Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 2. szám - A nagyhangú reklám - tisztességtelen verseny!

* sz- Kereskedelmi Jog 39 levél tartalma sem olyan, hogy az a 3. alatti ajánlat visszavonásának volna tekinthető, ellen­kezőleg ebből inkább azt kell kiolvasni, hogy az I. rendű alperes ebben is, a mennyiben időköz­ben meg nem történt volna, még a sorsjegy vételárának beküldését sürgeti: I rendű alpe­res magatartásából azt a következtetést kell levonni, hogy felperest jogosítottnak tekintette arra. hogy a sorsjegy vételárát a húzásig bár­mikor megküldhesse. M. Jcir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokai alapján és azért is helybenhagyja, mert az alsóbiróságok a 4, alatt mellékelt levél tar­talmának helyes értelmezése mellett állapítot­ták meg azt, hogy ez a levél lényegileg a 3. alatt csatolt levélben foglalt ajánlat ismétlése és fentartása, valamint azt is, hogy az alperes nem ragaszkodott a 3. alatti levélnek ahhoz a feltételéhez, hogy a szóban forgó sorsjegy vé­telára neki postafordultával beküldessék, a mi­ből pedig önként következik, hogy a felpe­res az ajánlat elfogadásaként a vételárat a húzás előtt bármikor beküldhette, mivel akkor a húzás eredményét még nem ismerhetvén, e vételár lefizetése, illeíve annak I. rendű alpe­res részére történt postára való feladása által a játékterv által a sorsjegy vevője részére biz­tosított és a sorsjegy kihúzása által arra eső nyereményjutalékban való részesedési jogot magának megszerezte. Közkereseti társaság. 18. A czégvezetöi és üzletvezetői jogosultságnak megvonása a közkereseti társaság üzletvezető tagjaival szemben vissza menőleg itéletileg ki nem mondható. (M. kir. Curia. 341 908. — 1908. deczember 10) M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok : A kir. Curia a másodbiróság Íté­letét indokai alapján és azért hagyta helyben, mert a K. T. 7. szakaszának rendelkezése ér­telmében az üzletvezetésre üdott megbízás vissza­vonása ugyan a társasági tagok egymásközti jogviszonyai rendezése czéljából mondandó ki, mindazonáltal még sem lehet helye annak, hogy alperesek üzletvezetési jogának megvonása visszamenőleg mondassék ki a jelen perben, mert ennek a megállapításnak a társaság tagjai­nak egymásközti jogviszonyában nem az a jogi hatálya, kogy az üzletvezető társasági tagok ál­tal a megbízás visszavonása daczára létesített ügyletek egyáltalán nem eshetnek a társaság terhére, hanem csupán az, hogy ezek az üzlet­vezető tagok az ilyen ügyletek által a társaság­nak okozott károkért a másik tagnak felelősek ; és mert harmadik személyekkel való jogviszo­nyokra nézve ez a visszavonás a tudomás ese­tét kivéve csakis a czégjegyzékben történt ki­tüntetésével nyer jogi hatályt; mert ebből fo­lyólag annak hogy ez a visszavonás visszame­nőleg megállapittassék, már csak azért sem lehet helyes, mivel az alperes esetleges kártérítési igényeinek megóvására erre egyáltaljában szük­ség nincs; és mert továbbá az alsóbiróságok ítéletei az iránt rendelkezvén, hogy a megvál­tozott czégjegyzési módnak a czégjegyzékben teendő kitüntetése végett, az Ítéletek jogerőre emelkedés után a czéghivatalhoz hivatalból át­teendők lesznek, tárgytalan az alperesnek a felebbezésben előterjesztett az a kérelme, hogy ő itéletileg feljogositassék, hogy a czégjegyzés módosításának bevezetését és közzétételét a czéghivatalnál maga is szorgalmazhassa. 19. A képviseletre jogosított társasági tag részéről, a közke­reseti társaság érdekében és üzletkörében kifejtett tény­kedéseért a K. T. 24. §-a szerinti felelősség a 90. §. he­lyes értelme szerint a társaságra hárul. (M. kir. Curia 310/908. sz. — 1908. deczember 11.) M kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét annyiban, amennyiben a kir. ítélőtábla az alpe­resnek végrehajtás terhével való kötelezését, valamint a jogerős ítéletnek a szegedi rendőr­kapitánysággal való közlését mellőzte, felebbe­zés hiányában nem érinti, a S. M. II. r. felpe­res keresete tárgyában tett alsóbirósági rendel­kezéseket, amelyeket az 1881 : LIX t.-cz. 35. és 43. § ai alapján egészben megvizsgált, meg­változtatja akként, hogy S. M. II. r. felperest keresetével mind a három alperessel szemben elutasítja, végül a „S M. utódai" czég I r. felperes keresete tárgyában tett rendelkezéseit helybenhagyja. Indokok: A S. M. II. r felperes keresete tárgyában tett elsőbirósági rendelkezéseket, ame­lyek, ennek a kérdésnek egységes eldöntést igénylő voltánál fogva az 18S1: LIX. t.cz. 35. és 43. §§. alapján, mind a három alperesre vo­natkozóan megvizsgálandók voltak, a kir. Curia azért utasította el ezt a felperest a keresetével, mert nem vitás, hogy S. M. II. r felperes mint a fennállott „S. M." czég birtokosa beleegye­zett abba, hogy neve továbbr t is czégül hasz­náltassék, következően ő reá nézve az utódlást kifejező e toldással czégül használtatik, nem sérelmes; az a kérdés pedig, hogy a „S M utóda" czégszövegnek használhatása, ez idő sze­rint S. M.-né G F. I. r. felperest, mint e czég bejegyzett birtokosát avagy az alpereseket illeti-e meg, ezek közt a peres felek között elintézendő jogkérdést képez. A másodbiróság Íteletének az I. r. felperes keresete tárgyában tett rendelke­zéseit a kir. Curia helybenhagyandóknak találta az abban felhozott vonatkozó indokok alapján, mégis azoknak oly értelmű helyesbítésével, hogy I. r. felperesnek kereshetőségi joga B. Gy. III. r. alperessel szemben azért volt megállapítandó, mert a képviseletre jogosított valamelyik társa­sági tag részéről a közkereseti társaság érde-

Next

/
Oldalképek
Tartalom