Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 2. szám - A nagyhangú reklám - tisztességtelen verseny!

2. sz. Kereskedelmi Jog 41 volna érvényes, mert a könnyen utánnyomható s a személyzet előtt elzárni nem szokott ily papiroson hamisitott utalványnyal való visszaélés ellen a letevő felek magukat meg nem védhetvén, a vitatott kikötés alapján a bank az ő hamis aláírásukra egész letétüket jogosulatlan személyeknek minden felelősség nélkül kifizethetné, az oly kikötés pedig, mely ezt lehetővé tenné, az általános jogelvekbe és a jó erkölcsökbe ütköznék. Ezzel szemben alperesnek az 1887. XXVI. t.-cz. 78. §-ára való utalása pedig azért nem jöhetett figyelembe, mert e törvényszakasz szerint az osztrák-magyar bank az általa kiállított utalványokra vezetett forgatmány vagy nyugtázás valódiságáért nem kezeskedik ugyan, de az ily utalvány birtokosának ép ugy, mint a chequeürlapok birtokosának az űrlapokat módjában áll a birtokában levő utalványt visszaélések ellen megőrizni, mi az egyszerű üzleti levélpapirosról, melyet bárki utánnyomathat, nem mondható s igy ha a felperesnek levélpapirosán hamisitott névaláírására a bank saját felelőssége nélkül felperes letétéit kiadhatná, ez ellen felperes magát kellően nem védhetné meg. Minthogy a 2. alatti utalvány eredetijét felperes czég tagjai közül bármelyik aláírhatta, ha az esküt a czég bármelyik tagja nem teszi le, az eskü le nem tételének következőié nyeit beállóknak kellett kimondani. (20/1908). M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Általános jogszabály, hogy az oly okiratból, melyen a kibocsátó aláírása ha misitva van, arra, akinek neve hamisittatott, kötelezettség, nem hárul, kivéve ha őt a hamisítás körül vétkesség terheli. Minthogy az adott esetben felperest a 2. alatti hamis utalvány kiállítása körül a másodbiróság ítéletének idevonatkozó helyes indokai szerint vétkesség nem terheli : a kir. Curia a másodbiróság ítéletét hagyta helyben a benne felhozott indokok alapján és azért, mert a 3. alattiban foglalt az a kikötés, hogy alperes a felperes által hozzáintézett okiratokon a felperes aláírásának valódiságát vizsgálni nem tartozik — még ha a 3. alatttban foglalt kikötésnek ilyen értelmet lehetne is tulajdonítani — az általános jegeivek szerint hatálytalan Vétel. 21. Ha a vevő az áru megtartása mellett árleszállítást igényel, a K. T. 316. íjának az azonnali értesítés kötelezettségét eló'iró rendelkezése alkalmazást nem nyerhet: ily esetben a vevő csupán arra köteles, hogy az eladót indokolatlan késedelem nélkül értesítse. (M. kir. Curia 406/1908. sz. 1908. nov. 12.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék : Alperes köteles 1113 kor. 52 fillér tőkét stb. felperesnek megfizetni. Indokok: Felperes az alperes által megrendelt és átvett 2450 darab naptár 1114 kor. 50 fillér vételárának megfizetésére kérte alperest kötelezni. Alperes azzal védekezett, hogy a naptárak, melyeket felperes 1903. deczember 14 ére szállítani ígért, de csak deczember 27-én szállított, sem a törvényes, sem a kikötött kellékeknek meg nem feleltek. Mindazáltal alperes azokból 2250 darabot felhasznált es pedig azért, mert az újévtől már csak néhány napi időköz választotta el és igy szükségletét máshol már nem fedezhette és mert a naptárak felhasználása által nemcsak a saját érdekét, hanem felperes érdekét is megóvta, mert ha felperesnek a rosszul készített naptárakat rendelkezésre bocsátotta és visszautasította volna, felperes többé fel nem használhatván, azok reá nézve értéktelenné váltak volna. Ez alapon a vételár aránylagos leszállítását igényli alperes és felperest kereseti követelésének 50% ával elu ásítani kérte. Nem vitás, hogy a szállítás deczember 27-én történt; az sem vitás, hogy alperes a deczember 27-én kapott áru tekintetében kifogásait 1904. január 2-án közölte a felperessel. De ez a kifogásolás az áru természeténél fogva, hogy t. i. annak hiányai csak a használat alatt tűntek ki, elkésettnek nem tekinthető. Ennélfogva felperesnek az a védekezése sem jöhet figyelembe, hogy alperes a naptárakat 200 darab hijján felhasználta és hogy ezáltal alperes az utólagos kifogásolás jogát elvesztette. E szerint a per súlypontja abban van, vájjon a naptárak a küldött minőségben mennyivel érnek kevesebbet a megállapított árnál. A kihallgatott szakértők alperes minőségi kifogásaiból csupán a hiányos perforirozást ismerték volna el sikeresen felhozhatónak, de ezt a hiányt, a vizsgálalra bemutatott három példányra nézve oly súlyosnak minősítették, hogy a bemutatott példányokat teljesen értékteleneknek tartják. Ezek ára fejében tehát felperes nem igényelhet többet az alperes által felajánlott 30% nál, miért is felperest a megvizsgált három példány 1 kor. 35 fillér árának 50%, vagyis 68 fillér tekintetében keresetével el kellett utasítani. A felhasznált, továbbá az alperes birtokában még meglévő, de a szemléhez be nem mutatott példányok tekintetében alperesnek nem sikerült a minőségi hiányt bizonyítani, mert a kihallgatott szakértők egyhangúlag kijelentették, hogy a bemutatott háiorn példányból következtetés utján meg nem állapitható, vájjon a perforirozás a többi példányon is hasonló módon hiányos. (93.886/1905. sz.) A budapesti kir. itólötábla : Az elsöbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Habár alperes az 1903. évi deczember 28-án átvett kereseti árukra vonatko-