Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 1. szám - A német tőzsdetörvény. [Rövid ismertetés]

18 Kereskedelmi Jog 1. sz. gos minőséghiány tehát a keresk. törvény 384. §-a szerint felperesnek a vételárhoz való követelési jogát egészben vagy részben esetleg megszüntetheti ; az pedig, hogy ez a hatály jelenleg mennyiben alkalmazható, az ügy érdemi eldöntésének keretébe tartozik. Igaz ugyan, hogy alperesek már az alapperben ezt a minőséghiányt kifogásként felhozták és szakértői szemlével bizonyítani kívánták ; mindamellett alperesek részéről a fentiek szerint az ujitott perben felhozott bizonyíték olyannak tekintendő, ami az alapperben a szak értői szemle, mint utólagosan ajánlott bizonyíték, a S. E. 33. § a alkalmazásával mellőztetett, éppen a S. E. 33. §-a szerint az ilyen mellőzés nem zárja ki, hogy a mellőzött bizonyíték alapján a per megujittassék. Ezeknél fogva megfelel az 1881. évi LIX. t.-cz. 69. §-ának 2. pontjában foglalt jogszabálynak a felebbezési bíróságnak az a rendelkezése, amely szerint alperesek perújításának helyt adott. A felebbezési bíróság ítéletében foglalt és a S. E. 197. § a szerint a felülvizsgálati eljárásnál is irányadó, de panaszszal meg sem támadott tényállás szerint alperesek a felperestől az 1904. évi április hó 14-én megvett árut az 1904. évi aratáskor vették át és a benzinlocomobilt olyan felírású táblával ellátva kapták felperestől, hogy az öt lóerejü ; alperesek a cséplőgépet nyomban használatba vették és a következő évben is használták, de a felperessel azt a kifogásukat, hogy a gépnek valami baja van, kezdettől fogva ismételten közölték; felperes saját szakértő gépészét többször elküldötte alperesekhez a gép megvizsgálása végett, de ez a gépész alperesekkel sohasem közölte, hogy a gépnek mi hibája van ; felperes szakérteiménél fogva a benzinlocomobil valódi minőségét ismerte, ellenben alperesek szakértelem hiánya miatt azt a minőséget fel nem ismerték, mig nem 1906. február 12 én, tehát az alapper befejezése után szakértővel a gépet megvizsgáltatván, azt a minőséget felismerték és nyomban értesítették a felperest, hogy az a benzinlocomobil nem öt lóerejü és hogy felperes a gépet vegye vissza, vagy a vételárt szállítsa le; felperes azonban egyiket sem tette; az illető benzinlocomobil tényleg csak 372 lóerejü. Ebből a tényállásból jogszerűen következik, hogy a vétel tárgyát tevő áru lényeges részében és ennek lényegére nézve a kikötött kellékeknek meg nem felel és hogy telperes alpereseket az áru minősége iránt ravasz fondorlattal tévedésbe ejtette és tévedésben tartotta, tehát felperesre nézve fenforog a K. T. 350. § ában szabályozott eset és igy felperes a K. T. 346. 349. §§ ainak határozataira sikerrel nem es hivatkozhatik; de abból a tényállásból jogszerűen következik az is, hogy alpereseknek nem szolgálhat hátrányára az, hogy az illető gépet a minőséghiány felismeréséig és esetleg nagyobb károsodásuk elhárítására utóbb is használták és hogy a minőséghiány felismerése előtt fizetési Ígéretet tettek, vagy tartozásukat elismerték. Ilyen körülmények között a K. T. 348. § a szerint alpereseknek jogukban áll az ügylettől elállani és e tekintetben az, hogy alperesek a perújítás előtt felperestől vagylagosan a vételár leszállítását kérték, jogi jelentősséggel azért nem bir, mert a fentiek szerint felperes erre hajlandó nem volt, illetőleg ezt igénybe nem vette. Ezeknél fogva és arra való tekintettel, hogy a fent kifejtettek szerint felperes az alappert saját jobb tudomása ellenére minden alap nélkül indította meg, felperest csatlakozási kérelmével el kellett utasítani, ellenben alperesek felülvizsgálati kérelmének helyt adni, a felebbezési bíróság ítéletének e részben megváltoztatásával az alapperbeli Ítéletét egészen hatályon kívül helyezi, felperest alapperbeli keresetével egészen elutasítani és mint teljesen vesztest, a S. E. 109., 168. és 204. §§-ai szerint alapperbeli és ujitott perbeli összes költségben marasztalni. 12. A keresk törv. 346. §-ában foglalt átvétel alatt nem a jogi értelemben vett tradicziót, hanem azt a tényleges átvételt kell érteni, amely a vevőt abba a helyzetbe hozta, hogy az árut megvizsgálhassa. A szerkezet azonossága mellett a rendszer különbözősége egy gépnél minőségi kifogás. Az, hogy a vevő a gőzgépet a rendelkezésre bocsátás után használta, nem jelenti azt, hogy mint sajátjával rendelkezett, mert ez által az eladót nagyobb kártól megóvta. (M. kir. Curia 1424/905. sz. — 1906. nov. 22.) 13. Az eladó az általa készített bútor minőségéért ugyan akkor is felelős, ha a vevő az előbb megtekintett anyagot jónak találta, de a kifogást tevő vevő a bútorok további használata folytán a rendelkezésre bocsátástól elállottnak tekintendő. (M. kir. Curia. 683/905. sz. — 1906. nov. 6.) Biztosítás. 14. Az életében átruházott biztosítási kötvényt a biztosított utóbb joghatályosan elzálogosíthatja, mert ez az átruházás nem más, mint kedvezményezett-helyettesítés. (M. kir. Curia 1363/905. sz. — 1906 nov. 6.) 15. A biztosítási ügynökkel a fizetett díjra vonatkozólag létrejött megállapodás a biztosító társaságot kötelezi. (M. kir. Curia 1594/905. — 1906. nov. 20.) Váltó. 16. A váltókövetelés behajtására kirendelt ügygondnoknak is jogában áll a váltón hiányzó lényeges kellékeket megállapodás hiányában tetszés szerint kitölteni és igy kibocsátói aláírással is ellátni. (M. kir.; Curia 646/1905. — 1906. nov. 18.)