Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 3. szám - A sztrájkkérdés és a kollektív munkaszerződések

ségbe és igy az vitán kivül állónak tekintendő: a felperes keresetének e részben előterjesztett kérelme már azért is alapos, mert ilyen körülmények között az alperes szövetkezetnek a tar tamát meghosszabbító közgyűlési határozata a K. T. 179. §. utolsó bekezdésében foglalt rendelkezése szerint is érvénytelen és megsemmisítendő. A harmadsorban megtámadott az előbbeni két határozat végrehajtására vonatkozó közgyűlési határozatnak semmisége pedig az érvénytelennek nyilvánított két előbbi határozatnak érvénytelenségéből önként folyván, ez a határozat is megsemmisítendő. Mindezeknél fogva a kir. Curia mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatta, felperes keresetének helyt adott és a megtámadott közgyűlési határozatokat megsemmisítette, az alperes szövetkezetet további szabályszerű közgyűlési határozat hozatalára utasította és őt mint teljesen pervesztest a prdts 251. §-a értelmében a felmerült per és sikeres felebbezési költségen marasztalta. 68. Nem foglalhat helyet részvénytársasági alapszabályokban olyan határozmány, mely a névre szóló részvények átruházhatóságát az igazgatóság előzetes beleegyezésétől teszi függővé. — A czégbiztos részére megállapított 30 napi jogorvoslati határidő az alapszabályok bekérése esetén az alapszabályok elküldésétől számíttatik. (Kolozsvári kir. ítélőtábla 4701/906. számú végzése.) Nagyszebeni kir. törvényszék : Minthogy az e. n. k. részvénytársaság alapszabályainak 4. §-ában foglalt az a rendelkezés, mely szerint a részvény csak a részvénytársaság igazgatóságától előzetesen nyert beleegyezés mellett ruházható át más személyre s ez a határozmány a részvényes elhalálozása esetére is alkalmazandó, a névre szóló rézvényeknek a keresk. törvény 173. §-ában szabályozott átruházási módozatával ellentétben áll s a részvényforgalmat akadályozza, stb. A felfolyamodásban felhozott az a panasz, hogy a 2399/906. sz. a. végzés, melylyel a részvénytársaság czégének bejegyzése elrendeltetett, jogerőre emelkedett, megállható alappal nem bir, mert az iratok szerint a kereskedelmi czégbejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztos az idézett sz. a. végzés kézbesítése után 30 napon belül folyamodott az iránt, hogy a részvénytársaság alapszabályai neki megküldessenek s az alaszabályok elküldésétől számítva 30 napon belül benyújtotta előterjesztését. Ennek előrebocsátása után a fentiek értelmében kellett határozni, mert amikor a ke reskedelmi törvény 173 §. kimondja, hogy a váltói jogok átruházásának egyszerű módja: a hátirat és pedig az üres hátirat is elégséges a részvény tulajdonának átruházására; kétségtelen, hogy ezzel az intézkedéssel a részvény képességét növelni kívánta. Az idézett szakasz második bekezdésének az az intézkedése, hogy a birtokos, amennyiben az alapszabályok másként nem intézkednének, a társaság irányában igazoltnak csak akkor tekintetik, ha az átruházás a társasági részvénykönyvbe bevezettetett, csak arra vonatkozik, hogy ez a szabály nem abszolút természetű s korlátolja, hanem amennyiben azok az esetek, amelyekben az igazgatóság beleegyezését megtagadhatja, meg sem jelöltettek, az igazgatósig önkényesen tetszése szerint teljesen ki is zárhatja, minélfogva ily alapszabályi intézkedés helyet nem foglalhatván, a részvénytársaság felhivatik, hogy 45 napi záros határidő alatt s a keresk. törv. 21. §-ában irt pénzbírság terhe mellett az alapszabályok 4. §-át a keresk. törv. 179. §. értelmében közgyülésileg hozott határozattal a felhozottak figyelembevételével megfelelően módosítva s a vonatkozó közgyűlési jegyzőkönyv és módosítandó alapszabályok egy példányának bemutatása mellett kérelmezze. Erről a kereskedelmi czégbejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztos 1239/906. számú beadványára értesíttetik. (5636/906.) Kolozsvári kir. Ítélőtábla : Az e. n. k. részvénytársaság czégbejegyzése iránt a nagyszebeni kir. törvényszék előtt folyamatba tett és az 1906. szeptember 26-án 5636. sz. a. hozott végzéssel befejezett kereskedelmi perét, a nevezett részvénytársaságnak 1906. október 6-án 6892. sz. a. közbetett felfolyamodása folytán az 1906. november 20-án tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: Az elsőbiróság végzése helybenhagyatik. Nem kétséges, hogy a törvény feltétlenül megengedi a részvények átruházását. Ezzel szemben az alapszabályok az átruházás hatályát a részvénytársaság beleegyezéséhez nem köthetik. Az ilyen intézkedés a tulajdonnal való rendelkezési jogot foglalja magában s a részvények forgalmának korlátozására vezethetne s igy a tulajdonosnak cselekvő képességét korlátozó intézkedésnek, mint törvényellenesnek, helye nem lehet. Az a körülmény, hogy az alapszabályok 4. §-ának a részvények forgalmát korlátozó intézkedése a részvényen fel van tüntetve, a dolgon nem változtathat, mert a részvények átruházhatásának megszorítása csak annyiban ismerhető el hatályosnak, amennyiben a szóban levő intézkedés által nem forog fenn oly mérvű korlátolás, amely által a részvények forgalmi képessége nagyobb mérvben csökkenthető. (Ugyanezen elv foglaltatik a m. kir. Curiának 1904. febr. 19 én 1068/1903. sz. a. kelt határozatában is.)