Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 2. szám - Az utóforgatmány joghatálya

Kereskedelmi Jog csakis a köztörvényi jog szabályai szerint en­gedi meg (Hollandia), más állam nem szabá­lyozza és igy az elméletnek és a joggyakorlat­nak maradt azon kérdés eldöntése, váljon az utóforgatmányost önállóan saját jogán illetik-e meg a váltójogok, avagy csakis az átruházó jogán (Francziaország). A magyar váltótörvény 14. §-a kimondja, hogy „ha a váltó a fizetés hiánya miatti óvás felvételére rendes határidő eltelte után forgat­tatik, a forgatmányos a forgatónak jogaiba lép és hogy a forgató ez esetben váltójogilag köte­lezve nincs;" — mig a lejárat előtti forgat­mánynál a forgató a 12. §. rendelkezései sze­rint a váltó minden későbbi birtokosának az el­fogadás és kifizetésért váltójogilag felelős, ha csak ezen rendszerinti felelősségét a forgatmány szövegében kifejezetten ki nem zárja. A magyar váltótörvénynek mintául szolgáló német váltótörvény az utóforgatmányra vonat­kozólag más rendelkezést tartalmaz, amennyiben csupán a fizetés hiánya miatt óvatolt váltó for­gatása esetén lép a forgatmányos csak for­gatói jogaiba, mig ha az óvás fel nem véte­tik, bár a váltó az óvás felvételére rendelt ha­táridő után forgattatik, a forgatmányos ugy az intézvényezett ellen kereseti, mint az utóforga­tók ellen visszkereseti jogokat érvényesíthet2) A német váltótörvény tehát a fősúlyt az óvásra helyezi, ha az óvás felvétetett, az utó­forgató nem telelős, ha ellenben az óvás az óvásra rendelt határidőben nem vétetett fel, akkor felelős és az utóforgatmányos épp ugy önálló jogokat nyer, mint a forgatmányos. A mi törvényünk az óvás tényleges felvé­telére nem fektet súlyt, azonban e szerint is nem a váltó lejárati ideje maga bir jelentőség­gel, hanem a lejáratot követő 2-ik köznap, t. i. az óvás felvételére rendelt határidő, ha ezen határidő letelte előtt, bár lejárat után forgat­tatik a váltó, utóforgatmányról nem lehet szó3) és a lejárat utáni forgatmányos ugy tekin­tendő mintha a kérdéses forgatmány lejárat előtt történt volna, tehát ugyanoly elbírálás alá esik, mint a le nem járt váltó.4) 2) Az Apáthy tervezete ebben a kérdésben is büen követte a német törvényt és csak a képviselőház módo­sította Teteszky indítványára. 3) Utóforgatmánynak csak az tekintendő, mely az óvás felvételére rendelt határidő után keletkezett (Curia 1285/91). 4) Grünhut: Wechselrecht. á. sz. Kérdés azonban, hogy utó- vagy előforgat­mánynak tekintendő e az a forgatmány, mely ezen idő eltelte előtt, de már az óvás tényle­ges felvétele után keletkezett. Törvényünknek hivatkozott §-a nyitva hagyja e kérdést, Gre csák5) szerint ez esetben utóforgatmány esete forog fenn, ha tehát bár az óvás felvételére rendelt határidőben, de az óvás felvétele után forgattatik a váltó, a forgató csupán saját jogait ruházza át a forgatmányosra, maga pedig váltó­jogi kötelezettséget nem vállal Ugyanígy a Curia kimondotta, hogy az ilyen forgatmány csak engedmény hatályával bir.0) A német váltótörvény említett rendelkezése ezt a kérdést nem hagyja nyitva, mert abban az óvás tényleges felvétele és nem az óvási határidő a demarcationalis vonal. Ha a for­gatmány az óvás felvétele után (mindig fizetés hiánya miatti óvás értendő) bár az óvatolási határidő letelte előtt ez eszközöltetik, a forgat­mányos csak forgatója jogaiba lép (Grünhut). II. Az utóforgatmány közelebb áll az enged­ményhez, a mint a Curia mondotta, ennek hatályával bir, azonban ettől mégis sok tekin­tetben különbözik,7) nem is egészen szabatos, midőn a kir. Curia idézett és egyéb határoza taiban is engedményesnek tekinti az utófor­gatmányost.8) Hogy maga a törvény sem akarta az utó­forgatmányt teljesen az engedmény szabályai­nak alávetni s illetve engedménynek tekinteni, erre mutat, hogy bár az engedményt is szabá­lyozza (16. §.), az utóforgatmányról is mint for­gatmányról rendelkezik sőt kétségkívül tudatosan 5) Grecsák: Váltótörvény 90. lap. 6) 948/888. sz. Az óvás felvételére rendelt határ­idő letelte előtt, de már az óvás kivétele után kelt for­gatmány csak engedmény hatályával bir, mert e körül­mény az átruházást forgatmánynyá nem minősiti, mivel a váltónak megállapított lejárati ideje a7on időpont, mely­ben a váltókötelezettségben álló személyek egymásközti jogai és kötelezettségei megállapítást nyernek és mely­ben a váltó mint forgalmi hitelpapír rendeltetése véget ér, és mert a V. T. 41. §-ának rendelkezése a váltó lejárati ideje meghosszabbításának nem vehető. 7) Az utóforgatmányos nem engedményes, hanem forgatmányos (Grünhut 175. I.) 8) így 948/90. sz. A rendel-,ényes is, aki üres forgatmány alapján lép fel az elfogadó ellen, engedmé­nyesnek tekintendő csupán, ha a váltó az üres forgat­mány után több más személyek által forgatva volt és bizonyittatott, hogy a rendelvényes felperes a váltó bir­tokába az óvás felvételére rendelt határidő letelte után jutott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom