Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 1. szám - Az ipartörvény a Magyar Jogászegyletben

12 a felmondási időn tul még 3 hónapi fizetésre tarthatott igényt és igy ezen a 3 hónapon keresztül is szolgálatban levőnek tekintendő, amelynek számbavételével tehát 10 évnél tovább volt szolgálatban. A kir. Curia azonban az alperesnek azt az álláspontját fogadva el, hogy a felmondáshoz való feltótlen joga alapján a szolgálati szerződést a 10 év eltelte előtt felmondhatta, elutasitotta ezt a szerencsétlen tisztviselőt a nyugdíjigény megállapítása iránti keresetével és nem vette figyelembe a felperesnek azt a megszivlelést érdemelt kijelentésót sem, hogy a bíróságnak nem állhat feladatában, ilyen már szerzett jogok kijátszását czélzó rosszhiszemű eljáráshoz segédkezet nyújtani. A lapkiadás kötelezettsége kérdésében a Curia váltótanácsa egy legközelebb elbirálás alá került konkrét esetből kifolyólag azt az igen érdekes határozatot hozta, hogy oly esetben, amelyben két vagy több fél szerződési megállapodásra jut valamely lap közös költségen leendő kiadása iránt olyk^pen, hogy meghatározzák, miszerint az egyik vagy másik fél egy bizonyos meghatározott összeggel járul a lapkiadás költségeihez, ha az igy kötelezett fél a költséghozzájárulást megtagadja, a másik félnek joga van a lapot tovább is kiadni és a szerződés értelmében a közösen viselendő költségek megfelelő részét az arra kötelezett féltől követelni. Az alsóbiróságok azt a jogi álláspontot foglalták volt el, hogy a költsóghozzájárulás megtagadása ellenében a másik fél a lap kiadást nem folytathatja, hanem csak azt követelheti, hogy a lapkiadás meghiúsultából reáháramlott kára téríttessék meg neki, mig a Curia fentebbi határozatában arra az álláspontra helyezkedett, hogy valamely lap közös kiadása iránti megállapodás esetében a szerződéshez ragaszkodó fél nem lehet kötelezve arra, hogy a lapot beszüntesse, hanem joga van azt a szerződés szegő fél terhére a szerződés értelmében folytatni. A közkereseti társaság hitelezője a társaságnak az a tagja, aki szerződés szerint a társaság fennállása alatt fizetésre tarthat igényt. Ezt a következményeiben igen fontos elvet állította fel a kir. Curia egy legközelebb hozott határozatában. Ennek az elvnek folyománya ugyanis egyrészt az, hogy ez a fizetésre igényt tartható tag a társaságtól ezt a fizetést a nyereség vagy veszteségre való tekintet nélkül követelheti ós hogy az a nyereségés veszteség-számlánál mint üzleti kiadás jön számításba, másrészt pedig az, hogy a társaság feloszlása vagy egyes tagnak kilépése esetében az ilyen fizetés iránti igény is elévül öt év alatt, amennyiben az illető társasági tag minden társasági kötelezettségért csak öt évig felelős. A csődtörvény 27. §-a 3. pontja alapján megtámadható jogcselekmény megtámadhatóságánál figyelembe veendő az olyan csődkérvény is, mely1. sz. nek alapján a csődnyitási eljárás még folyamatban volt, a mikor magának a közadósnak utóbb beadott kérvénye folytán a csőd megnyittatott. (516/908. decz. 18.) A váltólejárat megállapodásellenes kitöltése kérdésében a bírói gyakorlat már több esetben megállapította, hogy jogellenes kitöltés esete forog fenn akkor, ha a váltó a lejáratra nézve ugyan kifejezett megállapodás nélkül állíttatott ki, de a váltóbirtokos pénzintézet az arról kiállított leszámitoló jegyzékben a lejárati napot megjelölte és a kamatot is addig számította a váltóadós terhére, vagy ha utóbb a fizetésre felhívó levélben maga is egy határozott lejárati napot jelöl meg ós ettől eltérően más lejárati nappal tölti ki a váltót. Ujabban most a Curia oly esetre nem állapította meg a megállapodásellenes kitöltést, a mikor a lejáratra nézve kitöltetlenül adott váltóra nézve a felek utóbb arra a megállapodásra léptek, hogy a váltóadós a váltótartozás fizetésére meghatározott napig terjedő halasztást kap és a lejáratot ennek megfelelően töltötte ki ós egyik legújabban hozott határozatában azt mondotta ki, hogy az illető váltóadós a nyert halasztásnak megfelelően kitöltött váltólejáratot sikeresen nem vitathatja megállapodásellenesnek. IRODALOM. I. Hazai irodalom. Tőzsdei Almanach az 1909. évre. Mint minden évben, az idén is megjelent Nyári József tőzsdetitkárnak immár nélkülözhetlen ily czimü kitűnő kézikönyve. II. Külföldi irodalom. Steinitzer, E. Oekonomische Theorie der Aktiengesellschaft. Leipzig, Duncker & Humblot. 5 márka. Nachod, W. Treuhander und Treuhandgesellschaften. iZeitschrift f. d. ges. Staatswissenschaft. Ergánzungsheft 28.) Tübigen, H. Laupp'sche Buchhandl. 4.20 márka. Apt. M. Börsengesetz. Erláutert unter Mitarbeit vou Trumpler u. J. Weissbart. 5. Aufl. Berlin 1909, C. Heymanns Verlag. Kötve 4 márka. Hoeniger F. Das Inseratenrecht u. andere verlagsrechtliche Aufsatze. Berlin, 1909, C. Heymanns Verlag. 3 márka. Htittner, R. Das Recht der Haftpflicht- und Unfallversicherung. Ein Leitfaden. Leipzig, Rossberg'sche Verlagsbuchhandl. Kötve 3.40 M. Kereskedelmi Jog