Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 2. szám - A nagyhangú reklám - tisztességtelen verseny!

40 Kereskedelmi Jog 2. sz. kében és annak üzletkörén belül kifejtett ténykedésért — amennyiben az harmadik czégükhöz való jogait sérti — a K. T. 24. § a szerinti felelősség a 90. §. helyes értelme szerint magára a társaságra hárul, a társaság tagjai pedig a társasági kötelezettségekért egész vagyonukkal egyetemlegesen felelősök (K. T. 88. §.), továbbá, hogy az S. M. né által használt „S. M. utóda" czég szabályszerűsége ellen felhozott alperesi kifogás, azért nem volt figyelembe vehető, mert az alperesek nem bizonyították, hogy a S. M. illetve, „S. M. utóda" czégszöveg használatáról az I felperes vagy jogelőde az alperesek javára, vagy velők szemben lemondott volna és mert ilyen szerződéses lemondás esetleg üzlet és czégátruházás hiányában az alperesek terhére eső czégbitorlás szempontjából teljesen közömbös, hogy az I. r. felperes által használt czégszöveg a K. T. rendelkezéseinek megfelel-e. Utalvány. 20. A hamis utalványra teljesített fizetés az utalványozott terhére esik akkor is, ha az a szerződési megállapodás volt, hogy az ilyen hamisítás veszélye az utalványozót terheli. (M. kir. Curia 473/1908. — 1908. decz. 11) A budapesti Icir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével csak arra az esetre utasítja el, ha felperes czég tagjai, névszerint B. S., B. J. és B. R. közül csak egyik is nem teszi le az ezennel mind a három czégtagnak megítélt esküt arra, hogy a 2. alatt másolatban csatolt, a beszerzett bűnügyi iratok közt eredetben megtevő utalványon levő B. fia aláírást sem maga nem irta, sem annak aláírására mást meg nem hatalmazott. Indokok: Alperes a keresethez A) alatt csatolt elszámolás 7-ik tétele alatt levő s felperes által keresetében kifogásolt 3852 K-át a 2. alatti utalványon levő aláírásnak tőle vagy megbízottjától származását tagadván, alperes megkínálta felperest mind a három czégtagja személyében a p. tk. rdts. 172. §-ának a) pontjában foglalt valódisági esküvel, melyet felperes el is fogadott. Ha ezt az esküt felperes mind a három czégtagja személyében leteszi, ebben az esetben nem leend bizonyítva az, hogy a 21. alatti utalványnak a beszerzett büntető iratok közt levő eredetijét felperes czég irta alá, ha pedig felperes az esküt csak egyik czégtagja személyében is le nem tenné, ebben az esetben bizonyítva leend, hogy az utalvány aláírása felperes czégtől származik, mert azt felperes sem vonta kétségbe, hogy czégét bármelyik czégtagja érvényesen írhatta az utalvány alá. Ezeknél fogva az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatásával a per kimenetelét a rendelkező részben megitélt eskünek le vagy le nem tételétől kellett lüggővé tenni, mert alperesnek a 3. alatti okiratra alapított védekezése nem volt figyelembe vehető. E 3. alatti s az ehhez hasonló nyomtatott szöveget tartalmazó és felperes által a vele közölt egyenlegek elismerése czéljából aláirt okiratokban foglalt határozatok 3-ik bekezdése ugyanis nem tartalmazza világosan az alperes által vitatott azt a megállapodást, hogy alperes a felperes által hozzá intézett okiratokon a felperes aláírásának valódiságát nem tartozik vizsgálni. De ha a harmadik bekezdés ki sem töltött első mondatában foglaltaknak ily értelmet lehetne is tulajdonítani, tekintve, hogy a vele összefüggő második és harmadik mondatban csak az elveszett vagy eltévedt cheque űrlapokból eredhető visszaélések vannak mint olyanok felemlítve, amelyeknek következményei a számlatulajdonost terhelik, felperes a 3. alattinak aláírása által még nem jogosította fel alperest arra, hogy utóbbi a felperes üzleti levélpapírjára irt és alpereshez postán érkező utalványokban kitett összegeket annak vizsgálata nélkül, hogy az aláírás felperestől származik-e, ennek terhére kifizethesse az utalványosnak; alperes tehát a kereseti összeget saját felelőssége nélkül már azért sem fizethette ki G. D. utalványosnak, mert a 2. alatti utalvány nem az alperes által felperesnek adott chequeürlapon, melyet felperes kereskedői gondosságánál fogva őrizet alatt tartani tartozott, hanem felperesnek üzleti levélpapirosán volt irva, mely könnyen utánnyomható papirost rendes üzleti kezelés mellett a különben kellően ellenőrzött alkalmazottak közül felperes gondatlansága nélkül is bárki felhasználhatta és mert azon általános jogszabály alól, hogy a hamis aláírás nem hárít kötelezettséget arra a személyre, akinek nevével visszaéltek, a 3. alatti okirat nyomtatott szövegében is csak a chequeürlapon elkövethető visszaélésekre nézve foglaltatik határozatlan és világosan eltérő kikötés. Nem mentik tehát alperest a felelősség alól a felperesnek kü önben is csak az ellenvégiratban s az észrevételekben felhozott gondatlanságára, a levélpapiros és a személyzet ellenőrzésének elmulasztására vonatkozó körülmények, valamint részben már a viszonválaszban is emiitett, az ellenvégiratban bővebben kifejtett az a körülmény sem, hogy felperes bár voltak chequeürlapjai, máskor is nem chequere, hanem a 2 7. alattihoz hasonló levélpapirosra irta utalványait, mert az emiitett jogszabálynál fogva a felperes nevének hamisítása felperes terhére nem esvén, alperes a 21. alattihoz hasonló utalványra más esetekben is csak saját felelősségére teljesíthetett fizetést és amennyiben hamis utalványra fizetett volna, a fizetett összeggel felperest nem is terhelhette volna meg. Egyébiránt a kellően megőrizhető chequeürlapok kezelése körüli gondatlanság következményeitől eltekintve, oly kikötés, minőt alperes a 3. alatti alapján vitat, az üzleti levélpapirosra irt utalványokra nézve azért sem