Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 3. szám - A közös bérszabályszerzödés jogi természetéről

eo szére kötelezett ezen 800 K havi javadalmazás kifizetését a társaság fennállása alatt az alperesek joggal csak akkor tagadhatnák meg, ha a felperes részéről fenforgó valamely oly mulasztást vagy kötelezettségszegrést bizonyítottak volna, melv a közös üzlet érdekeit kárositólag érintette; és ebben az esetben felperes még a társaság fennállása alatt sem tarthatna jogos i~*nvt a részére a haszonban való részesedésen felül biztosított javadalmazásra. Alperesek tehát felperes munkásságának hianva m;a*t alaposan csak abban az esetben panaszkodhatnának, ha kimutatnák, hogy felperes és II. és III r. alperesek, mint az üzlet vezetésével me?bizottak által reábizott, kifejezetten megjelölt s az ő állásának megfelelő munkát alperesek felhívása daczára sem végezte volna el és ebből reáiuk valamelv vagyoni hátránv hárult volna Alperesek a 3. és 4. alatti kérdőpontokra kihallgatni kért tanukkal és az ellenirat alaoián kináH. fö^skíívei csak azt akarták bizonvitani, hogv felperes 1906. évi május hó 1. napja óta II. r. alperes czég javára és érdekében semmit sem d~>lgontt és hogy a czég helyiségében meg nem jelent. Ez azonban nem döntő, mert alperesek nem vállalkoztak annak bizonvitására, hogv felperes valamely reábizott és állásának megfelelő munka elvégzését megtagadta volna, a tanukkal és esküvel bizonvitani kivánt azt az állítást pedig, ho?y felperes a társaság érdekében való munkálkodást megr sem kísérelte, alperesek saiát bizonvitékaival és előadásával megczáfoltatott. Us'vanis az alperesek által csatolt 5. alatti levélből kitűnik, hogry felperes a társaság érdekében való működését felaiánlotta és alperesektől működési kör kijelölését kérte, mire alperesek kiielentették, hoary nem volt és jelenleg sincs akadálya annak, hogy felperes tevékenysésrét, — mely „a czég érdekeinek minden irányban komoly és tényleges munkálkodás által való előmozdításában áll" — kifejtsp. Ez a ki'ielentés pedior, határozott munkakör kijelölésinek nem tekinthető. De alperesek sem tekintették ezt a munkakör kiielölésének, mert viszonkeres°>tük 2. lapián előadták, hogy ők fel peresnek nem ielölhetnek ki munkakört, mert ezt felneres maora köteles kijelölni és megállapitani. E tényállás szerint pedisr kétségtelen, hogy alperesek a felperes felhívása daczára sem állapítottak meg az utóbbi részére határozott munkakört, sem tüzetesen megjelölt teendőket rá nem biztak, ennélfogva nem is állithatják azt. hogy felperes bármely reábizott munka teljesítését megtagadta volna. Felperes tehát — kinek részére az A) alatti szerződés határozott munkakört ki nem jelölt, — az alperesi előadás bebizonvitáca esetében sem követett el szerződésszegést, mert az üzlet vezetése a szerződés értelmében II. és III. r. alperesekre lévén bizva, ezeknek rendelkezése nélkül, tevékenységet nem is fejthetett volna ki. A dolog ily állásában alperesek ebből az okból nem tagadhatják meg a szerződésileg kikötött havi 800 K jivadalmazás kiadását. Alaptalan az a védekezés is, hogy felperes a társaság feloszlása iránt alperesek által indított kereset beadása napjától a javadalmazást nem követelheti, mert ez a kereset a m. kir. Cu"iának 1460/V. 1906. sz. a kelt és másolatban K) alatt csatolt ítéletével elutasittatott és igy alperesek ar^a ionokat nem alapithatnak. Minthogy a 96059/1901. sz. a. indított korábbi perben az emiitett havi javadalmazás 1906. április l-ig bezárólag ítéletetett meg, felperes ezúttal az 1906. évi május hó 1 tői jelen per befelyezéseig járó javadalmazását követelheti. A per befejezése napjának 1907. szept. 30. napja tekintendő, mint amely napon alperesek uto'só periratukat beiktatták. Eddig pedig az 1906. évi május hó 1-től 1907. szeptember hó l-ig esedékes 17. részlet járt le, miért is alpereseket 17X800= 13600 K fizetésére kellett kötelezni. A kamat a havonkénti lejáratoktól volt megítélendő és pedig felperes kifejezett kereseti kérelméhez képest csak a jelen Ítélet hozatala napjáig számitandólag. A megítélt össszegben mind a három alperest egyetemlegesen kellett marasztalni, mert felperes fizetését az I. r. alperes közkereseti társaság pénztárából követelheti, továbbá, mert felperes a lejárt követelésekre nézve a társaság hitelezőjévé lett és ekként II. és III. r. alperesek, mint a közkereseti társaság tartozásaiért egyetemlegesen felelősek; és mert az A) alatti társasági szerződés 2. pontja szerint II. és III. r. alperesek kötelessége lévén az üzleti kiadások előlegezése, ez a kötelezettség őket a kereseti követelés tekintetében felperessel szemben is terheli. Miért is az a körülmény, hogy a közkereseti társaságnak felperes is tagja, kit a végelszámoláskor esetleg jelentkező vesztesség V3 részben szintén terhelhet, nem szolgálhat okul arra, hogy a jövőben eszközlendő végelszámolásnak esetleg veszteséget feltüntető eredményére tekintettel, H. és III. r. alperesek a társaság fennállása alatt is megtagadhassák elvállalt és esedékessé vált kötelezettségüknek teljes mértékben való teljesítését. (10619J/907.) A budapesti kir. Ítélőtábla: A másodbiróság Ítéletét indokai alapján helybenhagyja. (108/903.) M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Vétel. 34. A vevő a késedelmes eladóval szemben a teljesítést a szállításra megállapított határidő leteltéig követelhetvén, ha az eladó a teljesítés megtaqadásáról már elibb értesítette is, jogosítva van mégis utóbb teljesítést, illetve nem teljesítés helyett kártérítést követelni és eltol a jogától el nem üthető azon az alapon, hogy tulsok ideig bizonytalanságban haayta az eladót a felöl, hogy teljesítést vagy kártérítést fog-e követelni. (M. kir. Curia 347/908. — 1908. decz. 16.)