Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 3. szám - A Curia tehermentesitése. [1. r.]

KERESKEDELMI JOG A hiteltörvények (kereskedelmi, váltó-, csőd-, ipar-, szabadalmi jog stb.) minden ágára kiterjedd folyóirat SZERKESZTŐSÉG ÉS FŐSZERKESZTŐ i FELELŐS SZERKESZTŐI ELŐFIZETÉSI ÁHí KIADÓHIVATAL: Bg6a ém , 20 K. BUDAPEST, GRECSÁK KÁROLY Dr. BENDER BÉLA F4,^^-;i V., Arany Jínoa-o. 0. ez. Km. OUKIAI BIBÓ. ŰGTTfiD. T • I • f o • : 90—O0< NEGYEDIK ÉVFOLYAM. — 3. SZ. MEGJELEN MINDEM HÓ 1-EN ÉS 15-EN. I BUDAPEST, 1907 FEBRUÁR 1. ^ A Curia tehermentesítése. Irta: Grecsák Károly. Igazságügyi kormányzatunk eredményteljes működésének következményeiként tehát szerencsésen eljutottunk a polgári törvénykezési rendtartásnak és a sommás eljárásról szóló 1893: XVIII. törvényczikknek módositása, továbbá a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896: XXXIII. t.-cz. módositása és kiegészítése, valamint az ügyvédi rendtartásról szóló 1874: XXXIV. t.-cz. módositása tárgyában a képviselőházhoz benyújtott törvényjavaslatokhoz, melyeknek beterjesztése, a mint ezt a törvényjavaslatok miniszteri indokolásában olvasható, azért vált szükségessé, mert azok a panaszok, a melyek a kir. Curia túlterhelése és ennek következtében a bíráskodás lassúsága miatt, mind a jogkereső közönség köréből, mind magának legfelsőbb bíróságunknak köréből felhangzanak, szükségessé teszik, hogy a törvényhozás sürgősen gondoskodjék „a Curia tehermentesítéséről." íme a legújabb és legsürgősebb igazságügyi érdek: a kir. Curia tehermentesítése. Dőreség volna kétségbe vonni, hogy nem fűződik valóban nagy és fontos igazságügyi érdek ahhoz, hogy a kir. Curiának évről-évre mindinkább felszaporodó hátralékai feldolgoztassanak és a jövőben eltüntessenek és kikerültessenek, de hogy ezzel a kétségtelen igazságügyi érdekkel kapcsolatban ugyancsak igazságügyi érdeknek deklaráltassék a kir. Curia tehermentesítését czélzó törekvés is, ez már meg nem engedett felcserélése a helyes fogalmaknak, ez már a mindenütt, de különösen az igazságszolgáltatás terén romboló hatást előidézhető annak a felfogásnak a megnyilvánulása, hogy a czél szentesíti az eszközt. Igenis nagy és fontos igazságügyi érdek az, hogy a kir. Curia ne évről-évre szaporodó nagy hátralékokkal, hanem teljes kurrencziában végezze a reá bizott azt a nagy feladatot, hogy igazságot szolgáltasson utolsó fokban a hozzá teljes bizalommal forduló jogkereső feleknek, — de ez a gyors igazságszolgáltatásban nyilvánuló igazságügyi érdek semmikép sem azonosítható azzal a most legújabban felmerült törekvéssel: hogy ezért tehermentesíteni kell a kir. Curiát minden áron, még azon az esetleges és valószínű áron is, hogy ez alatt maga az igazságszolgáltatás jogegységének nagy érdeke helyrehozhatlan kárt fog szenvedni. Ha már oda jutottunk, a hová nem lett volna szabad jutnunk, hogy akkor, amikor a kir. Curia 64 birájának rendes létszáma mellett, 27 úgynevezett kisegítő birót, tehát a Curia rendes birái számának majdnem felét kitevő számban rendeltek be a kir. Ítélőtábláktól és alkalmaznak a kir. Curián minden helyes igazságügyi szempont ellenére, a legközelebbi múltban 11.171 darab hátralékot mutatott fel ezen legfelsőbb bíróságunk ügymenete : akkor igen is kötelességünk és elodázhatlan feladatunk foglalkozni azzal a kérdéssel és azt sürgős megoldás elé is vinni, hogy minő uj alapokra kellene fektetnünk egész felebbezési rendszerünket, hogy annak folytán igazságszolgáltatásunk gyorsasága valóban biztosíttatnék, ámde e törekvésünkben nem szabad, hogy igazságszolgáltatásunk gyorsításának szempontja mellett más szempont is érvényesüljön, nevezetesen nem szabad érvényesülnie: a kir. Curia tehermentesítésének másodrendű szempontjának. Ezek különben általános megjegyzések, melyeket csak azért bocsátottunk előre, hogy azokkal is megindokoljuk a fentidézett törvényjavaslatok egyik azon intézkedésével szemben elfoglalandó álláspontunkat, amely tárgyánál fogva bennünket, mint a kereskedelmi jog egyik szerény mivelőjét legközvetlenebbül érdekel. A polgári törvénykezési rendtartásnak és a sommás eljárásról szóló 1893 : XVIII. t.-czikknek módositása tárgyában beadott törvényjavaslat 4. szakasza ugyanis azt a rendelkezést javasolja törvényerőre emelni, hogy „a kir. törvényszékek