Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 3. szám - A sztrájkkérdés és a kollektív munkaszerződések

3. BZ. Kereskedelmi Jog 71 ges kellékeket megállapodás hiányában tetszése szerint kitölteni, vagy azt hasonló joggal másra átruházni, minthogy az üres elfogadvány adása és átvétele már magában foglalja a kitöltés jogosultságát és ellenkező megállapodás hiányában, amit alperes a fenforgó esetben nem is vitat, — ez a jogosultság az üres elfogadvány első átvevőjének személyéhez kötöttnek nem tekinthető és mert ezekből folyóan felperes, ki a hagyatéki biróságtól arra nyert megbizást, hogy a kereseti váltón alapuló követelést saját nevében behajtsa, kétségtelenül feljogosítottnak tekintendő arra, hogy a neki behajtás végett átadott váltón a hiányzó lényeges kellékeket kitöltse és azt kibocsátói minőségben aláírja és saját rendeletére töltse ki; végül mert a jogszerű váltóbirtokosnak az a joga, hogy a váltón a hiányzó kellékeket utólagosan kitölthesse, a váltótörvényben meghatározott időhöz kötve nem lévén, ez á jog az általános elévülési idő alatt bármikor gyakorolható és ugy az nem képez döntő körülményt, hogy a kereseti váltó akkor, midőn felperes birtokába került, már lejárt volt, (421/1905. P.) M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. 79. A váltóbirtokos visszkereseti igényeinek elévülésére megállapított határidő naptár szerint, vagyis ugy számítandó, hogy az óvás napjának számszerint megfelelő napon beadott kereset az elévülési időn belül beadottnak tekintendő. (M. kir. Curia. 1632/905. — 1906. decz. 28.) Csőd. 80. A haszonbér meg nem fizetése a gyár részéről még nem jelenti a fizetések megszüntetését. (M. kir. Curia 743/190G. sz. — 1906. október 11.) M. Jcir. Curia: A másodbiróság Ítéletét megváltoztatja. Indokok: Felperes csődtömeggondnok az alperes részére a közadós beleegyezésével, illetve annak megbízásából az alperes részére teljesített fizetést a Cs. T. 27. §-ának 2. pontja alapján azért támadta meg, mert a fizetések teljesítésének időpontjában a volt kereskedő közadós fizetéseit már megszüntette. A fizetés megszüntetésének tényét mindenki által felismerhető külső jelekről lehet megállapítani. Az olyan kereskedő ugyanis, aki az ellene elrendelt kielégítési végrehajtások foganatosítását türi, az állandó bírói gyakorlat értelmében fizetéseit kétségtelenül megszüntetettnek tartandó. Felperes azonban annak a kereseti és a per rendjén is fentartott állításának valóságát, hogy a volt kereskedő közadós ellen a megtámadott fizetési jogcselekmény időpontjában, vagyis 1904. évi június hó 1-ső és 2-ik napján, vagy azt megelőzően tömeges végrehajtások intéztettek, alperes tagadása ellenében bizonyítani meg sem kísérletté, sőt perhez egyetlen kielégítési végrehajtást rendelő és annak foganatosítását jóváhagyó bírói végzést sem csatolt. Azok a körülmények pedig, hogy a közadós a fizetés megtörténtét követő 10 ik napon, vagyis 1904. évi június hó 10. és 11-ik napján családját sürgős értekezletre összehívta és azok előtt elpanaszolta, hogy öt nagymérvű tőzsdei veszteségek érték s hogy emiatt anyagi zavarba kerülvén, az értekezletre megjelentek közül egyiket másikat a czélba vett rendezéshez szükséges kölcsönösszegek megszerzésének közvetítésére felkérte, — továbbá, hogy a közadós a gyári üzletének az 1904. április l én esedékessé vált bérét ki nem fizette és végül, hogy a közadós az 1904. évi június közepén az üzletével felhagyott s ahhoz tartozó dolgokat értékesítette összességükben sem tekinthetők olyan konkludens tényeknek, amelyekből minden kétséget kizáró módon megállapítható volna, hogy a közadós már 1904. évi június hó 1-én vagy 2-án, vagyis az alperes részére teljesített fizetés időpontjaiban fizetéseit megszüntette és pedig annál kevésbbé, mert a közadós üzleti alkalmazottainak M. S. és S. D. tanuknak saját tapasztalatukon alapuló indokolt vallomásaikkal bizonyítottnak volt veendő az a ténykörülmény, hogy a közadós az 1904. évi május végétől június 3-áig terjedő időben is tetemes összeget fordított a gyári üzletének üzeméhez szükséges ökröknek és egyéb tárgyaknak beszerzésére. Felperes csődtömeggondnok tehát a megtámadási keresetének alapjául vett azt a körülményt, hogy a közadós fizetéseit a megtámadott fizetés időpontjában (1904. június 1-én és 2-án) már megszüntette volna, nem bizonyítván, felperes keresetével feltétlenül volt volna elutasítandó. Minthogy azonban alperes az elsőbiróság Ítéletének őt csak feltételesen marasztaló rendelkezése miatt felebbezéssel nem élt és a másodbiróság ítélete ellen közbetett felebbezésében kifejezetten az elsőbiróság Ítéletét kérte helybenhagyni: az 1884: LIV. t.-cz. 42. §-ánál fogva az elsőbiróság ítéletét kellett az itt kifejtett indokokból ugy a per főtárgyára, mint a perköltség viselésének kérdésére nézve helybenhagyni. Ipar. 81. Minden végeladás, árverés, vagy más, tömeges és gyors eladásra ingerlő módon történő eladásnak hatósági engedély nélkül való megkezdése az ipartörvény 51. § ának általános rendelkezéseibe ütközik, még az esetben is, ha az 52. §-ban megjelölt esetek valamelyike fenforog' (A m. kir. ker. min 1906. május hó 5-én 24.747. sz. a. hozott elvi határozata.) Nagyvárad t. h. tanácsának. W. M. n.-i lakos kereskedő ellen árúinak tömeges és gyors eladásra ingerlő módon való jogosulatlan áru-