Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 1. szám - A német tőzsdetörvény. [Rövid ismertetés]

Kereskedelmi Jog 19 A budapesti ki,r. kereskedelmi és váltóiör­vényszék : A soramás végzés hatályon kivül he­lyeztetik Indokok: A nem vitás tényállás szerint az újpesti kir. járásbíróság 1905. Ö. 159/14. sz. a. hozott végzésével felperest a néhai R. A. hagyatékában talált kereseti váltón alapuló követelés behajtására ügygondno­kai rendelte ki Eltekintve attól, hogy fel­peres a keresetet nem is ügy gondnoki minő­ségében, hanem saját személyében adta be felperes arra, hogy a kereseti váltót kibocsátói aláírásával ellássa s azt saját nevében érvé­nyesítse, ügygondnoki minőségénél fogva fel­jogosítva nem volt, mert megbízása csak arra terjedt, hogy a kereseti váltón ala­puló követelést a hitelező nevében be­hajtsa. Minthogy beismerten felperes a kereseti váltót hiányzó lényeges kellékeire kitöltötte, azt kibocsátói aláírásával ellátta, — minthogy felperes a kereseti váltót jogellenesen töltötte ki és érvényesiti: felperest kereseti jog hiánya miatt keresetével elutasítani, illetőleg a sommás végzést hatályon kivül helyezni (103386/1904 ) A budapesti kir. ítélőtábla: Az elsőbiró­ság ítéletét megváltoztatja, alperest marasztalja Indokok: Az elsöbiróság ítéletének T. F. R. I. Il-od rendű alperesre vonatkozó részét az 1881. évi LIX. t. cz. 39. §-á nak pontja alapján meg kellett semmisíteni, mert a váltóeljárási rendelet 23. §-ának első bekezdése kifejezetten csak a meg nem je­lent pertársakra vonatkozik, a sommás végzés­sel marasztalt azok a váltókötelezettek azonban, akik kifogásukat nem adták be, pertársaknak nem tekinthetők, ebből folyóan pedig az első bíróság lényeges eljárási szabályt sértett meg azzal, hogy a sommás végzést Il-od rendű al­peressel szemben, kinek a sommás végzés nem is kézbesittetett s aki kitogásokat sem adott, — hatályon kivül helyezte, felperest keresetével ezen alperessel szemben is elutasította és an­nak részére perköltség viselésére kötelezte. T. F. elsőrendű alperest illetően nem vitás felek között, hogy alperesek a kereseti váltót R. A.-nak adták s hogy ez a váltó a nevezettnek elhalálozása folytán hagyatékában megtaláltat­ván, felperes a hagyatéki bíróság által ezen váltónak az örökösök javára leendő érvénye­sítésére ügygondnokul kirendeltetett és hogy végül felperes ennek folytán a kereseti váltót kitöltötte akként, hogy azt kibocsátói aláírásá­val ellátta és önmagát rendelvényesül kitün­tette. Ezen tényállás mellett alaptalan az al­peresnek az a kifogása, hogy felperes a kereseti váltót kibocsátói aláírásával ellátni és saját rendeletére kitölteni jogosítva nem volt, mert a kitöltetlenül elfogadott váltóürlap eredeti birtokosának a váltótörvény 93. §-ához képest kétségtelenül jogában áll a váltón hiányzó lé­nyeges kellékeket megállapodás hiányában tet­szése szerint kitölteni, vagy azt hasonló joggal másra átruházni, minthogy az üres elfogad ­vány adása és átvétele már magában foglalja a kitöltés jogosultságát és ellenkező megállapo­dás hiányában, — amit az alperes a fenforgó esetben nem is vitat, — ez a jogosultság az üres elfogadvány első átvevőjének személyében kötöttnek nem tekinthető; és mert ez okból folyóan felperes, ki a hagyatéki bíróságtól arra nyert megbízást, hogy a kereseti váltón ala­puló követelést saját nevében behajtsa, kétség­telenül feljogosítottnak tekintendő arra, hogy a neki behajtás végett átadott váltón a hiányzó lényeges kellékeket kitöltse és azt kibocsátói minőségben aláírja és saját rendeletére töltse ki; végül mert a jogszerű váltóbirtokosnak az a joga, hogy a váltón hiányzó kellékeket utó­lagosan kitölthesse, a váltótörvényben meg­határozott időhöz kötve nem lévén, ez a jog az általános elévülési idő alatt bármikor gya­korohlató és igy az nem képez döntő körül­ményt, hogy a kereseti váltó akkor, midőn felperes birtokába került, már lejárt volt (425/1905.) M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. 17. Ha a fedezeti váltó oly czélból állíttatott ki csupán, hogy biztosítás alapjául szolgálhasson, akkor a váltóban kitett le­járat daczára a valóságos később bekövetkezendő lejárat előtt nem perelhető. (M. Kir. Curia 338/906. sz. — 1906. okt. 25.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótör­vényszék : Felperest keresetével nevezett alpere­sek ellenében ezúttal elutasítja. Indokok : I. Felperes a kereseti váltó érvé­nyesítéséhez való jogát a D. kötelezvényre alapítja. A D. alatti okirat szószerinti tartalma szerint felperesnek joga van a kereseti váltót tetszése szerint még a kiállítás napján is pe­relni, de ugyancsak a D. alatti okirat tartalma szerint — felperes addig, mig az alperesek a részletek kifizetését pontosan betartják, a fog­laláson tul nem mehet. A felperesnek ebből a megállapodásából kitűnik, hogy felperes követe­lése csak akkor jár le, ha alperesek a részle­ket pontosan nem fizetik. Ily körülmények között a feleknek az a megállapodása, hogy felpeses le nem járt követelését biztosítás czéljá­ból ítélet utján érvényesitheti, hatálylyal nem bír, mert a bíróság nyilvánvalólag le nem járt kö­vetelés fizetésére a felet nem kötelezheti, biz­tosításra irányuló birói határozatnak pedig csak a V. T. 29. §-a esetében van helye. Fel­peres tehát a kereseti váltót csak akkor érvé­nyesitheti, ha az alperesek részletfizetési köte­lezettségüknek eleget nem tesznek. (74616/1905.) A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsöbiró­ság ítéletét helybenhagyja. (3049/1905. V.) M. Kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom