Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 6. szám - A bajor királyi munkásmuzeum szervezete

134 Kereskedelmi Jog 6. sz. károsodott-e s mily "mérvben, helyesen döntött akként, hogy felperesnek az óvadék visszaadása iránt előterjesztett kereseti kérelme 1910. február hó vége előtt idő előtti. Ezek szerint felperesnek felülvizsgálati panasza minden irányban alaptalan lévén: őt azzal elutasitani s a sikertelen felülvizsgálati kérelemmel az ellenfélnek okozott költségben S. E. T 168. és 204. §-ai értelmében elmarasztalni kellett. Részvénytársaság és szövetkezet. 113. Az igazgatósági határozattal tisztétől megfosztott igazgató első sorban ugyan a részvénytársaság közgyűlésénél kereshet orvoslást, de nincs elzárva vélt sérelmeinek orvoslását per utján is szorgalmazni, ebbeli igényei azonban nem terjedhetnek állásába leendő visszahelyezésére, mert a K. T. 183. §-a szerint a társaság az igazgatót esetleges kártérítési igényeinek sérelme nélkül mindig elmozdíthatja. (M. kir. Cuna 980/906. 1907. jan. 10.) A szombathelyi kir. törvényszék, mint kereskedelmi biróság: Felperest keresetével elutasítja. Indokok : Alperes szövetkezet igazgatósága 1905. évi január Í2-én alperes nevében a kir. törvényszék, mint kereskedelmi bíróságnál bejelentette felperesnek igazgatósági tagságáról való lemondását, nevezettnek ezen minősége és czégjegyzési jogosultsága a 372/1905. sz. végzéssel a czégjegyzékben törültetett. Felperes azon az alapon, hogy ő tisztéről és czégjegyzési jogosultságáról le nem mondott és a bejelentés téves, kérte keresetében annak kimondását, hogy a bejelentés és az annak alapján eszközölt bejegyzés hatálytalan és felperes jogosítva van a bejegyzés törlését s az előbbi állapot helyreállítását a kereskedelmi biróságnál kieszközölni. Alperes kérte a kereset elutasítását. Felperes kereseti álláspontja elfogadható nem volt. A szövetkezet igazgatósági tagja a szövetkezetnek törvényben meghatározott és általánosan elfogadott szervezeti jellegénél fogva szükségképeni meghatalmazottja, ezen meghatalmazási viszony ugy a társaság, mint az igazgatósági tag részéről bármikor felbontható és az erre szolgáló kijelentés, illetve akaratnyilvánítás érvényességére nézve a kereskedelmi törvény semmiféle alakszerűséget nem ír elő. A társaságot önkormányzatában megillető szabad rendelkezéséből folyik, hogy a társaság azon joga, miszerint az igazgatóság tagjának adott törvényben meghatározott meghatalmazását bármikor visszavonhatja, egyáltalán nem korlátozható s igy a törvény szerint nem lehet oly keresetnek helye, mely a társaság ily meghatalmazás megvonására irányuló akaratkijelentés és az ennek folytán eszközölt czégbejegyzés érvénytelenítését czélozza. Mivel pedig nem vitás a felek között, hogy a felperes által megtámadott bejelentés és az annak alapján eszközölt czégbejegyzés a társaság törvényes képviseleti közegre, az igazgatóság intézkedése alapján történt, a társaság ügyeit pedig a kereskedelmi törvény 182. § ából kifolyólag kifelé, mint annak állandó vezető szerve az igazgatóság intézi, mivel akként a társaság részéről azon akarat kijelentés, hogy a felperesnek adott igazgatósági tagsági felhatalmazást megszűntnek tekinti, érvényesen megtörtént, függetlenül attól, hogy felperes ezen viszonyt továbbra is fentartani kívánja, és a megtámadott czégbejegyzésnek jogi hatálya csak az, hogy az ennek alapul szolgáló nyilatkozat megtörténtét bizonyítja s igy az helyesen is jött létre, felperes sem igazgató tagsági viszonyának megszüntetését, sem pedig annak a czégjegyzésben való kitüntetését per utján jogszerüleg meg nem támadhatja. Amennyiben ugyanis a társaság igazgatósága önkényesen jár el, illetve a közgyűlés jogkörét érinti, az igazgatóság a közgyűlésnek, vagyis a részvényesek összességének tartozik felelősséggel és az intézkedési jog a közgyűlést illeti meg, de a társaság által igazgatósági intézkedéssel elbocsátott közeg ily alapon sem támadhatja meg sikerrel az elbocsátás jogérvényét. Amenyiben azonban az elbocsátás tényével a társasági közeg a társasággal kötött magánjogi jellegű szolgálati szerződésben biztosított anyagi előnyeire nézve kárt szenvedett, a törvény értelmében a megtérítést követelheti, ha az elbocsátás a szerződés megszegésével történt. Felperes keresete azonban nem bir jogos a'appal azért sem, mert azon előadása, hogy a lemondás bejelentése nem való tényre volna alapítva, a per adataival meg van czáfolva. K. B tanú hit alatti vallomásával s ugyanazon tanúnak a IX. v. szám alatt foglalt kereskedelmi perenkivüli ügyben tett vallomása szerint, melyet nevezett tanú jelen perben egész terjedelmében fentartott, és tanúnak szavahihetősége ellen aggály nem merült fel, bizonyítva van, hogy felperes neki, mint a szövetkezet igazgatósága vezetésével akkor megbízott alelnöknek határozottan bejelentette, hogy az igazgatósági tagságáról lemond. Ezzel szemben felperes azon kifogása, hogy kijelentése nem az igazgatósági alelnök hivatalos helyiségében, hanem kávéházban történt, és csak magánbeszélgetés jellegével bírt, K. B. tanú azon vallomásával szemben, hogy neki akkor hivatalos helyisége nem is volt és hogy épen felperes is őt a kávéházban kereste fel, hogy szándékát vele közölje, kellő alappal nem bir. (1910/p. 1906. sz.) A győri kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok : Nem vitás a peres felek között hogy felperes az alperesi szövetkezet igazgatóságának tagja volt és hogy az igazgatóság tagjainak sorából az 1904. évi november hó 26-án megtartott igazgatósági gyűlésnek a K. B. alelnök szóbeli jelentése folytán hozott határozata