Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 2. szám - A czég egységessége

2. sz. egészen más kifejezéseket használ arra, hogy az átruházó váltójogilag nem felelős — doku­mentálandó, hogy a két intézmény lényegileg egészen más, bár ezen hatásában egyezik. Következik ebből, hogy az utóforgatmány csak annyiban tér el a forgatmánytól, amennyi­ben a törvény kifejezetten rendeli, tehát, hogy a forgatmányos a forgatója jogán léphet csak fel. Minden egyéb tekintetben azonban az utó­forgatmányra a rendes forgatmány szabályai, tehát a váltótörvénynek mindazon a forgat­mányt szabályozó szakaszai, a melyek a 14. §-al nem ellenkeznek, nyernek alkalmazást.9) Ennélfogva érvényes az üres utóforgatmány, (10. §.) a váltó a már válfókötelezettségben álló személyekre is visszaforgatható (9. §.), a tulaj­donosi minőség a hátiratok összefüggő lánczolata által igazoltatik (36. § )10). Nem szükséges te­hát szakadatlan összefüggő köztörvényi szerzés­módokkal kimutatni, mint az engedménynél, hanem a formális legitimatio elégséges. Az óvás felvétele utáni átruházásra vonat­kozólag a „Kereskedelmi Jog" legutóbbi szá­mában közölt jogesetben a budapesti kir. ke­reskedelmi és váltótörvényszék és kir. Ítélőtábla a kir. Guria által indokaiból helybenhagyott Íté­letükben kimondták, hogy az óvás felvétele után a váltó az üres hátirat alapján kézről-kézre tovább nem adható, hanem csakis engedmény hatályával biró forgatmány alapján. „Az óvás­sal" — mondja a kir. tábla— „a váltókapcso­latban álló személyek sorozata le van zárva s a váltó óvás után csak ugy kerülhet ismét for­galomba, ha azt az óvatoló utolsó előforgat­mányos mint az óváslevéllel igazolt utolsó váltó­tulajdonos utóforgatmány, illetve engedmény utján átruházza." A most hivatkozó jogeset­ben, ugy látszik, hogy az üres utóforgatmányt a 9) ... Az utóforgatmány ugyanis a magyar V. T. álláspontja szerint csak annyiban tér el az előforgat­mánytól és csak annyiban nem áll ennek sajátságos szabványai alatt, amennyiben a törvény másképen intéz­kedik, t. i. annyiban, bogy a forgatmányos a forgató jogaiba lép, s utóbbi váltójogilag kötelezve nincs, vagyis bogy az utóforgatmányosra nem ruháztatik át a váltó­ból eredő összes jog, nem nyer önálló váltójogokat nem tekinthető előzőjétől független harmadik személynek s mindazon kifogásokat tűrni tartozik, melyek előzőjével szemben felhozhatók lettek volna s hogy előzője vele szemben váltói uton nem felelős, minden más tekintet­ben azonban az utóforgatmány a rendes forgatmány szabályai alatt áll, jelesen pedig jogot ad a váltói uton­fellépésre. i°) Grecsák i. m. 89, Grünhut i. m. 166. 29 bíróságok nem akczeptálták, — bár ezt csak az elsőbiróság mondja ki határozottan, a tábla pedig csak azt mondja, hogy átruházás nem történt és a váltó puszta birto'ta a visszköte ­lezettség alatt s így váltókapcsDlatban nem ál­lo'.t személyt — a mint ez természetes is, — nem legitimálja. — Ha azonban az óváslevéllel igazolt, abból kitinő legitimált váltóbirtokos üres hátirata volt a kérdéses váltón, — a mint ez az elsőbirói ítéletből kitűnni látszik, — akkor szerintem helytelen az Ítélet, mert az utó­forgatmány üres hátirattal is történhetik.1!) Ha több utóforgatmány van, akkor mint­hogy minden utóforgatmányos csak a forgató jogaiba lép, a váltóadós az utolsó utóforgat­mányos ellen mindazon kifogásokkal élhet, me­lyek őt az összes utóforgatók, illetve azok bár­melyike ellen megilletik, de természetesen csak a váltóból kitűnő utóforgatók jönnek tekintetbe. Azt azonban, hogy utóforgatmány forog fenn, ha a váltóból ki nem tűnik, a váltóadós tar­tozik természetesen bizonyítani, a bizonyítási kötelezettség őt terheli. 12) Ilyen bizonyíték leginkább az óváslevél, mert addig az adós nem igen tudhatja, ki a váltóbirtokos. Amint emiitettem, a váltó utóforgatmány­nyal is visszaforgatható a már váltókötelezett­ségben álló személyekre is, a különbség az, hogy lejárat utáni visszaforgatmánynál konfusió által a váltókötelem végleg megszűnik az összes közben levő személyekre, ha pedig az elfoga­dóra történik utóforgatmány, akkor az összes váltókötelezettek végleg szabadulnak. Természetesen ezekben csak nagyjában foglalkoztam tárgyammal, amennyire egy czikk kerete azt lehetővé tette. )( A czég egységessége. Irta: Dr. Mártonfy Marczel, nagyváradi kir. jogakadémiai tanár. Az az általános korlátozás, hogy egy és ugyanazon személynek egymástól különböző két vagy több czége nem lehetne, sem a magyar, sem a német K. T.-ékben expressis verbis sehol ki­mondva nincs ; ennélfogva a czég egységének, mint általános követelménynek a fölállítására az alap mindkét törvényhozásban hiányzik. n) így Grecsak i. m. . . „kétségtelen, hogy az utó­forgatmány üres hátirat alakjában is eszközöltethetik, tehát a váltó tulajdona puszta átadás által is átruház­ható." — Grünhut i. m. 12) Grecsák, Grünhut stb. Kereskedelmi Jog

Next

/
Oldalképek
Tartalom