Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 1. szám - A német tőzsdetörvény. [Rövid ismertetés]

1. sz. Kereskedelmi Jog 17 Indokok: A peres felek közt az a kérdés képezi vita tárgyát, hogy felelős-e felperes alperessel szemben az ellenirat 1—5. pontja alatt felsorolt tételek czimén a kereseti követelésbe beszámíttatni kért, illetve 1758 K 7 fillér erejéig viszonkeresetbe vett kár és költségkövetelésekre nézve. A keresetben megjelölt gépszerkezet késedelmes szállítása folytán felmerült kár fejében a viszonkereset 1. tétele alatt felszámitoU 3640 koronának alperes részére való megállapítását az elsőbiróság helyesen mellőzte az ítéletben kifejtett indokokon felül főleg azért, mert abból a körülményből, hogy alperes az 1901. évi szeptember hó 23-án jelenlétében megtartott motorpróba alkalmával, amint ez a nem kifogásolt A) alatti könyvkivonatból is kitűnik, a 2. alatti szerződésben meghatározott fizetési feltételek szerint akkor esedékessé vált 3000 K vételári részletet minden jogfentartás nélkül lefizette s hogy a szintén nem kifogásolt T) alatti levele értelmében 1901. évi november hó 11-én további 4000 korona törlesztést küldött felperesnek azzal a kijelentéssel, hogy a még hátralékos vételárt a gép kikötött munkaképességének megállapítása után szintén meg fogja fizetni, valamint abból a körülményből, hogy a Z) alatti levele szerint 1902. évi május hó 19-én a még hátralékos részlet lefizetését egyedül attól tette függővé, hogy felperes biztosítsa a felől, hogy a jogelőde által a kötlevélben alperessel szemben elvállalt jótállást felperes is elfogadja, okszerűen következtethető, hogy alperes a D) alatti levelében 1901. évi szeptember hó 11-én a felperes jogelődével szemben az állítólagos szállítási késedelemből származtatott kártérítési igényéről lemondott, ily körülmények között pedig a viszonkereset 1. pontjában megjelölt kártérítésre joga nincs. A peres felek között nem vitás, hogy felperes az alapozási munkákra vonatkozó első tervet 1901. évi július hó 27-én, a második helyesbített tervet pedig ugyanaz évi augusztus hó 3-án küldötte el alperesnek. Az uj alapozási munkánál felmerült kiadások megtérítésére való igényét alperes arra alapította, hogy a fentebb említett első terv hibás volt, de mivel az annak alapján készült alapozás már készen volt akkor, amikor felperes a második tervet raegküldötte, az utóbbi alapján készített ujabb alapozás költségeiért szerinte felperes az első terv hibás volta miatt felelősséggel tartozik stb. A viszonkereset 3. pontja alatt felszámított 279 K 60 fillérre nézve alperes követelését arra alapította, hogy felperes azzal a szerződéses kikötéssel szemben, hogy a szállítandó benzinmotornak perczenkint 180 körforgást kell végeznie, olyan motort küldött, amely perczenkint csak 160 körforgást végez s igy a motornak a szerződésben kikötött s a malomszerkezetnél fogva különben is szükséges nagyobb számú körforgást végzésre alkalmas módon való átalaki tásánál felmerült kiadás szerinte felperest terheli Minthogy azonban a vevőnek az áru hiányaira alapított kereseti joga az eladó ellen a K. T. 349. § ának második bekezdése értelmében az átvételtől számítandó 6 hó alatt elévül, tekintettel arra, hogy alperes a kérdéses benzinmotort beismerése szerint 1901. évi október hó 18 án átvette, az emiitett hiány pótlásával felmerült költség megtérítésére való igénye a viszonkeresetnek 1903. évi február hó 20-án való előterjesztésekor már megszűnt A viszonkereset 4. tétele alatt fuvardíj czimén érvénytsitott 539 K 23 fillérből a felperes által elfogadott 527 K 47 fillér levonása után fenmaradó 11 K 76 fillérre nézve alperes azt adta elő, hogy ez az összeg a 12. alatt fuvarlevél szerint a Ganz és Társa czég által 1902. évi június hó 11-én szállított oly géprészek fuvarozásából merültek fel, melyek a keresetben megjelölt motor szükséges alkatrészeit képezték, minthogy azonban nem is állította, hogy ezeknek a géprészeknek beszerzése felperes mulasztása miatt volt szükséges, vagy hogy felperes a kérdéses szállítási dij megtérítését magára vállalta, ezzel a követelésével az első bíróság alperest helyesen utasította el stb. [698/polg. 1905.) M. kir. Curia: A másodbiróság itéktét helybenhagyja. 11. A vevő a kifogásolt árut a kifogásolás után is a kifogásolásból eredő jogárak sérelme nélkül használhatja, ha ez által magát oly károsodástól megóvhatja, melyért az eladó felelős. (M. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság. I. G 390/1906. sz. 1906. nov, 20) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság : Az alapperbeli iratok szerint felperes keresetét 4700 korona, illetőleg a beismert fizetés következtében leszállított 450 J koronára ír nyitotta és arra alapította, hogy tőle alperesek az ott A) alatt csatolt okirat szerint egy teljes felszerelésű cséplőgépet 5000 koronáért meg- és átvettek, foglalóul 300 koronát fizettek és igy még 4700 korona vételárral adósok ; az A) alatti okirat tartalma szerint pedig felperes alpereseknek egy öt lóerejü benzinlocomobilt és egy tisztító cséplőgépet teljes felelősség mellett es öszszes felszereléssel adott el 5000 koronáért. A felebbezési bíróság ítéletében foglalügyállás szerint alperesek a pert azon az alapon újították meg és kérték az alapperbeh ítélet hatályon kívül helyezése mellett felperest alapperbeli keresetével egészen elutasítani, hogy a felperes által szállított benzinlocomobil nem öt, hanem kevesebb lóerejü, ennek bizonyítására pedig szakértői bizonyítványt csatoltak és szakértői szemlét kértek. Ekként tehát alperesek újított keresetükben lényegileg a per tárgyára vonatkozó uj bizonyítékot hoztak fel, mert a fentiek szerint felt peres kifejezetten öt lóerejü benzinlocomobilt adott el és különben is ezért a minőségért kifejezetten teljes felelősséget vállalt, az állitóln-