Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 1. szám - Az ipartörvény a Magyar Jogászegyletben

!• sz. Kereskedelmi Jog 13 .1 OGÖ Y^VKORL, AT. Főnök és alkalmazott. i. A kereskedő által alkalmazott üzletvezető kereskedősegédnek tekintendő, a kinek szolgálati viszonyból származó munkabérkövetelése elsősorban az 1884: XVII t-cz. 176§-a értelmében az elsőfokú iparhatóságnál érvényesítendő. Az a körülmény, hogy az alkalmaztatásról szóló szerződés szerint a részvénytársaság igazgatósága választotta az üzletvezetői hogy kötelességét képezte az is, miszerint uj iparvállalatok létesítésén fáradozzék és hogy a szerződés 10 évre köttetett, figyelembe nem jöhet, mivel az alkalmaz tatás jellegére teljesen közömbös, hogy az igazgatóságnak erre vonatkozó határozata választásnak neveztetik, mivel továbbá a főnök részére uj vállalatok létesítésén való fáradozás a főnök érdekében való kereskedelmi tevékenység, tehát a kereskedösegéd fogalmával épen nem ellenkezik és mert végül a szolgálati viszony és igy annak tartama is szabad egyezkedés tárgya, tehát e törvény nem zárja ki, hogy a segéddel a szolgálati szerződés bármily hosszú időre köttessék. (Hatásköri bíróság 1908. B. Hb. 37. sz. — 1908. okt. 26) A hatásköri bíróság: A jelen ügyben az eljárás a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: A B.-i Hitelbank és Zálogkölcsön részvénytársaság és H. L. között a részvénytársaság igazgatóságának 1907. évi márczius hó 24-én tartott ülésében megkötött és ugyané hó 29-én irásba foglalt szerződés szerint, H. L. a részvénytársaság áruosztályának egyik vezetőjéül alkalmaztatott az idézett szerződésben részletezett jogokkal és kötelezettségekkel s évi 6000 korona fizetéssel. E szerződés alapján H. L. a B.-i Hitelbank és Zálogkölcsön részvénytársaság, most már felszámolás alatt álló czég ellen a sz-i kir. járásbíróság ele tt 1908. évi Sp. I. 165. és Sp. I. 210. sz. a. két keresetet indított a fizetésének 1908 évi február, illetve márczius hóra esedékes 500—500 korona részlete s járadéka iránt. A járásbíróságnál a két per egyesittetett. Az alperes pergátló kifogással élt, vitatva, hogy az 1884. évi XVII. t.-cz. 176. §-a értelmében a per tárgyát tevő követelés érvényesítése elsősorban az iparhatóság elé tartozik, A tárgyalás folyamán megállapittatott, hogy H. L. a részvénytársaságnál a fentidézett szerződés alapján volt alkalmazva és hogy ugyanő a részvénytársaságnak 1905. évi július hó 9-től 1908. évi január hó 6 ig igazgatósági tagja is volt. A járásbíróság 1908. évi május hó 8 án hozott 1908. Sp. I. 165/5. számú végzésével a pergátló kifogásnak helyt adott s az eljárást megszüntette. Ezt az elsőbirósági végzést a sz.-i kir. törvényszék, mint felebbezési bíróság 1908. évi június hó 23-án 1908. E. 136. sz a. hozott jogerős végzésével helybenhagyta. A bírói hatáskört megtagadó eme végzés indokának lényege az, hogy a törvényszék H. L.-t mint az áruosztály vezetőjét, a részvénytársasággal való viszonyában kereskedősegédnek minősítette, mint ilyennek fizetés iránt való követelése pedig az 1884 évi XVII. t.-cz. 176. § a értelmében, elsősorban az iparhatóság hatáskörébe tartozik. Ezután H. L. ugyanaz ellen a felszámolás alatt álló czég ellen és ugyanannak az 1000 korona követelésnek érvényesítése végett a sz-i városi rendőrkapitányhoz, mint első'oku iparhatósághoz fordult kérelemmel, ez a hatóság azonban 1908. évi július hó 10 én 14025/1908. sz. a. hozott határozatával, hatáskör hiányából, a kérelmet visszautasította, s a visszautasítás indokának lényege az, hogy az iparhatóság H. L.-t a részvénytársaság külön osztályának „mintegy" vezérigazgatójául tekintette, mint ilyen sem a könyvvezetők, sem a segédszemélyzet közé nem sorolható és igy követelése nem tartozik az 1884. évi XVII. t.-cz. 176. §-ában rendelt közigazgatási eljárás alá. Az elsőfokú iparhatóság e határozata jogerőre emelkedvén, a hatásköri összeütközés esete egyfelől a rendes bíróság, másfelől a közigazgatási bíróság között beállott, s az iratokat az iparhatóság a hatásköri bírósághoz felterjesztette. A törvényes határidő alatt csak az igazságügyminiszter adott be nyilatkozatot, melyben a közigazgatási hatóság hatásköre mellett foglal állást. Minthogy az 1884. évi XVII. t.-cz. az ipartörvény 1. §-a szerint az iparágakhoz kell érteni a kereskedést is, s minthogy az 1875. évi XXXVII. t.-cz. a kereskedelmi törvény 55. §-a értelmében a kereskedősegédek szolgálati viszonyára nézve az ipartörvénynek, tehát most az 1884. évi XVII. t. cz.-nek intézkedései irányadók és tényleg ez a törvény a segédszemélyzetről szóló III. fejezetének a segédekre vonatkozó részében kifejezetten a kereskedősegédek tekintetében is intézkedik : az idézett ipartörvény 176. §-ábsn foglalt rendelkezés következtében, a kereskedősegédek a munkaviszonyból eredő követelése érvényesítésénél a rendes bíróság előtt való eljárást közigazgatási hatósági eljárásnak kell megelőznie. Ezért a most fenforgó hatásköri vita eldöntése végett első sorban azt kell vizsgálni, hogy H. I. ama viszonyban, a melynek alapján a követelést támasztja, kereskedősegéd-e ? és másodsorban azt, hogy a követelés érvényesítésénél a hatáskörre van-e befolyása annak a