Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 23. szám - A szabadalmi törvényjavaslat megvitatása

508 Kereskedelmi Jog 23. sz. berendezésnek, ebben nevezetesen, a motornak, kompressziós indító készüléknek, teljes csővezetéknek, kipufogó vezetéknek, vízhűtő vezetéknek és az összes szivattyúknak természetben leendő kiadására köteleztessék. Alperes tömeggondnok vitatja, hogy a tulajdonjog fentartásának nincs alapja, amennyiben a peres gép akként adatott S. J.-nénak, hogy azt a gőzmalmába beépítse. Vitatja ebből íolyólag azt is, hogy a gőzgép egyébként felperes tudtával és beleegyezésével az ingatlanba beépíttetvén, ingatlanná változott át és hogv mert az ingatlanokat illetőleg tulajdonosokként S. J.-né és S. J. szerepelnek, az ingatlanba beépített kereseti gépnek is nevezettek a tulajdonosai. Vitatta, hogy felperes tudta — mert maga is kért és kapott bejegyzést a jelzett ingatlanokra — hogy az ingatlanokra és igy magára a kereseti gépre is, harmadik személyek dologi jogokat szereztek. Az alkalmazott három mérnökszakértőnek megállapítása szerint a peres gázmotor és tartozékai egy, a földbe épített szilárd alapozásra vannak részint felállítva, részint ráerősítve és pedig a ráerő.sités a motornál csavarokkal van eszközölve, mely csavarok az alapozásba vannak beépítve. A szakértők szerint a szivógázmotor és tartozékai teljes egészükben nem, hanem csak szétszerelés mellett, illetve leszereléssel mozdíthatok ki állaguk sérelme nélkül jelenlegi helyükből; uj rendeltetési helyükön azonban megfelelő alapozásra helyezendők és a motor alapzata szükséges kiegészítő részét képezi a motornak, amely nélkül a motor nem üzemképes, a motor azonban felszerelés után, bárhol más alapozásra helyezhető. A per adatai szerint időközben alperes felperesnek hozzájárulása nélkül a malomhelyiségben egy közfalat építtetvén, idevonatkozólag a szakértők kijelentették azt is, hogy a motor és gázfejlesztő kivételével a többi alkatrészek falbontás nélkül kivihetők. A telekjegyzőkönyvből pedig megállapittatott, hogy annak A. lapján „L^kházőrlőmalom", „keményítőgyár" van bejegyezve; vagyis, hogy a m->lom, mint ilyen, nyilvánkönyvileg is fel van tüntetve és hogy arra számos hitelező — közöttük felperes is — dologi jogokat szereztek. Felperesnek az a kifogása, hogy nem egyezett bele, hogy a kereseti gép a malomba beépíttessék, figyelembe vehető nem volt. Ebből fol^ólag, tekintettel a helyszíni szemle adataira és a motor rendeltetésére, meg kellett állapítani azt is, ho^y a motor az ingatlan fődologgal — a malommal — olyan viszonyba jutott, hogy az annak (a malomnak) czéljait szolgálja és hogy a malom felszereléséhez tartozik. Mihez képest a motor a joggyakorlat sze-' rint az ingatlan tartozékának tekintendő, még ha a malomba nem is volna beépítve. Jelen esetben azonban éppen az van bizonyítva, hogy a motor a malomba — szilárd alapzatba — lábainál, illetve csavarainál fogva be van építve és igy a malommal, mint födologgal, szilárdan és állandóan össze van kötve. Ennélfogva, mert igy a motor egyedi önállóságát elvesztette és mert a motor magára az általa szolgált malom értékére is lényeges befolyást gyakorol; a joggyakorlat szerint több, mint az ingatlan tartozékának, hanem (a malom) az ingatlan lényeges alkotó részének tekintendő. De ezen okokon felül már azért sem volt elfogadható felperesnek az az álláspontja, hogy a kereseti gép egyedi önállóságát megtartotta és igy ingó dolog minőségével bírna, mert elfogadott jogi nézet, hogy azok a gépek, melyek a közfelfogás szerint az épülettel egy és ugyanazon dolognak tartatnak, elvesztik egyedi önállóságukat. Jelen esetben pedig gőzgépről és gőzmalomról lévén szó és a gőzmalom a hajtóerőt adó gőzgép nélkül malomi fogalmának és rendeltetésének meg sem felelhetvén, a malom és annak gépe, a közfelfogás szerint egy és ugyanazon dolog. Minthogy pedig a Cs. T. 42. § ának helyes értelmezése szerint a csődvagyonból csak ingó dolgok követelhetők vissza és minthogy a kereset tárgya a kifejtett okoknál fogva ingó dolgot nem képez: felperest keresetével elutasítani kellett. (558/1909 ) A szegedi kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja, annak az indokának mellőzésével, hogy a Cs. T. 42. §-ának helyes értelmezése szerint a csődvagyonból csak ingó dolgok követelhetők vissza, egyéb indokai alapján és még azért, mert ezen indokok szerint a szóban levő szivógázmotor azon a czimen, hogy az attól a gőzmalomtól, amelynek a hajtóerőt szolgáltatja, különálló s ennélfogva a felperes külön tulajdonát képező ingó dolog, a csődtömegből jogszerűen vissza nem követelhető. (1351/1909.) M. kir. Curia : Mindkét alsóbirósági Ítéletet megváltoztatja és az alperest arra kötelezi, hogy a szivógázmotort az összes vezetékkel, csövezettel és szivattyúval és egyéb hozzá tartozó tárgyakkal a felperesnek adja ki, illetve tűrni tartozik, hogy azokat a felperes a saját költségén elvigye. Indokok: Az elsőbiróság Ítéletében helyesen megállapított tényállás elfogadása mellett elsősorban az a kérdés döntendő el, hogy a kereset tárgyát képező gépek a telekkönyvben a közadósok tulajdonául felvett és most a csőd vagyonhoz tartozó malomépületnek alkotó részeit vagy tartozékait képezik-e ? Elfogadott jogszabály, hogy valamely teleknek alkotórészét az a dolog képezi, mely a telekkel oly erős és állandó kapcsolatban van, hogy aztta dolgot a teleknek, illetve a dolognak megsemmisülése nélkül, vagy lényegében és gazdasági rendeltetésében való megváltoz-