Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 3. szám - A sztrájkkérdés és a kollektív munkaszerződések

70 Kereskedelmi Jog 3. sz. igénye egyébként elenyészett volna, fel nem hozott: a kir. Ítélőtábla az elsöbiróság ítéletének megváltoztatásával a keresetnek a fenti értelemben helyet adott. A R. B. által indított per költségére nézve azért adatott a keresetnek hely a fentebbi értelemben, mert alperes az általános biztosítási feltételek 8. §-a szerint szavatossági káresetekben felperes védelmét elvállalni s a pert, bár a felperes nevében a maga költségén lefolytatni tartozik, az a körülmény pedig, hogy R. B. ugyanazon keresettel kártérítési igényt érvényesített felperes ellen egy 1895. évben szenvedett baleset alapján is, s hogy e miatt alperes felperes védelmét elvállalni és a pert a maga költségén lefolytatni vonakodott, alperest nem menti fel a költség tekintetében minden felelősség alól, hanem azt a következményt vonja maga után, hogy alperes szavatossági kötelezettsége a költség azon aránylagos részére szorítkozik, mely a biztosítás tartama alatt bekövetkezett balesetnek per tárgyává tétele által felmerül. (876/1905. V.) M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokai alapján helybenhagyja. Váltó. 77. A váltó lejáratában látható igazítással szemben a felperes köteles bizonyítani, hogy a váltó még oly időben járt le, hogy követelési joga elévültnek nem tűnik ki. (M. kir. Curia1095/905. — 1906. okt. 4.) M. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatja, a sommás végzést alperessel szemben hatályon kívül helyezi. Indokok : Elfogadva a másodbiróság ítéletében felhozott azt az indokot, hogy alperes a kereseti váltó meghamisítása daczára a váltó eredeti tartalma szerint felelős és hogy alperesnek elévülési kifogása bírói figyelembe veendő, a kir. Curia mindkét alsóbiróság itélei ének megváltoztatásával felperest keresetével azért utasította el és perköltségben azért marasztalta, mert a kereseti váltó keretében és lejáratában látható igazításokkal szemben felperesnek állott volna kötelességében bizonyítani azt, hogy a váltó eredeti lejárati ideje oly időre esett, amely az alperes által emelt elévülési kifogás sikeres érvényesithetését kizárná, vagyis a jelen esetben felperes tartozott bizonyítani, hogy a váltó lejárati idejéül nem az alperes előadásának megfelelőleg 1901. évi október hó 5. napja volt kitüntetve, mert az a körülmény, hogy alperes kifogásaiban részben azt is előadta, hogy a lejárat éve eredetileg 1901. vagy 1902. volt, nem szolgálhat alapul az alperes e részbeni kifogásának olyatén értelmezésére, hogy alperes ez által elismerte, hogy a kiállítás éve eredetileg 1902. volt; mert a felperes az ezek szerint őt terhelő bizonyítási kötelezettségnek nemcsak hogy nem tett eleget, hanem a kir. Curia saját észlelete alapján megállapíthatónak találta azt: hogy a lejárat évéül a kereseti váltóban eredetileg 1901. esztendő volt kitüntetve; és mert a felperes jelen keresetét csak 1904. évi október hó 30-án, tehát a váltótörvény 84. §-ában meghatározott 3 évi elévülési határidőn tul indítván az alperes czég, mint a kereseti váltó elfogadója ellen, felperest az ezek szerint elévült váltóra alapított keresetével el kellett utasitani. 78. A követelés behajtására kinevezett ügygondnok jogosítva van a váltó hiányzó lényeges kellékeit kitölteni. (M. kir. Curia 646/1905. sz. — 1906. október 24.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótőrvényszék : A sommás végzés hatályon kivül helyeztetik, felperes keresetével elutasittatik. Indokok: A nem vitás tényállás szerint az újpesti kir. járásbíróság 1905. Ö. 159/14. sz. a. hozott végzéssel felperest a néhai R. A. hagyatékában talált kereseti váltón alapuló követelés behajtására ügygondnokul rendelte ki. Eltekintve attól, hogy felperes a keresetet nem is ügygondnoki minőségében, hanem saját személyében adta be, felperes arra, hogy a kereseti váltót kibocsátási aláirásával ellássa, s azt saját nevében érvényesítse, ügygondnoki minőségénél fogva feljogosítva nem volt, mert megbízása csak arra terjedt, hogy a kereseti váltón alapuló követelést a hitelező nevében behajtsa; minthogy beismerten felperes a kereseti váltót hiányzó lényeges kellékeire nézve kitöltötte, azt kibocsátói aláirásával elátta; minthogy felperes a kereseti váltót jogellenesen töltötte ki és érvényesiti, felperest kereseti jog hiánya miatt keresetével elutasítani, illetőleg a sommás végzést hatályon kivül helyezni, s felperest mint pervesztest a prtts. 251. §-a alapján a perköltség viselésére kötelezni kellett. (103.386/1904.) A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsöbiróság ítéletét megváltoztatja, alperest mint az Újpesten az 1901. évi június hó 1-ső napján 200 frtról kiállított váltó elfogadóját kötelezi. Indokok : T. F. I. r. alperest illetően nem vitás felek között, hogy alperesek a kereseti váltót R. A.-nak adták s hogy ez a váltó a nevezettnek elhalálozása folytán hagyatékában megtaláltatván, felperes a hagyatéki bíróság által ezen váltónak örökösök javára leendő érvényesítésére ügygondnokul kirendeltetett és hogy végül felperes ennek folytán a kereseti váltót kitöltötte akkénl, hogy azt kibocsátói aláirásával ellátta és önmagát rendelvényesül kitüntette. Ezen tényállás mellett alaptalan az alperesnek az a kifogása, hogy felperes a kereseti váltót kibocsátói aláirásával ellátni és saját rendeletére kitölteni jogosítva nem volt, mert a kitöltetlenül elfogadott váltóürlap eredeti birtokosának a váltótörvény 93. §-ához képest kétségtelenül jogában áll a váltón hiányzó lénye-