Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 3. szám - A Curia tehermentesitése. [1. r.]

50 hatáskörébe tartozó azokban a vagyonjogi perekben — ideértve a kereskedelmi és váltópereket is, — amelyekben a per tárgyának értéke járulékok nélkül 1000 koronát meg nem halad — a másodbiróság határozata ellen felebbvitelnek nincs helye." Indokolják pedig ezt a tervezett rendelkezést azzal, hogy miután törvénykezési szabályaink egyes vagyonjogi pereket értékre való tekintet nélkül a törvényszék hatáskörébe utalnak és igy megtörténik, hogy csekély, néhány korona értékű váltó vagy a szövetkezetnek tagjai elleni csekély követelések iránti perek tömegesen kerülnek a kir. Curiához, a javaslat nem kivánja ugyan a hatásköri szabályokat e perekben érinteni, azonban 1000 korona értéken alul e perekben a kir. Ítélőtábla ítéletét véglegesnek jelenti ki, mert ezek az ügyek rendszerint egyszerűek és a kir. Curiához való felebbvitel költségeit nem is birják el. A javaslat indokolása elismeri ugyan, hogy ez a rendezés bizonyos tekintetben visszássággal fog járni, amennyiben azokban az 1000 korona értéken aluli perekben, amelyek elsőfokon a kir. járásbíróság hatáskörébe tartoznak, ha a per tárgyának értéke a 400 koronát meghaladja, kétfoku felebbvitelnek lesz helye, mig ellenben a kir. törvényszék hatáskörébe tartozó ezekben az ügyekben a per tárgyának hasonló értéke mellett csak egyfokú lesz a felebbvitel, de a javaslat indokolása szerint figyelembe kell venni, hogy „a járásbíróság, mint egyes bíróság jár el és igy a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a kéttoku felebbvitel már csak az emiitett okból is inkább van indokolva, mint a törvényszéki ügyekben és hogy a járásbirósági ügyekben a másodfokú felebbvitel szűkebb körben mozog, mert a jogkérdésben való felülvizsgálatra van korlátozva." A mint ezekből látjuk, a törvényjavaslat azt czélozza, hogy az 1000 korona értéken aluli vagyonjogi kereskedelmi és váltóperekben a kir. Curia többé ne ítélkezzék, mert ezek a perek rendszerint egyszerűek és a harmadbirósághoz való felebbvitel költségeit nem birják el, és hogy a jogegység tekintetében ott van a garanczia : a törvényszékek hármas- és a végérvényesen Ítélkező kir. Ítélőtáblák ötös tanácsú határozataiban. Hát lássuk csak, mennyiben állja meg a kritikát a miniszteri javaslatnak felhozott mind a két indoka és mennyiben felel meg az azokban nyilvánuló állítás a tényeknek. Először is elemezzük, hogy mit akar a javaslat az 1000 korona értéken aluli kereskedelmi 3. 8Z. és váltó- vag.jonjoqi perek gyűjtő elnevezés alatt értetni, mert valljuk be, hogy ez az elnevezés értelmezésre szorul és ha ebben a kissé homályos szövegben marad meg, félünk tőle, nem igen fogja a kir. Curia kereskedelmi ügyeinek számát csökkenteni, mert ha nem is érdemben, de majd abban a kérdésben fogják a Curia ítélkezését provokálni, hogy az illető ügy az ebben a rendelkezésben érintett vagyonjogi perek tekintete alá esik-e vagy sem. Az kétségtelen a kérdéses szakasz idézett szövegéből, hogy a kereskedelmi eljárásra utasított perenkivüli kérdések u. m. czégjegyzések stb. a keresk. eljárást szabályozó miniszteri rendelet 43. §-ának korlátai között ezentúl is a Curia ítélkezése alá fognak tartozni, valamint kétségtelen az is, hogy minden a váltóeljárásra utasított 1000 korona értéken aluli váltóper nem jöhet fel többé a kir. Curiához. De hát lássuk, melyek azok a kereskedelmi eljárásra és a törvényszék hatásköréhez utalt vagyonjogi perek, melyekre nézve nem lehet kétséges, hogy az idézett rendelkezésben érintett ügyek alá szubszumálhatók. A kereskedelmi eljárást szabályozó miniszteri rendelet 6. és 7. szakaszainak egybevetett rendelkezései értelmében a kir. törvényszék hatásköre alá tartoznak: 1. a kereskedelmi üzlet átruházásából a szerződő felek közt felmerülő keresetek ; ezek a keresetek mindenesetre vagyonjogi érdeket érintenek és igy kétségtelen, hogy az eziránti perekben a javaslat szerint a kir. Ítélőtáblák fognak végérvényesen határozni. 2. keresetek, melyeknek tárgyát valamely kereskedelmi czég használásának joga képezi, továbbá valamely czég jogosulatlan használatából származó kártérítési keresetek azok között, akik az ily használat által jogaikban sértettek és azok között, akik a czéget jogosulatlanul használják. Az ebben a pontban emiitett keresetekre már kérdéses, hogy nyerhet e alkalmazást a javaslatnak fentidézett rendelkezése. Ha a kereset tárgyát csupán a czég használásának a joga képezi, akkor ez mint nem vagyonjogi per nem esik a rendelkezés hatálya alá, ugyszinte, ha csupán czégbitorlási kereset indíttatik a kereskedelmi törvény 24. §-a alapján. Ha azonban a kereset a czégbitorlónak a czég további használatától való eltiltása mellett egyúttal kártérítésre is irányul, akkor a javaslat szószerinti rendelkezése értelmében egyik részében, t. i. a Kereskedelmi Jog