Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 1. szám - A csekk a magyar jog szerint

Kereskedelmi jog 1 sz. Osztrák-magyar bank úgynevezett veres csekkjei. („Az Osztrák-magyar bank szíveskedjék X. lakik N.-ben giro-számláján . . . korona összeget javára könyvelni és ennek fejében az alólirt(ak) giro-számláját megterhelni. Kelet. Aláírás"). Ugyancsak idetartoznak a m. kir. postatakarékpénztár úgynevezett clearing-csekkjei, amelyek az intézet rendes csekk-ürlapjain állíttatnak ki, megfelelő záradék alkalmazásával. („N. N.-nek N.-ben . . . sz. számlájának javára írandó.") A csekk bélyegkedvezménye ezekre az okmányokra is kiterjed (24. §.) A csekk természetes kelléke (naturale), hogy a csekk a) kinek, b) mikor és c) hol fizetendő : a) A csekk szólhat névre, rendeletre és bemutatóra. A kibocsátó a pénz fölvevőjeként önmagát is megnevezheti. Ha a pénzfölvevő megnevezve nincs, avagy megnevezése „vagy a bemutatónak* záradékkal van megtoldva, a csekk bemutatóra szól (3. §.); b) a csekk mindig látra fizetendő (5. §.); c) fizetési hely az utalványozott neve mellett lévő hely ; ha több ilyen hely van, az első, ha pedig ilyen hely kitéve nincs, a kiállítási hely (4. §). A csekk esetleges kellékei (accidentalia) a különböző záradékok, így a rendeleti záradék, továbbá: „dupán elszámolásra", „szavatosság nélkül" stb. Ilyenek a postatakarékpénztár c;ekkforgalmában szokásos záradékok, amelyek alapján a postatakarékpénztár a csekk összegét fizetési utalvány alapján valamelyik közvetítő hivatala utján fizeti ki, postautalvány utján elküldi, stb. Hatálytalan záradékok: a fizetési idő kitétele, az intézvényezett vélelmezett lakhelyétől eltérő fizetési hely megjelölése, az óvás elengedése. Ellenszolgáltatás vagy föltétel kikötése magát a csekket tenné érvénytelenné. A csekknek még két kelléke van, amelyek azonban a fönnebbi csoportok egyikébe sem tartoznak : az utalványozott passzív csekk képessége (2 §.), amely egyáltalában nem magán-, hanem közjogi természetű kellék. A papír néhány jellemző vonása. A minden kellékkel ellátott csekk a kiállításának vagy adásának okától független, elvont, egyoldalú kötelmet létesít, amely a papírban magában tes'esül meg. Ez a papirszerü kötelem azonban — szemben az elfogadott idegen váltóban megtestesülő kötelemmel — mintegy csonka* hiányzik belőle annak a személynek az absztrakt kötelezettsége, aki a fizetés teljesítésére, a csekk beváltására első sorban van hivatva. A csekk ugyanis nem elfogadásra szánt papir ; az utalványozott a csekket el sem fogadhatja, a csekkre vezetett elfogadó nyilatkozat csekkjogilag hatálytalan és mint közönséges vagy kereskedelmi utalványra vezetett elfogadás sem jöhet figyelembe (7. §.) Az utalványozott kivételével azonban a csekkügylet többi résztvevői közt magában a papírban hasonló jogviszony létesül, mint a váltóügylet résztvevői között. A kibocsátó ígéri az utalványozott fizetését (elfogadását nem) és ezen Ígéretének beváltásáért csekkjogilag, visszkeresetileg felelős (16. §.) a csekk mindenkori birtokosának, akit a papir tulajdonosaként analóg körülmények legitimálnak, mint a váltónál. A kibocsátó fizetési ígérete és felelőssége mellé csatlakozhatik a forgatók azonos tartalmú, de önálló Ígérete és felelőssége. Azonban a magyar törvény szerinti csekk ebben a pontban is eltér a váltótól. A csekk ugyanis nem törvénynél fogva (ipso jure) rendeletre szóló papir (6 §.). A rekta csekkre vagy bemutatóra szóló csekkre (bemutatóra szóló váltót a magyar törvény nem ismer) vezetett forgatmány csekkjogilag hatálylyal nem bír. A rendeleti csekk ellenben ugyanolyan módon, ugyanolyan joghatálylyal és ugyanazon személyekre forgatható, mint a váltó. Kivétel ismét az utalványozott, aki a csekk-kötelékbe forgatmány utján sem állhat be : reá a csekk nem forgatható, az utalványozottra szóló forgatmányának csekk-jogi hatálya nincs és az mint utalványra vezetett forgatmány nem jöhet tekintetbe (6. §.) A csekkbirtokosnak arra van igénye, hogy az utalványozott a csekket a bemutatáskor beváltsa. Ebből a czélból azonban köteles a csekkel az utalványozottnál, annak üzleti helyiségében, ilyennek hiányában pedig lakásán, valamely hétköznapon bemutatni (8. §.), avagy olyan leszámolóhelyen benyújtani, ahol az utalványozott képviselve van (9. §.) Telepítésnek a cseknél nincsen helye (4. §.) Ha a csekkbirtokos a csekk-kötelezetteket, tehát a kibocsáiót és az esetleges forgatókat a beváltás, illetőleg a leszámolási forgalomban való kiegyenlítés megtagadása esetére vüszkeresetileg felelősségre vonni kívánja, akkor a fizetés végetti bemutatást, illetőleg a leszámolóhelyen való benyújtást a törvény által meg-