Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 1. szám - Az ipartörvény a Magyar Jogászegyletben

1 sz, hető; minthogy az F) alatti szerződésnek az a kikötése, hogy az eladó felperes minden részt, mely az első évadban anyag- vagy szerkezeti hiba folytán használhatatlanná válik, pótolni tartozik, nem fosztotta meg alperes vevőket attól a joguktól, hogy a törvényi vagy kikötött kellékeknek meg nem felelő cséplőkészletet kifogásolhassák és a felperes rendelkezésére becsáthassák ; s minthogy az nem vitás, hogy alperesek az előleges birói szemle eredménye alapján a küldött cséplőkészletet felperes rendelkezésére bocsátották, felperes pedig e rendelkezésre bocsátást elkésettség miatt nem kifogásolta : a tábla ugy találta, hogy alperesek jogosan állottak el az ügylettől s hogy felperes a vételárra adott fedezeti váltók alapján alperesek ellen követelést nem támaszthat, mert az előleges birói szemle eredményével szemben az érdekelt W. J. tanú vallomása alapján az sem állapitható meg, hugy a fenforgó hiányokat alperesek, illetve gépészük hanyag, rossz kezelése okozta és hogy W. J. szerelő a cséplőkészletet üzemképes állapotba helyezte. Mindezeknél fogva a tábla az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatta, felperest keresetével elutasította. (2679/1907. M Jcir. Curia: A másodbiróság Ítéletét a benne felhozott indokoknál fogva helybenhagyja. 5. A korcsmaipar természetéből nem folyik, hogy a férj áltai folytatott korcsmaüzlet részére meg- és átvett árúk vételáráért annak neje is felelősséggel tartoznék. (M. kir. Curia 372/1908. — 1908 november 19.) A Jcir. törvényszék : H. M. I. r. alperest kötelezi, hogy felperesnek 2555 korona tőkét stb. fizessen, eilenben felperest II. r. alperes H. L.-né elleni keresetével elutasítja. Indokoló: H. L I. r. alperes a kitűzött tárgyalásra meg nem jelent, minélfogva a kereset kitételeit ezen alperes által a perrendtartás 111. §-a értelmében beismertnek tekinteni és I. r. alperest a tőkeösszeg s jár. megfizetésére kötelezni kellett. Felperes II r. alperes tagadásával szemben azt a kereseti előadását, hogy a kereseti borárukat II. rendű alperes is megrendelte és átvette, bizonyítani meg sem kísérelte. De a felperes által felhívott és kihallgatott A F. és B J. tanuk felperesnek azt az előadását sem bizonyították II. r. alperes tagadásával szemben, hogy II. r. alperes és I. r. alperes közösen alkudoztak és vették meg 1901. évben felperesnek korcsmaüzletét és hogy mindkét alperes úgy az üzletet, mint az árukat közösen vették át és az üzletet azóta közösen folytatták. Mert a kihallgatott B. J -nek a bizonyítandó körülményről tudomása nincs, A. F. tanú vallomása szerint pedig felperes üzletére egyedül I. r. alperes alkudozott és vette meg, II. r. alperes a vételnél jelen sem volt. Minthogy pedig egymagában az a körülmény, hogy II. r. alperes mint I. r. alperesnek felesége az I. r. alperes tulajdonát képező üzlet jövedelméből részesült, II. r. alperes felelősségét az üzleti tartozásokért meg nem állapítja, ennélfogva felperest II. r. alperes elleni keresetével elutasítani kellett. (39.455/1907.) A budapesti Jcir. Ítélőtábla : Az elsőbiróság ítéletének I. r. alperes irányában intézkedő nem íelebbezett részét nem érinti, ugyanannak az ítéletnek felebbezéssel megtámadott többi részét pedig helybenhagyja a benne felhozott vonatkozó indokok alapján és azért, mert felperes végirati előadása szerint II. r. alperest a kereset tárgyát képező bor vételárában, mint I. r. alperes üzlettársát kérte marasztalni, olyan körülményeket azonban, melyekből az üzlettársi viszony fennállására lehetett volna következtetni, — egyáltalában nem bizonyított. (3380/1907. V.) M. Jcir. Curia : A másodbiróság ítéletét az abban felhozott és felhívott indokokból és a felebbezésben felhozottakra való tekintettel még azért is helybenhagyja, mert a perben a felperes a II. r. alperesnek arra, hogy a szállított bort az T. r. alperessel közösen rendelték és közösen vették át, főesküt nem is kínált, ily főeskü el nem fogadásából merített érve a felperesnek tehát a való alapot nélkülözi. 6. Ha a tözsdeszokások 12. § a értelmében legfeljebb 2 napra a záros szállítási határidő eltelte előtt lehívandó lisztárut a vevő csak 1 nappal a határidő eltelte előtt rendelte, annak daczára, hogy már előbb halasztást kért, ezzel a rendelkezéssel elkésett. (M. kir. Curia 472/1908. sz. — 1908. okt. 29.) A budapesti Jcir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletének felperest keresetének 120 zsák liszt szállítására irányuló részével is elutasítja. IndoJcoJc: Alperesek a kereseti igény elenyésztére alapított kifogását az elsőbiróság vonatkozó indokainál fogva helyesen mellőzte. A felek közti jogviszonyt szabályozó 2. alatti okirat szerint a kereseti ügylet a budapesti malmok és a budapesti áru és értéktőzsde áruüzleti szokásaira hivatkozással köttetvén, felperes mint vevő a liszt és őrleményeire vonatkozó szokások 12. §-ának első bekezdésének értelmében a szállítás iránt legkésőbb a teljesítési határidő hétköznapjának, tehát 1907. ápr. hó 29-nek déli 12 órájáig tartozott rendelkezni, minthogy az eladó alperes 1907. április hó 26 án kelt 3. alatti levelében a határidő lejarta: 1907. április hó 30-a előtt több mint 2 nappal a 14. § értelmében árról értesítette felperest, hogy a szállítást nem akarja meghoszszabbitani. Minthogy azonban felperes 1907. évi április hó 28-án kelt 4. alatti levélben csak 120 zsák szállítása iránt rendelkezett, a fenmaradó 2b.O zsák iránt pedig levele szerint