Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 1. szám - A csekk a magyar jog szerint

1. sz szabott határidőben (8. §.) köteles eszközölni és köteles egyúttal a beváltás, illetőleg a leszámolási forgalomban való kiegyenlítés megtagadását igazolni. Az igazolás történhetik óvással, az utalványozottnak a csekkre vezetett nyilatkozatával, avagy a leszámolóhely tanúsítványával (17. §) Emellett épp ugy, mint a váltóbirtokos köteles a papir tartalma szerint közvetlen (csekkjogi) előzőjét a fizetés megtagadásáról és az óvás fölvételéről értesiteni, nevezetesen rendeleti csekknél, ha az óvást a forgatmányos vétette föl, az utolsó forgatót (illetőleg az utalványost), ha pedig az utalványos vétette föl, a kibocsátót, a névre vagy bemutatóra szóló csekk birtokosa pedig mindenkor kizárólag a kibocsátót. A visszkereseti perben, ahol a V. T. szerinti visszkereseti összeget (tőke, 6% kamat és 73% dij) érvényesítheti, az alperesek kifogágásolási joga ugyanazon korlátok közé van szorítva, mint a váltóadósoké. A csekk összege rendszerint készpénzben fizetendő ki; a kibocsátó és bármely továbbadó azonban „csupán elszámolásra" záradékkal, amely a csekklevél előlapján keresztbe Írandó vagy nyomtatandó, a készpénzben való kifizetést megtilthatja; ebben az esetben a csekk összege készpénzben ki nem fizethető, hanem a csekk kizárólag elszámolásra használható föl (11. §)• A csekk épp ugy. mint a váltó, több eredeti példányban (csekk-másodlatok) állíthatók ki ; a csekkmásolatoknak azonban kizárólag a külföldi csekkforgalomban van meg a váltómásolatokéval analóg hatályuk. (22. §. 11. és 12. pont). A csekkügylet köztörvényi oldali. A csekkokmány a kötelezettek és a mindenkori csekkbirtokos közt magán a papíron alapuló, csekkjog szabályai szerint elbírálandó jogviszonyt létesít Ezen, a papírban megtestesülő jogviszony mellett a csekkügyletben résztvevő személyek közt forognak fönn egyéb jogviszonyok is, amelyek részben a csekkre való tekintet nélkül, részben a csekk érdekében, részben a csekk kiállítása következtében állanak elő vagy módosulnak. E jogviszonyok nem magában a papírban gyökereznek és így nem a szorosabb értelemben vett csekkjogra, hanem az általános magánjogra tartoznak. így az utalványozottnak a csekkügylet többi személyeihez való visszonya, minthogy az utalványozott a 7 csekk-kapcsolatba be nem léphet, a csekket el nem fogadhatja (7. §), az reá nem forgatható és ő azt nem forgathatja (6. §), továbbá a csekk tulajdonának megszerzése, a csekk viszonya az alapügylethez, a csekkért való ellenszolgáltatás : mind megannyi köztörvényi kérdések, amelyekről a csekktörvények igen gyakran egyáltalában nem, máskor csak közvetve rendelkeznek, bár törvényünk több ilyen kérdést is közvetlenül is n egold. A csekkügyleltei összefüggő legfontosabb köztörvényi kérdések, eltekintve a csekket aláíró személyek cselekvési képességétől, amely a 22. § 1. pontjában nyeri szabályozását, az ügyletben résztvevő felek egymáshoz való viszonya szerint csoportosítva a következők : 1. A kibocsátó és az utalványozott között: A kibocsátó azon joga, hogy az utalványozottra csekkeket intézhessen és az utalványozott azon kötelezettsége, hogy a csekkeket beváltsa, a köztük létrejött szerződésen alapszik. Ez a szerződés, az úgynevezett csekkszerződés, első sorban irányadó a kibocsátó és az utalványozott közötti jogviszonyra nézve. A csekkszerződésben az utalványozott kötelezettséget vállal arra, hogy a kibocsátó által a törvénynek és a szerződésnek megfelelő csekkeket, a szerződésben megállapított föltételek fönforgása esetén, nevezetesen ha a kibocsátónak elegendő számlakövetelése van, beváltja. A törvény a csekkszerződés föltételeinek megállapítását általánosságban a felek rendelkezésére bízza; de kimondja a következőket: Az utalványozott a csekket a kibocsátó, illetőleg jogutóda terhére beválthatja akkor is, ha a kibocsátó a csekk kiállítása után szerződésképességét elveszti vagy meghal (14. §.), továbbá akkor is, ha a kibocsátó a csekk beváltását — a bemutatási határidőn belül — ellenutasitással megtiltja (15. §), ellenben a csekk beváltását, tekintet nélkül arra, hogy van-e fedezet, megtagadni köteles, ha a kibocsátó csődbe jutott (14. §). Az utalványozott a beváltás jogosulatlan megtagadásáért kizárólag a kibocsátónak felelős (13. §), de minden károsultnak felelős azért, ha „a csupán elszámolásra" záradékkal adott készfizetési tilalmat figyelmen kivül hagyja (11 §). A hamis vagy hamisított csekk beváltásából eredő kárt első sorban az utalványozott viseli, a kibocsátó csak akkor, ha őt vagy a csekkek kezelésével megbízott alkalmazottját vétkesség terheli. Eltérő megállapoKereskedelmi Jog