Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 1. szám - A német tőzsdetörvény. [Rövid ismertetés]

14 Kereskedelmi Jog 1. sz. Czég. 3. Tényleges üzleti viszonyoknak meg nem felelő hangzatos czégszöveg a czégjegyzékbe be nem vezethető. (Szatmárnémeti kir. törvényszék 15.587/906. számú végzése.) A szatmárnémeti kir. törvényszék: Kereskedelmi czégbejegyzések hirdetésére felügyelő miniszteri biztosnak 2.016/906. számú előterjesztése a „Központi pénzváltó és kézizálog-kölcsönintézet B. S. Szatmár" czég bejegyzési ügyében. Végzés. Minthogy a kir. törvényszék ezen előterjesztés folytán B. S. szatmárnémeti lakos czégtulajdonost személyesen meghallgatván, ennek előadásából megállapította azt, hogy a 12.632. k. 1906 sz. a. kelt végzéssel bejegyeztetni rendelt „Központi pénzváltó és kézizálog kölcsönintézet B. S. Szatmár" czégben előforduló „intézet" kifejezés a czégvalódiság elvének nem felel meg, mert maga a czégtulajdonos is azt adja elő, hogy üzletét egyedül vezeti, holott az „intézet" elnevezés társulatok kivételével csak oly nagyobb arányú vállalatoknál szokott alkalmaztatni, amelyek vezetése és képviselete nem egyesekre, hanem testületekre van bizva, ily körülmények között tehát az emiitett intézeti jelleg a folyamodó üzletére alkalmazható nem lévén, ennek a szövegébe való felvétele a kereskedelmi törvény 11. §-ában foglalt rendelkezéssel ellenkezik s a kir. törvényszék megállapította azt is, hogy a bejegyzett czégben előforduló „központi" jelző a czégvalódiság elvének jelen esetben szintén ne TI felel meg, mert maga B. S. is azt adja elő, hogy csak egy üzlete van és hogy a „központi" toldatot csakis azért vette bele a czégszövegbe, mivel üzlete a város közepe táján fekszik, holott az emiitett jelző csakis akkor tekinthető valódinak, ha a czégtulajdonosnak több hasonló üzlete is van. — ezek alapján a kir. törvényszék az előterjesztést alaposnak találja s annak helyt adva, aí egyéni czégekről vezetett iegyzék III. kötetének 54 lapján bevezeti „Központi pénzváltó és kézizálog-kölcsön intézet B. S. Szatmár" czéget 1906. évi aug. 18-án kelt 12.732. ker. 1906. sz. végzés hatályon kivül helyezése mellett, — mint törvénynek meg nem felelőt a czégjegyzékből hivatalból törültetni rendeli, ehez képest utasítja a czégjegyzék-vezetőt, hogy az egyéni czégekről vezetett jegyzék megfelelő japján a következőket vezesse be : I. R. folyószám, alszám: II. R. 1906. október 16 ,15.587; 111—VII. R., X. : VIII. R, az 1906. évi augusztus hó 18-án kelt végzés hatályon kivül helyezése folytán, — a czég ezen alakjában töröltetett. 2. Egyúttal azonban tekintettel arra, hogy B. S. szatmárnémeti lakos kereskedő bírói felhívás folytán, a 15.633. ker. 1906. sz. a. felvett jegyzőkönyv szerint bejelentette azt, hogy az előző czégnek hivatalból való törlése esetén a „Pénzváltó és kezizálog kölcsönüzlet B. S. Szatmár" czéget kivánja használni és czimpéldányainak bemutatása mellett czégét azzal a szöveggel kéri bejegyeztetni; ennélfogva a czégvalódiság elvével nem ellenkező ezen uj czég az egyéni czégekről vezetett jegyzékbe bevezettetni rendeltetik és utasittatik a czégjegyzékvezető, hogy az egyéni czégekről vezetett jegyzékben nyisson egy uj lapot. 4. Női hozomány czégbejegyzés tárgyát nem képezi. Az egyéni czég ebbeli jellege megszűnik és társas czéggé lesz, amint örökösödés folytán több kiskorura megy át. (Pozsonyi kir. törvényszék 10.234/906. számú végzése.) A pozsonyi kir. törvényszék: A czégbiztos előterjesztésének helyt ád ; ennélfogva 1. a M. G. örökösei gyógyszertára a „Vörös rákhoz" czégnél a 8 027/906. kk. sz. a. özv. M. G-né szül. K. P., javára 12 000 K. hozományának eszközölt bejegyzését hivatalból törölni rendeli, mert az 1881. évi XVII t. cz. 267. §. és a kereskedelmi törvény 552. §-ának egybevetése szerint női hozomány bejegyzés tárgyát nem képezi. 2. A M. G. örökösei gyógyszertára a „Vörös rákhoz" czéget az egyéni czégek jegyzékéből a társas czégek jegyzékébe átvezetni rendeli, mert a czégnek két tulajdonosa van. Mindezek foganatosítását a kir. törvényszék a czégjegyzékvezetőnek meghagyja azzal, hogy a czégvezető nevét az 5-ik rovatból törölje és a 6-ik rovatba vezesse át. Egyben utasíttatnak a czégtulajdonosok törvényes képviselőjük ügyvédje utján, hogy mutassák ki 30 nap alatt hitelt érdemlőleg, hogy a kiskorú M. G. és M. részére kirerndeltgondnok, illetve gyám, kért-e gyógyszertári üzlet folytatásához az 1877. évi 20 t. cz. 113. §. 6-ik pontjának rendelkezéséhez képest gyámhatósági jóváhagyást, mert a 8 027/906. sz. a. mellékelt 5.792/98. árv. sz. végzés ezt nem igazolja. Erről Pozsony vármegye árvaszéke is értesíttetik. Részvénytársaság. 5. A részvénytársaság igazgatója az igazgatósági jelentés tudomásul vételére és jóváhagyására saját jogán nem szavazhat , de mint más részvényes megbízottja igen. (M. kir. Curia. 394/906. — 1906. nov. 22.) M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok : Habár a másodbiróságnak az elsőbiróság ítéletéből átvett az az indoka, hogy az igazgatóság tagjai, a tisztviselők és a külmegbizottak is bármely kérdésben szavazhatnak, téves, mivel az egyleti tagok olyan kérdésben, amelyben személyesen érdekelve vannak, érvényesen nem szavazhatnak; és habár az alapszabályok 48. §-át is helytelenül értelmezte a kir. ítélőtábla, akként, hogy az alapszabályok módosítása tárgyában csak a személyesen jelen-