Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 3. szám - A sztrájkkérdés és a kollektív munkaszerződések

72 Kereskedelmi Jog sitása miatt indított iparkihágási ügyben a város tanácsa részéről 1905. évi decz. hó 29-én 12,892/905. kih. sz. a. hozott, az elsőfokú iparhatósági ítélete t részben helyesbítő másodfokú Ítéletet, mely vádlottat az 1884.: XVII. t.-cz. 51. §-ába, ütköző kihágás miatt az 1878. évi V. t.-cz. 92. §-ának alkalmazás mellett az 1901.: XX. t.-cz 23. § ában jelzett czélokra fordítandó 100 kor. pénzbüntetéssel, illetve megfelelő elzárással bünteti s ezenfelül az 1884. XVII. t. cz. 51. §-a alapján 100 korona engedélydtjnak megfizetésére kötelezi, marasztalt részéről a törvényes határidőben beadott felebbezés következtében felülbirálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett másodfokú iparhatósági Ítéletet annak megjegyzése mellett, hogy a pénzbüntetés kiszabása az utóbb idézett törvény 158. §-ának d) pontja alapján történt, a felhozott indoknál fogva azzal a kiegészítéssel hagyom helyben, hogy vádlottat az 1884. évi XVII. t.-cz. 51 §-a alapján az említett árusítás tartama alatt befolyt vételár lO°/o-ának megfizetésére is kötelezem. Panaszlottnak az a védekezése, hogy a végeladást üzletfeloszlatás czéljából hirdette, illetve eszközölte s így mulasztása legfeljebb az ipartörvény 52. §-ába ütközik, e §-nak pedig a törvényben büntető szankcziója nincsen, nem volt figyelembe vehető, mert minden végeladás, árverés, vagy más, tömeges és gyors eladásra ingerlő módon történő eladásnak hatósági engedély nélkül való megkezdése az idézett törvény 51. §-ának általános rendelkezéseibe ütközik, még az esetben is, ha az 52. §-ban megjelölt esetek valamelyike fenforog. Pénzügyi határozat. 4. Ha egy és ugyanazon sommás váltókereset alapján az alperesek elmarasztalása egy és ugyna2on bíróság által egy részt sommás végzéssel, másrészt pedig rendes tárgyalás mellett hozott ítélettel történik: ez esetben a határozati illeték csak egyszer követelhető. (M. kir. közig, bíróság 15785/b05. P. számú határozata.) A magyar kir. közigazgatási bíróság : A panasznak helyt ad s a panaszos által az 1905. évi febr. hó 27-ik napján felvett jegyzőkönyvön lerótt 5 K. illetéknek visszatérítését elrendeli. Indokok: A bélyeg ós illetéki törvények és szabályok kiegészitő részét képező illetéki díjjegyzék 48. tételéhez fűzött 4-ik jegyzetnek utolsó bekezdése szerint: ha több kötelezettnek elmarasztalása egy és ugyanazon bíróság által különböző Ítéletekkel történik s az elmarasztalás egy és ugyanazon keresetre vonatkozik, ez esetben az Ítéleti illeték csak egyszer követelhető. A csatolva levő bírósági iratokból kitetszik, hogy F. M. képviseletében panaszos, a ni—i kir. törvény széknél mint váltó bíróságnál az 1905. évi január hó 12-ik napján 462/v. 905. szám 3. sz. alatt igtatott váltókeresetével azt kérte, hogy M. K. elsőrendű és M. S. T. másodrendű alperesnek sommás végzés utján hagyassék meg az, hogy a kereseti 130 K. váltótőkét és járulókait, nemkülönben a költségeket 3 nap alatt, végrehajtás terhe mellett egyetemlegesen fizessék meg, továbbá, hogy özv. H. J.-né, mint kiskorú H. I.-nak t. és t. gyámanyja, harmadrendű alperes, e per jegyzőkönyvi tárgyalására kitűzendő határnapra beidéztessék s a tárgyalás befejeztével a fenti összeg ós járulékai, valamint a költségek megfizetésére az örökhagyóról (néhai H. J.-ról) képviseltjére háramlott vagyonérték erejéig, az első és másodrendű alperessel egyetemleg, marasztaltassék. Az emiitett váltókereseten az illetéki díjjegyzék 48. tétele 1. jegyzetének alapján beszolgáltatott állandó határozati bélyegilletékben 4 K. felragasztva látható. Kitetszik továbbá a csatolt bírósági iratokból az, hogy a nevezett kir. törvényszók, mint váltóbiróság 675/v. 905. számú sommás végzésével első és másodrendű alpereseket a keresetbeli kórelemnek megfelelően marasztalja, kiemelvén azt, hogy a sommás végzés illetéke fejében 4 K. bélyegjegyekben lerovatott. Egyidejűleg harmadrendű alperessel, nemkülönben az elhunyt H. J. netán létező ismeretlen örököseivel szemben, a kereset jegyzőkönyvi tárgyalására, határnapul az 1905. évi február hó 27-ik napját tűzte ki. Az ilyképen ugyan e váltókereset alapján kitűzött tárgyalási határnapon, vagyis az 1905. évi február hó 27-ik napján felvett jegyzőkönyvön, panaszos a jegyzőkönyvi bélyegen kivül 5 K. ítéleti bélyeget is lerótt. Ez az a bélyeg, amelynek visszetéritósót panaszos alapkérvényóben és panaszában igényeli. Ennek a tárgyalási jegyzőkönyvnek alapján a m—i kir. törvényszék, mint váltóbiróság 2228/v. 905. számú Ítéletében a 462/v. 905. szám alatt beadott, tehát a sommás végzésnek is alapul szolgált váltókeresetre való határozott hivatkozással, harmadrendű alperest, a keresetbeli kórelemnek megfelelően, a sommás végzésben már is marasztalt első és illetve másodrendű alperessel egyetemlegesen, szintén marasztalta. Nem szenved kétséget az előadottakból, hogy ebben az esetben több kötelezettnek elmarasztalása egy ós ugyanazon bíróság által, bár különböző ítéletekkel, de egy és ugyanazon keresetre vonatkozólag törtónt, minek következtében, tekintettel az illetéki dijjegyzók 48. tótele 4-ik jegyzetének az előbbiekben hivatkozott utolsó bekezdésére, nemkülönben tekintettel arra, hogy a tartozatlanul lerótt bélyegilleték visszatérítése a lerovástól számított 3 éven belül kéretett (lásd 1883 : XLIV. t.-cz. 90. §. utolsó előtti bekezdését és a magyar kir. közigazgatási bíróság pénzügyi osztálya által alkotott 25. számú döntvényt) — a jelen Ítélet rendelkező részében foglaltakhoz képest határozni kellett.