Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 6. szám - A bajor királyi munkásmuzeum szervezete

6- BZ. Kereskedelmi Jog 133 .1 OGGY^KLORL AT. I. Hazai joggyakorlat. Czég. in. A nő a czégeül használhatja férje vezetéknevét és a saját keresztnevének kezdőbetűjét. (M. kir. Cuna. 1365/1906. sz. — 1906. deczember 29.) A brassói Icir. törvényszék: Az egyéni czégek jegyzékébe következő czég, magyarul: P. E., németül: E. P., melynek birlalója P. Gy.-né H. E. brassói kereskedő, bejegyeztetni rendel tetik. (1906. szeptember 3-án, 6420/1906. sz.) A marosvásárhelyi kir. itélő tábla : Az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatja, folyamodót czégbejegyzés iránti kérelmével elutasítja. Indokok: Az 1875 : XXXVII. t.-cz. 11. §-ának és a czégvaiódiság elvének az felel meg, hogy a kereskedő czégéből a czégtulajdonos személye megállapítható legyen : ebből folyóan a férjes nő czégül a fé-je nevét csak ugy használhatja, ha a czég szövegéből a czéRtulajdonos női minősége kitűnik stb (3365/1906. sz.) A kir. Guria : A másodbiróság végzését megváltoztatja és az elsőbiróság végzését hagyja helyben; mert : a mint azt a Curia hasonló ügyekben 369 906. v. és 1713/904. v. sz. a. hozott határozataiban kimondotta, egyrészről nincs olyan törvényes rendelkezés, hogy férjes nő férje vezetéknevét csak feleségi minőségének kitüntetése mellett használhatja, végül másrészről a vezetéknév mellett az egész melléknév használatát a törvény szintén nem irja elő, ezek szerint a bejegyeztetni kért: „P. E." czég a K. T. 11. §-ának megfelel, mert tekintettel arra, hogy folyamodó férjének mellékneve: „Gy.u, a „P. E." czég használata nem adhat okot arra a tévedésre, mintha a folyamodó férje volna a czég tulajdonosa. FönÖk és alkalmazott. 112. A feleknek a szerződés megkötése iránt fennálló szabadsága daczára nem lehetne érvényesnek tekinteni oly szerződést, mely az alkalmazottat egész életére vagy aránytalanul hosszú időre elzárja a felmondástól vagy egyáltalán olyan kikötést tartalmaz, amelyből nyilvánvalóan az tűnnék ki, hogy afönök a szerződés megkötése alkalmával a maga elönyösebb helyzetét felhasználva, kötötte ki az alkalmazottra nézve aránytalanul terhes felmondási feltételeket. Nem tekinthető azonban ilyennek az a szerződés, mely szerint a pénzbeszedö alkalmazott az állását 6 évig fel nem mondhatja, ellenben főnöke azt neki 14 napra felmondhatja. (Budapesti kir. Ítélőtábla, mint felülvizsgálati bíróság. DL G. 172/1906. sz. — 1907. jan. 24.) A budapesti kir. ítélőtábla, mint felülvizsgálati biróság : Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A felebbezési biróság Ítéletében megállapított tényállás szerint alperes a felperest 1904. évi márczius havától kezdve pénzbeszedőnek alkalmazta azzal a kikötéssel, hogy felperes a szerződést 6 évig fel nem mondhatja, ellenben alperes felperesnek 14 napra felmondhat. Felperes ezt a kikötést erkölcstelennek tartja és a felebbezési biróság ítéletét elsősorban azért támadja meg, mert anyagi jogszabályt sértett a felebbezési biróság az által, hogy ezt a kikötést érvényesnek fogadta el. Ez a panasz azonban alaptalan, mert a jelzett kikötés tiltó törvénybe nem ütközik, ellenkezőleg, miután az ipartörvény 92. §-a értelmében a feleknek jogukban áll a felmondás idejét a törvénytől eltérő módon szabályozni, hatályos az olyan megállapodás is, amely a felmondást az alkalmazottra nézve hosszabb időhöz vagy terhesebb feltételekhez köti, mint a főnökre nézve. Kétségtelen ugyan, hogy a feleknek a szerződések megkötése iránt fennálló eme szabadságánál fogva nem lehetne pl. érvényes oly kikötés, amely az alkalmazottat egész életére vagy aránytalanul hosszú időre elzárja a felmondástól, vagyis az olyan kikötést, amelyből nyilvánvalóan az tűnnék ki, hogy a főnök a szerződés megkötése alkalmával a maga előnyösebb helyzetét felhasználva, kötötte ki az alkalmazottra nézve aránytalanul terhes felmondási felteteleket, ámde ilyen következtetést az itt szóban forgó szerződésből pusztán csak azért, mert alperes a bizalmi állásra szerződtetett felperest 6 évre lekötötte, tekintve, hogy ez a 6 év aránytalanul hosszú időnek nem tekinthető, jogszerűen levonni nem lehet. De alaptalannak találta a kir. Ítélőtábla felperesnek egyéb panaszait is, mert a szerződésnek abból a rendelkezéséből, hogy a felperes által letett óvadék a szerződés minden pontja pontos betartásának biztositékául adatik, helyesen vonta le a felebbezési biróság azt a jogi következtetést, hogy felperes nem csupán a szolgálati viszony tényleges tartama alatt az alperesnek esetleg okozott károkért, amint azt felperes vitatja, hanem mindazon károkért felelős, amelyeket jogtalanul s idő előtt történt kilépése által az alperesnek okozott és helyesen mondotta ki, hogy e kárigény megállapításáig alperes az óvadékra megtartási joggal bír, végül arra való tekintettel, hogy a szerződésileg kikötött határidő letelte előtt nem állapitható meg, vájjon az idő előtt történt jogtalan kilépés foly tán alperes a kikötött határidő alatt elöállható összes eshetőségek figyelembe vételével általában