Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 2. szám - Az utóforgatmány joghatálya

Kereskedelmi Jog 27 2. sz. akkor teljesít, ha az utalványozott valódi akaratának megfelelőleg jár el, erről pedig a hamis vagy hamisított utalvány kifizetésénél szó sem lehet. A hamis vagy hamisított utalványra teljesített fizetés következményeiért való felelősséget különben az utalványozott rendszerint még azért is viselni tartozik, mert ő a hamis vagy hamisított utalvány kifizetése körül voltaképen vétkesen járt el. A fent előadottak értelmében az utalványozott pénzintézet ugyanis az utalványozási szerződés értelmében arra vállalt kötelezettséget, hogy ő az utalványozó akaratának megfelelőleg fogja az utalványt teljesíteni. Köteles tehát kétségtelenül kutatni azt, hogy a nála kifizetés végett bemutatott utalvány az utalványozó akaratának megfelel-e. így ha például az utalványozási szerződés azt tartalmazná, hogy a letett összeg csakis egyelőre meghatározott bizonyos czélra szolgáltatandó ki, az utalványozott a más czélra utalványozott összeget ki nem fizetheti. Minthogy pedig az kétségtelen, hogy az utalványozó akarata csakis egy valódi utalványban lehet kifejezve, ebből nyilvánvaló, hogy az utalványozott pénzintézetnek kötelessége azt is kutatni, hogy a nála bemutatott utalvány valódi-e? Ha ezt elmulasztja, ha nem kutatja kellőleg, a rendes kereskedői gondosságnak megfelelőleg azt, hogy az utalvány valódi e, akkor az utalvány kifizetése körül vétkesen járt el és eljárása ezen vétkességének következményeit viselni köteles még abban az esetben is, ha a hamis vagy hamisított utalvány kifizetéseért való felelősséget magáról szerződésileg elhárította. Mert ennek a szerződési megállapodásnak helyes és jogi hatálylyal biró értéke csak az lehet, hogy az utalványozott abban az esetben nem viseli a hamis vagy hamisított utalványra teljesített fizetés káros következményeit, ha őt az utalvány kifizetése körül különben semmi vétkesség nem terhelné, mert a vétkessége folytán keletkezett kár viselése alól még az erre vonatkozóan kifejezetten megállapított felelősség-mentesség esetében sem menekülhetik azon általános jogelvből kifolyóan, hogy mindenki a saját vétkességeinek következményeiért feltétlenül lelelős. A hamis vagy hamisított utalványra teljesített fizetés következményeiért az utalványozó pénzintézet csak akkor nem tehető felelőssé, ha magának az utalványozónak vétkessége forog fenn, vagyis ha az ő vétkes mulasztására vagy eljárására vezethető vissza a hamis vagy hamisított utalványra teljesített fizetés. így például, ha az utalványozottat a hamis utalvány tárgyában nála az utalványozott részéről köteles tudakozódás ellenére nem világosítja fel az utalvány hamissága felöl, akkor a hamis utalvány kifizetése egyenesen az ő vétkes mulasztása következményének lévén tekintendő, természetes, hogy az abból eredő kár kizárólag csak őt terhelheti. Mindezeket szem előtt tartva, tehát helyesnek kell tartanunk a Curia ezen legújabb határozatában elfoglalt azt a jogi álláspontot: hogy a hamis vagy hamisított utalványra teljesített fizetés következményeiért rendszerint az utalványozott felelős még abban az esetben is, ha szerződésileg ezt a felelősséget magáról elhárította és hogy az utalványozó az ebből eredő káros következményeket csak akkor köteles viselni, ha őt a hamis utalvány kibocsátása avagy kifizetése körül valami vétkesség terheli. >C Az utóforgatmány joghatálya. Irta: Dr. Szende Sándor, budapesti ügyvéd. A váltótörvény különbséget tesz lejárat előtti és lejárat utáni forgatmány között. Lejárat után u. i. nem áll fent többé annak szüksége és rácziója, hogy a váltó átruházhatósága az átruházó jogától függetlenné tétessék és a váltó, mint forgalmi papir részére teremtett sajátos továbbadási mód a forgatmány teljes hatályában fentartassék.1) Némely váltótörvény a lejárat utáni u. n. utóforgatmányt kizárja és a váltó átruházását J) A váltóforgalomnak nincs szüksége lejárat utáni váltójogi hatálylyal biró forgatmányokra s kiemelvén azt, hogy a váltó lejárta utáni forgatmánynak még abban az esetben is, ha a váltó még meg nem óvatoltatott, forgatmányi minőséget tulajdonitani, ellenkezik a váltó forgatmány fogalmának lényegével s veszedelmes is különösen akkor, amikor az üres forgatmányok a visszaélésre tág kaput nyitnak (törvény indokolás). ... az óvatolás tényével a váltó forgalma befejezettnek tekintendő ; a váltóból eredett jogok annál végződnek, ki azt óvatoltatta ; ha tehát a fizetés hiánya miatt óvatolt váltó forgattatik, e forgatás csak azon állapotban történhetik, melyben az óvás a váltót a kötelezettségek tekintetében találta, vagyis miután az ily váltóból uj kötelezettségek nem keletkezhetnek, a forgatás is csak uj kötelezettség megállapítása nélkül történhetik ; a forgatmányos ily esetben nem lesz önálló váltóhitelező s a forgató nem lesz váltóadós. Ehhez járul még, hogy az ily váltó tekintetében, ha a lejárat utáni átruházásnak váltójogi hatály tulajdoníttatnék, ugyanazon tényre nézve kettős óvás kívántatnék, mi a váltóügylet fogalmával és lényegével homlokegyenest ellenkezik (tervezet indokolás).