Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 3. szám - A sztrájkkérdés és a kollektív munkaszerződések

3 sz. 69. A szövetkezet feloszlatását amiatt, hogy működését a törvényben megjelöltektől elütő czélokra, t i. nem tagokra kiterjeszti, csak az érdekelt felek vagy a közigazgatási hatóság vannak jogosítva kérelmezni, a magán érdekében érintett konkurrens kereskedő ilyen érdekelt félnek pedig nem tekinthető. (M. kir. Curia 1354/1906. sz. — 1907. jan. 10.) A pancsovai kir. törvény széle: Minthogy a törvényszék 2258/906. számú végzésével a közgyűlés ama határozatát, mely szerint működését nem tagokra is kiterjeszti, megsemmisitette, minthogy panaszlók panasza e szerint valónak bizonyult, az igazgatóság tagjai H. A., Sz. J., M. H., Sch. J. és R. V. a törvényszék 2258/906. sz. határozatának végrehajtásárafejenként50—-50 korona pénzbírság terhe alatt felhivatnak. (4700/1906.) A temesvári kir. Ítélőtábla : Az elsőbiróságnak végzését megváltoztatja, panaszosokat kérelmükkel elutasítja. Indokok: A kereskedelmi ügyekben követendő peres és perenkivüli eljárás szabályozása tárgyában 1881. november 1 én 3269. szám alatt kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet 30. §-ának 2. bekezdése szerint perenkivüli eljárás kérelemre csak az erre jogosított fél kérelmére indítható. Minthogy pedig panaszosok maguk sem állítják, hogy a Glogon és vidéke fogyasztási és értékesítő szövetkezetnek tagjai s minthogy a K. T. 248. § a szerint a szövetkezet feloszlatásáta miatt, hogy a szövetkezet működését a 223. §-ban megjelöltektől elütő czélokra terjeszti ki, csak az érdekelt felek vagy a közigazgatási hatóság vannak jogosítva kérelmezni, igy a panaszosok pusztán amiatt, hogy ők, mint Glogon község kereskedői, a szövetkezet kiterjesztett működési köre miatt kárt szenvednek, nem tekinthetők oly érdekelt feleknek, kik a szövetkezet feloszlatását kérni jogosítva volnának, minélfogva az elsőbiróságnak végzését megváltoztatni, panaszosokat kérelmükkel elutasítani kellett. (2996/1906.) A kir. Curia: E másodbiróság végzését indokai alapján helybenhagyja; mert a K. T. 248. §-a szövegéből, valamint a törvényt előkészítő szaktanácskozmány jegyzőkönyveinek vonatkozó részéből, mely a törvényhozás szándékára nézve alapos tájékozásul szolgál, minden kétséget kizárólag kitűnik, hogy az abban foglalt rendelkezés nem magánérdekek megóvása czéljából, hanem közérdekből lett megalkotva és mert az e részben törvényes rendelkezésnek ugy szövegéből, mint szelleméből következik, hogy az e részbeni eljárásnak a bíróság előtti kérelmezésére csakis az illetékes közigazgatási hatóság és a szövetkezet ügyei tekintetében jogilag érdekelt fél bir jogosultsággal. Vétel. 70. A keresk. törv. 349. § ában meghatározott 6 havi kifogá solási idő kezdete az árunak tényleges (phisikaij átvételétől számítandó. (M. kir. Curia 1479/905. — 1907. jan. 10.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék : Felperes keresetével elutasittatik. Indokok : Felperes 1902. február havában egy V/2 lóerejü petróleummotort rendelt az alperesnél 1800 korona vételárban. A motort felperes a 17. sz. átvételi elismervény szerint 1902. június 18-án átvette s ennek vétalárát 1902. július 18-án alperesnek kifizette. Felperes a motort 1902. november vége felé Piskire szállította, ahol a m. kir. államvasutak részére épített felvételi épület czéljaira kellett volna felhasználnia. Minthogy alperes a motort a szerződés értelmében felszereléssel tartozott szállítani, alperes felperes felhívására 1902. deczember elején szerelőjét leküldötte Piskire, hogy a motort üzembe hozza. Ez azonban a B) alatti igazolvány szerint a motort üzembe nem tudta hozni; alperes deczember 12 én a motor egy részét — a szivattyút — kicserélte és szerelőjét is újra leküldötte, mire felperes deczember 18-án 5. sz. levelében azt irta, hogy „az utóbb szállított szivattyú rendben s üzemképessége biztosítva van". Felperes állítása szerint azonban a motor még ezután sem volt üzembe hozható. Erről alperest ismételten értesítette s fel is hivta, hogy a motort hozza rendbe, mert különben kénytelen lesz alperes költségére mást beszerezni, a szállított motort pedig alperes rendelkezésére bocsátani. Alperes több izben leutaztatta szerelőjét Piskire, de mindannyiszor hangsúlyozta, hogy a motor jó, csak a hibás kezelés rontotta el. Amikor alperes a m. kir. államvasutak által tartott felülvizsgálat után (1903. július 10-én) a motor kicserélését határozottan megtagadta, felperes 1903. augusztus 20 án előleges birói szemlét foganatosított, a melyen alperes is szakértőjével megjelent. A szakértők a motor hiányait nem tudták megállapítani, mert a motor megindítása egyáltalán nem sikerült. Ezen nem vitás tényállás alapján felperes alperest a motor kifizetett vételárának visszafizetésére stb. kérte kötelezni. Tekintettel azonban arra, hogy felperes keresetét csak 1903. október hó 7-én, vagyis a motor átvételétől 15 hónapra indította meg, a K. T. 349. §-a értelmében pedig a vevőnek a hiányokra alapított kereseti joga az áru átvételétől számítandó 6 hó alatt elévül; az elévülésre alapított kifogásnak helyt kellett adni és felperest keresetével el kellett utasítani. Felperesnek az a kifogása, hogy alperes az M] alattiban egy évi szavatosságot vállalt a motorért, ez az év pedig a motor üzembe vételétől, illetőleg annak megkísérlésétől még le nem tel