Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1909 / 2. szám - A nagyhangú reklám - tisztességtelen verseny!
* sz- Kereskedelmi Jog 39 levél tartalma sem olyan, hogy az a 3. alatti ajánlat visszavonásának volna tekinthető, ellenkezőleg ebből inkább azt kell kiolvasni, hogy az I. rendű alperes ebben is, a mennyiben időközben meg nem történt volna, még a sorsjegy vételárának beküldését sürgeti: I rendű alperes magatartásából azt a következtetést kell levonni, hogy felperest jogosítottnak tekintette arra. hogy a sorsjegy vételárát a húzásig bármikor megküldhesse. M. Jcir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokai alapján és azért is helybenhagyja, mert az alsóbiróságok a 4, alatt mellékelt levél tartalmának helyes értelmezése mellett állapították meg azt, hogy ez a levél lényegileg a 3. alatt csatolt levélben foglalt ajánlat ismétlése és fentartása, valamint azt is, hogy az alperes nem ragaszkodott a 3. alatti levélnek ahhoz a feltételéhez, hogy a szóban forgó sorsjegy vételára neki postafordultával beküldessék, a miből pedig önként következik, hogy a felperes az ajánlat elfogadásaként a vételárat a húzás előtt bármikor beküldhette, mivel akkor a húzás eredményét még nem ismerhetvén, e vételár lefizetése, illeíve annak I. rendű alperes részére történt postára való feladása által a játékterv által a sorsjegy vevője részére biztosított és a sorsjegy kihúzása által arra eső nyereményjutalékban való részesedési jogot magának megszerezte. Közkereseti társaság. 18. A czégvezetöi és üzletvezetői jogosultságnak megvonása a közkereseti társaság üzletvezető tagjaival szemben vissza menőleg itéletileg ki nem mondható. (M. kir. Curia. 341 908. — 1908. deczember 10) M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok : A kir. Curia a másodbiróság Ítéletét indokai alapján és azért hagyta helyben, mert a K. T. 7. szakaszának rendelkezése értelmében az üzletvezetésre üdott megbízás visszavonása ugyan a társasági tagok egymásközti jogviszonyai rendezése czéljából mondandó ki, mindazonáltal még sem lehet helye annak, hogy alperesek üzletvezetési jogának megvonása visszamenőleg mondassék ki a jelen perben, mert ennek a megállapításnak a társaság tagjainak egymásközti jogviszonyában nem az a jogi hatálya, kogy az üzletvezető társasági tagok által a megbízás visszavonása daczára létesített ügyletek egyáltalán nem eshetnek a társaság terhére, hanem csupán az, hogy ezek az üzletvezető tagok az ilyen ügyletek által a társaságnak okozott károkért a másik tagnak felelősek ; és mert harmadik személyekkel való jogviszonyokra nézve ez a visszavonás a tudomás esetét kivéve csakis a czégjegyzékben történt kitüntetésével nyer jogi hatályt; mert ebből folyólag annak hogy ez a visszavonás visszamenőleg megállapittassék, már csak azért sem lehet helyes, mivel az alperes esetleges kártérítési igényeinek megóvására erre egyáltaljában szükség nincs; és mert továbbá az alsóbiróságok ítéletei az iránt rendelkezvén, hogy a megváltozott czégjegyzési módnak a czégjegyzékben teendő kitüntetése végett, az Ítéletek jogerőre emelkedés után a czéghivatalhoz hivatalból átteendők lesznek, tárgytalan az alperesnek a felebbezésben előterjesztett az a kérelme, hogy ő itéletileg feljogositassék, hogy a czégjegyzés módosításának bevezetését és közzétételét a czéghivatalnál maga is szorgalmazhassa. 19. A képviseletre jogosított társasági tag részéről, a közkereseti társaság érdekében és üzletkörében kifejtett ténykedéseért a K. T. 24. §-a szerinti felelősség a 90. §. helyes értelme szerint a társaságra hárul. (M. kir. Curia 310/908. sz. — 1908. deczember 11.) M kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét annyiban, amennyiben a kir. ítélőtábla az alperesnek végrehajtás terhével való kötelezését, valamint a jogerős ítéletnek a szegedi rendőrkapitánysággal való közlését mellőzte, felebbezés hiányában nem érinti, a S. M. II. r. felperes keresete tárgyában tett alsóbirósági rendelkezéseket, amelyeket az 1881 : LIX t.-cz. 35. és 43. § ai alapján egészben megvizsgált, megváltoztatja akként, hogy S. M. II. r. felperest keresetével mind a három alperessel szemben elutasítja, végül a „S M. utódai" czég I r. felperes keresete tárgyában tett rendelkezéseit helybenhagyja. Indokok: A S. M. II. r felperes keresete tárgyában tett elsőbirósági rendelkezéseket, amelyek, ennek a kérdésnek egységes eldöntést igénylő voltánál fogva az 18S1: LIX. t.cz. 35. és 43. §§. alapján, mind a három alperesre vonatkozóan megvizsgálandók voltak, a kir. Curia azért utasította el ezt a felperest a keresetével, mert nem vitás, hogy S. M. II. r felperes mint a fennállott „S. M." czég birtokosa beleegyezett abba, hogy neve továbbr t is czégül használtassék, következően ő reá nézve az utódlást kifejező e toldással czégül használtatik, nem sérelmes; az a kérdés pedig, hogy a „S M utóda" czégszövegnek használhatása, ez idő szerint S. M.-né G F. I. r. felperest, mint e czég bejegyzett birtokosát avagy az alpereseket illeti-e meg, ezek közt a peres felek között elintézendő jogkérdést képez. A másodbiróság Íteletének az I. r. felperes keresete tárgyában tett rendelkezéseit a kir. Curia helybenhagyandóknak találta az abban felhozott vonatkozó indokok alapján, mégis azoknak oly értelmű helyesbítésével, hogy I. r. felperesnek kereshetőségi joga B. Gy. III. r. alperessel szemben azért volt megállapítandó, mert a képviseletre jogosított valamelyik társasági tag részéről a közkereseti társaság érde-