Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 2. szám - Az utóforgatmány joghatálya

Kereskedelmi Jog csakis a köztörvényi jog szabályai szerint engedi meg (Hollandia), más állam nem szabályozza és igy az elméletnek és a joggyakorlatnak maradt azon kérdés eldöntése, váljon az utóforgatmányost önállóan saját jogán illetik-e meg a váltójogok, avagy csakis az átruházó jogán (Francziaország). A magyar váltótörvény 14. §-a kimondja, hogy „ha a váltó a fizetés hiánya miatti óvás felvételére rendes határidő eltelte után forgattatik, a forgatmányos a forgatónak jogaiba lép és hogy a forgató ez esetben váltójogilag kötelezve nincs;" — mig a lejárat előtti forgatmánynál a forgató a 12. §. rendelkezései szerint a váltó minden későbbi birtokosának az elfogadás és kifizetésért váltójogilag felelős, ha csak ezen rendszerinti felelősségét a forgatmány szövegében kifejezetten ki nem zárja. A magyar váltótörvénynek mintául szolgáló német váltótörvény az utóforgatmányra vonatkozólag más rendelkezést tartalmaz, amennyiben csupán a fizetés hiánya miatt óvatolt váltó forgatása esetén lép a forgatmányos csak forgatói jogaiba, mig ha az óvás fel nem vétetik, bár a váltó az óvás felvételére rendelt határidő után forgattatik, a forgatmányos ugy az intézvényezett ellen kereseti, mint az utóforgatók ellen visszkereseti jogokat érvényesíthet2) A német váltótörvény tehát a fősúlyt az óvásra helyezi, ha az óvás felvétetett, az utóforgató nem telelős, ha ellenben az óvás az óvásra rendelt határidőben nem vétetett fel, akkor felelős és az utóforgatmányos épp ugy önálló jogokat nyer, mint a forgatmányos. A mi törvényünk az óvás tényleges felvételére nem fektet súlyt, azonban e szerint is nem a váltó lejárati ideje maga bir jelentőséggel, hanem a lejáratot követő 2-ik köznap, t. i. az óvás felvételére rendelt határidő, ha ezen határidő letelte előtt, bár lejárat után forgattatik a váltó, utóforgatmányról nem lehet szó3) és a lejárat utáni forgatmányos ugy tekintendő mintha a kérdéses forgatmány lejárat előtt történt volna, tehát ugyanoly elbírálás alá esik, mint a le nem járt váltó.4) 2) Az Apáthy tervezete ebben a kérdésben is büen követte a német törvényt és csak a képviselőház módosította Teteszky indítványára. 3) Utóforgatmánynak csak az tekintendő, mely az óvás felvételére rendelt határidő után keletkezett (Curia 1285/91). 4) Grünhut: Wechselrecht. á. sz. Kérdés azonban, hogy utó- vagy előforgatmánynak tekintendő e az a forgatmány, mely ezen idő eltelte előtt, de már az óvás tényleges felvétele után keletkezett. Törvényünknek hivatkozott §-a nyitva hagyja e kérdést, Gre csák5) szerint ez esetben utóforgatmány esete forog fenn, ha tehát bár az óvás felvételére rendelt határidőben, de az óvás felvétele után forgattatik a váltó, a forgató csupán saját jogait ruházza át a forgatmányosra, maga pedig váltójogi kötelezettséget nem vállal Ugyanígy a Curia kimondotta, hogy az ilyen forgatmány csak engedmény hatályával bir.0) A német váltótörvény említett rendelkezése ezt a kérdést nem hagyja nyitva, mert abban az óvás tényleges felvétele és nem az óvási határidő a demarcationalis vonal. Ha a forgatmány az óvás felvétele után (mindig fizetés hiánya miatti óvás értendő) bár az óvatolási határidő letelte előtt ez eszközöltetik, a forgatmányos csak forgatója jogaiba lép (Grünhut). II. Az utóforgatmány közelebb áll az engedményhez, a mint a Curia mondotta, ennek hatályával bir, azonban ettől mégis sok tekintetben különbözik,7) nem is egészen szabatos, midőn a kir. Curia idézett és egyéb határoza taiban is engedményesnek tekinti az utóforgatmányost.8) Hogy maga a törvény sem akarta az utóforgatmányt teljesen az engedmény szabályainak alávetni s illetve engedménynek tekinteni, erre mutat, hogy bár az engedményt is szabályozza (16. §.), az utóforgatmányról is mint forgatmányról rendelkezik sőt kétségkívül tudatosan 5) Grecsák: Váltótörvény 90. lap. 6) 948/888. sz. Az óvás felvételére rendelt határidő letelte előtt, de már az óvás kivétele után kelt forgatmány csak engedmény hatályával bir, mert e körülmény az átruházást forgatmánynyá nem minősiti, mivel a váltónak megállapított lejárati ideje a7on időpont, melyben a váltókötelezettségben álló személyek egymásközti jogai és kötelezettségei megállapítást nyernek és melyben a váltó mint forgalmi hitelpapír rendeltetése véget ér, és mert a V. T. 41. §-ának rendelkezése a váltó lejárati ideje meghosszabbításának nem vehető. 7) Az utóforgatmányos nem engedményes, hanem forgatmányos (Grünhut 175. I.) 8) így 948/90. sz. A rendel-,ényes is, aki üres forgatmány alapján lép fel az elfogadó ellen, engedményesnek tekintendő csupán, ha a váltó az üres forgatmány után több más személyek által forgatva volt és bizonyittatott, hogy a rendelvényes felperes a váltó birtokába az óvás felvételére rendelt határidő letelte után jutott.