Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 23. szám - A szabadalmi törvényjavaslat megvitatása

23. sz. Kereskedelmi Jog 509 tatása nélkül elválasztani nem lehet. A jelen perben kihallgatott három szakértőnek egyhangú véleménye szerint ezek a gépek az épületbe beépítve nincsenek és az alapzathoz csavarokkal vannak reáerősitve. Nyilvánvaló ebből, hogy ezek a gépek az épülettel oly erős kapcsolatban nincsenek, hogy attól saját megsemmisülésük vagy az épület megsemmisülése nélkül elválaszthatók nem volnának. Az a körülmény, hogy a szakértők véleménye szerint az elmozdítás czéljából a gépek leszerelendők, nem elég az alkotórész megállapítására, mert a szakértők véleménye szerint ez a leszerelés az állag minden sérelme nélkül eszközölhető ugy, hogy a gépek más helyen felállithatók és rendeltetésüknek teljesen megfelelően használhatók. Ebből pedig az következik, hogy ezek a gépek az épülettől elválaszthatók anélkül, hogy lényegük vagy gazdasági rendel tetésük változást szenvedne. Végül az a körülmény, hogy a szakértők véleménye szerint a gépeknek egy része csak falbontással mozdít ható ki az épületből, szintén nem akadály az elválasztásra nézve, mert ez a körülmény egymagában a be nem épített gépet alkotó részszé még nem teszi, hanem legfeljebb a falbontással járó költségre nézve kötelmi viszonyt eredményezhet. Ezek szerint kétségtelen, hogy azok a gépek fizikai és gazdasági önállóságukat el nem vesztették és ezért nem alkotórészek, de kétségtelen az is, hogy csakis a malomnak, mint fődolognak gazdasági czélját szolgálják és ezzel külső viszonyban állanak azzal a rendeltetéssel, hogy a malomipar gyakorolható legyen, vagyis a malomnak csakis tartozékai, mint ilyenek pedig külön jogok, tehát a visszakövetelési jognak is tárgyai lehetnek és a fődologtól elkülöníthetők ; az a kérdés pedig, hogy az esetleges jelzálogos hite lezők é.'deke ez által befolyásoltatik-e, az most elbírálás tárgyát nem képezi. A kereseti igény helyadásának akadályául nem szolgálhat az a körülmf ny, hogy a kérdésben forgó gépeket nem csak S. J. és nejevet ték meg, hanem hogy vevőtárs volt a perben nem szereplő B. M. is. A nem vitás tényállás szerint ugyanis a gépek csak a két közadós tulajdonát képező malomban voltak felállítva, bír.okban ők vannak, illetve csődtömegük, miért is a tulajdonjogra alapított visszakövetelési igény csak a két közadós csődtömege ellen volt érvényesíthető, mivel csak ők vannak abban a jogi és tényleges helyzetben, hogy a gépeket kiadhassák. De különben is a vételár fizetésére vonatkozó feltételek teljesítve nem lévén, a felperes az egész ügyletet minden vevővel szemben hatálytalannak tekintheti és azért tulajdonjogát és a visszakövetelést az egészre érvényesítheti, önként értetvén, hogy a jelen ítélet által a harmadik vevőnek esetleges jogai teljesen érintetlenek maradnak. Fuvarozás. 339. A fuvarozott áruban esett hiány elismerése esetében a ke reset a per megindítására megállapított záros határidő' eltelte után is a rendes elévülési időn belül megindítható (M. kir. Curia 416/1909. — 1909. szeptember 1.) M. kir. Curia : Tekintve, hogy abban az esetben, ha a kapitány vagy a tengeri fuvarozó I más hivatott képviselője a fuvarozott áruban észlelt hiányt Írásban elismeri, a franczia K. T. 435. czikke szerint megkívánt óvás felvétele és közlése, sem a pernek egy hónap alatti megmeginditása nem szükséges; tekintve, hogy az A. alatti másolatban csatolt hajós-elismervény hátára vezetett záradékból, amennyiben az elisI mérésre hivatott személytől származik, ily elis; mérés látszik esetleg megállapíthatónak ; tekintve, hogy a felek ebben a tárgyban nem nyilatkoztak, sem az eljáró kir. törvényszék a tárgyalás eme hiányának pótlásáról az id prdts. 46. §-a alapján nem gondoskodott; tekintve, hogy az alperes trieszti ügynökségének C. alatt csatolt levelében emiitett felszólamlás és az ezen felszólamlás elintézését sürgető levél tartalmának ismerete is esetleg befolyással bírhat a per eldöntésére, a m. kir. Curia mindkét alsóbiróság ítéletét az id. prdts. 330. és 133. §-ai alapján feloldja és utasítja az eljáró kir. törvényszéket, hogy folytatólagos tárgyalást tartva, hivja fel a íelperest, hogy az A. alatti hajóselismervényt eredet ben mutassa be, nevezze meg szabatosan, vezeték- és keresztnév és alkalmazásának minősége szerint azt a természetes személyt, amely az emiitett záradékot az elismervényre ráj vezette. Szükség esetén bizonyítsa, hogy az illető az alperes nevében ily elismerés tételére | jogosítva van, csatolja be továbbá a G. alatti levélben emiitett felszólamlást és levelet és az azokra netalán adott választ, mindezekie az i alperest is hallgassa meg és azután hozzon a kifejtendökhöz képest uj Ítéletet. Biztosítás. 340. A szakbecsü természeténél fogva a bizottság elnöke csakis a biztosítási felek által adott becslés eredményének keretében dönthet. (M. kir. Curia 464/1909. — 1909. okt. 6) A budapesti Icir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletének azt a részét, mely szerint alperes 5196 K 88 f. tőke és ezután 1907. évi június hó 15-től számítandó 6% kamat megfizetésére köteleztetett, továbbá azt a részét, mely szerint K. K. felperes 4108 K 18 f tőke. ennek kamata, nemkül nben a megítélt 5196 K 88 f. tőke után 1907. évi május 12-től 1907 június 15 ig számítandó 5% kamat megi élésére irányuló keresetével elutasittatott, helybenhagyja; egyebekben az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja,