Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 2. szám - A nagyhangú reklám - tisztességtelen verseny!

2. sz. Kereskedelmi Jog 87 J O G Ö Y A KORL AT. Versenytilalom. 16. Annak megállapítása, hogy a szerződésileg meghatározott versenytilalom mire terjed ki, helye van megállapítási keresetnek. (M. kir. Curia 301/908. — 1908. decz. 2.) A budapesti kir. törvényszék: Felperesek kereseti kérelmének helyt ad és ehhez képest megállapítja, hogy a peres felek között 1906. évi november hó 10-én létrejött s a keresethez A) alatt csatolt másolatnak megfelelő adásvételi szerződés nem foglal magában tilalmat arra nézve, hogy felperesek burgonyavételét és továbbeladását tárgyaz^ üzletkörrel biró burgonyakereskedést létesíthessenek és folytathassanak. Egyúttal kötelezi alperest, hogy felperesnek 135 K. perköltséget fizessen. Indokok : Alperes az A) alatti tartalmilag nem kifogásolt adásvételi szerződés 3. pontjának intézkedését felperesek felfogásától eltérőleg akkép értelmezi, hogy felperesek ama szerződési kikötés értelmében, hogy az alperesek eladott üzletükhöz hasonló burgonyafőző és zuzógyárat, illetőleg üzletet 10 éven belül nem folytathatnak, illetőleg egy uj burgonyafőző és zuzógyárat nem létesíthetnek, burgonya vételére és eladására terjedő kereskedést sincsenek jogosítva kezdeni és folytatni. Minthogy felperesek — perbeli előadásuk szerint — az utóbb körülírt üzletkörre terjedő kereskedést kivannak megkezdeni, anélkül, hogy a versenyzési tilalom megszegése esetére a szerződés 3. pontjában velük szemben kikötött 5000 K. bírság esedékessé válására okot szolgáltassanak, felpereseknek jogi érdekük kétségtelenül fenforog abban az irányban, hogy a szerződés vitás rendelkezésének értelme s a feleknek a szerződési megállapodásból eredő jogviszonya bíróilag megállapittassék. E megállapítás czéljából tehát felperesek keresete jogviszonyuknak alperessel szemben biztosítása érdekében szükséges volt, alperesnek e perben elfoglalt álláspontjára tekintettel, de azért is, mert valóul kell elfogadni alperes által az elleniratában nem tagadott azt a kereseti állítást, hogy alperes már a kereset beadása előtt is kifejezte a szerződés értelmében elfoglalt ellentétes felfogását, azzal a kijelentéssel, hogy a burgonyakereskedésnek felperesek által megkezdése esetén 5000 K. kötbér iránti igényét érvényesíteni fogja; (Prts. 159. §) fentebb kifejtettek szerint tehát megállapítási per indításának helye volt. A kereseti kérelem érdemében a kir. törvényszék a szerződés vitás pontjának a felperesek által vitatott értelmezését fogadta el helyes s a felek akaratának megfelelő értelmezésnek. Ugyanis a felek szerződési akaratukat irásbelileg szabályozták s akaratuk meghatározásának zsinórmértékéül egyedül a szerződésnek bírói értelmezés tárgyául szolgáló tartalmát jelölték meg. Már pedig abból, hogy az A) alatti szerződés félremagyarázhatatlan kikötései szerint felperesek alperesre burgonyazuzó gyárukat ruházták át és azzal vonatkozásban a szerződés 3 ik pontjában csakis az „eladott üzletükhöz hasonló" burgonyafőző és zuzógyár, illetőleg üzlet folytatásának és létesítésének abbanhagyása iránt vállalnak kötelezettséget, a szerződés ezen kikötéseinek a K. T. 265 266. §-aira alapított magyarázatával nem lehetett megállapítani, hogy felek a burgonyafőzés és zúzás utján feldolgozását tárgyazó gyári üzlet folytatására nézve felállított versenyzési tilalmat a burgonya megszerzésével és árusításával foglalkozó üzletágakra és az alperesre ilyen értelemben át nem ruházott üzletek körére is kiterjesztették. A kereskedés és iparűzés szabadságát korlátozó kikötések kiterjesztő értelmezésének különben sincs jogosultsága. Minthogy tehát az A) alattiban nincs világosan kifejezve, hogy felperesek a burgonyakereskedést egyáltalán nem folytathatják és a burgonya feldolgozásával foglalkozó gyár üzletkörén kivül, burgonya forgalomba hozatalát czélzó üzletkörrel sem foglalkozhatnak, ellenkezőleg „az eladott üzletükhöz hasonló" kitétel arra mutat, hogy a versenyzési tilalom csak a burgonyafőző és zuzógyárra és üzletvitelre lett felállítva, az alperes értelmezésének nincsen alapja. A kir. törvényszék nem látta helyét az alperes által kért szakértői meghallgatásnak. Mert a felek közti jogviszony megállapítására nézve nem tekintette döntőnek az alperes által tisztáztatni kívánt azt a körülményt, hogy a burgonyazuzó és főző gyárosok egyúttal burgonyakereskedéssel is foglalkoznak és hogy a k urgonya kereskedők a burgonyagyárosoknak versenytársai-e, vagy sem? Mert a szerződésnek fentebb alapul vett értelmezése szerint felek nem általánosságban kötötték ki a versenyzés tilalmát, hanem azt csak az adásvétel tárgyát képezett üzlethez hasonló burgonyafőző és zuzógyám és üzletre vonatkoztatták. Ezeknél fogva felperesek megállapítás iránti kérelmének helyt adni és a szerződés vitás pontjának értelmét megállapítani kellett. (53689. 1907.) A budipesti kir. Ítélőtábla : Az elsőbiróság ítéletét indokai alapján helybenhagyja. (3332. 1907.) M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokai alapján helybenhagyja.