert felperes fizeté­sét az I. r. alperes közkereseti társaság pénz­tárából követelheti, továbbá, mert felperes a lejárt követelésekre nézve a társaság hitelező­jévé lett és ekként II. és III. r. alperesek, mint a közkereseti társaság tartozásaiért egyetemle­gesen felelősek; és mert az A) alatti társasági szerződés 2. pontja szerint II. és III. r. alpe­resek kötelessége lévén az üzleti kiadások elő­legezése, ez a kötelezettség őket a kereseti kö­vetelés tekintetében felperessel szemben is ter­heli. Miért is az a körülmény, hogy a közke­reseti társaságnak felperes is tagja, kit a vég­elszámoláskor esetleg jelentkező vesztesség V3 részben szintén terhelhet, nem szolgálhat okul arra, hogy a jövőben eszközlendő végel­számolásnak esetleg veszteséget feltüntető ered­ményére tekintettel, H. és III. r. alperesek a társaság fennállása alatt is megtagadhassák el­vállalt és esedékessé vált kötelezettségüknek teljes mértékben való teljesítését. (10619J/907.) A budapesti kir. Ítélőtábla: A másodbiró­ság Ítéletét indokai alapján helybenhagyja. (108/903.) M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Vétel. 34. A vevő a késedelmes eladóval szemben a teljesítést a szál­lításra megállapított határidő leteltéig követelhetvén, ha az eladó a teljesítés megtaqadásáról már elibb értesítette is, jogosítva van mégis utóbb teljesítést, illetve nem teljesítés helyett kártérítést követelni és eltol a jogától el nem üt­hető azon az alapon, hogy tulsok ideig bizonytalanságban haayta az eladót a felöl, hogy teljesítést vagy kártérítést fog-e követelni. (M. kir. Curia 347/908. — 1908. decz. 16.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom