Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 6. szám - Versenytilalom és ipari titok

6. sz. aligha van megadva a mód arra, hogy a szövetkezeti uzsora ellen kellő sikerrel eljárhassunk. Épen ezért kivánatosnak tartjuk, hogy az igazságügyi kormányzat, amidőn az igazságügyminiszter a képviselőháznak f. márczius hó 9-én tartott ülésében egy hozzá intézett interpelláczióra adott válaszában legközelebb az uzsora törvény módosításával foglalkozni fog: tegye consideratió tárgyává, hogy nem volna-e helyes a szövetkezeti uzsorának is kifejezett törvényes intézkedéssel véget vetni. Osztálysorsjegynyereség. A Curia 1907. február 28-án kelt 102/906. sz. határozatában kimondotta, hogy a jóhiszemű harmadik birtokos az osztálysorsjegyre esett nyereményt akkor is jogosan igényelheti, ha az első vevő annak árát ki nem fizette. A czégbitorlás kérdése. Gyakorlati fontosságú elvet mondott ki a kir. Curia 1907. február 18-án kelt 57/906. sz. határozatában a czégbitorlás kérdésében. E szerint nem forog fenn czégbitorlás esete, ha a már létező „Singer & Co. varrógéprészvénytársaság" czég mellett valaki a „Singer ós társa varrógépgyárraktára" uj czéget használja. Az ügynök (szenzál) kereskedő. A főváros legutóbb a nyilt vásárokon alkalmazandó vásárszabáyzatról javaslatot készített. A belügyminiszter azonban ezen szabályzat jóváhagyását megtagadta, mert a szabályzat 2-ik §-a értelmében nyilt vásárokon ügynökök, közvetitők nem működhetnek; ezen intézkedés pedig törvényellenes. Ugyanis a miniszteri leirat szerint is az ügynökök a K. T. 534--548. §-ai értelmében kereskedők s ekként az 1884 : XVII. t.-cz. 1. §-a szerint iparosok is. Minthogy pedig az ipartörvóny értelmében minden iparos szabadon űzheti iparát, törvénybe ütköző intézkedés volna az ügynököknek megtiltani, hogy nyilt vásáron is folytassák iparukat. A börzereform Németországban. Bülow herczeg kancellár nemrég kijelentette a német birodalmi gyűlésen, hogy börzetörvény reformja föltétlenül szükséges, mert a mai állapot immár szinte tarthatatlan. Delbriick kereskedelmi miniszter pedig a porosz képviselőházban hasonló módon nyilatkozott legutóbb. Arról, hogy mi módon szándékozzák a törvényt reformálni, nem nyilatkozott Bülow herczeg. Delbrück miniszter ellenben kijelentette, hogy alapos reformnak kell útját egyengetni. Rámutatott arra, hogy a bankok drága kamatlába részben a mostani börzetörvény következménye. Ebből azt következtetik, és talán nem ok nélkül, hogy a reform meg fogja szüntetni az iparpapirok határüzletének tilalmát, vagyis, hogy jövőben iparpapirokat is lehet a határidőüzlet körébe vonni. Azt is mondotta Delbrück, hogy a börzelajstrom nem tudta korlátozni a börzespekulácziót. Ebből azt a reményt merítik, hogy a kormány a reformban a börzelajstromok intézményét mint czélra nem vezetőt, el fogja törölni. Ugy látszik ennélfogva, hogy a német kormány a határidőüzletet az egész vonalon ismét restituálni akarja, már csak azért is, mert a mióta a most megreformálandó német börzetörvényt hozták, a német börzék a világpiaezon nem játszák az őket megillető szerepet. Mindenesetre fontos az a kérdés, hogy az árupiaezot is bele vonják-e a reformba. Eddig ezt nem tervezték. A posta-, sürgöny- és telefondíj felemelése Ausztriában. Az 1867. évi deczember 21-iki osztrák törvónyezikk 11-ik §-a a posta- távirdaintézmény szabályozását az országgyűlés hatáskörébe utalta. Minthogy pedig az osztrák kormány legutóbb miniszteri rendelet utján felemelte a portó-, sürgöny és telefondijat, az ezen intézkedés által érzékenyen sújtott kereskedelmi körök a rendeletet alkotmányosság szempontjából is megtámadják s minthogy e tekintetben más eszköz nem áll rendelkezésükre, az egyes konkrét esetekben — a rendelet figyelmen kivül hagyása folytán kiszabott kétszeres dij elleni jogorvoslat utján — akarnak ezen kérdésben döntést provokálni. Az osztrák legfelsőbb törvényszék teljes ülési határozata a czégvalódiság kérdésében. Rendkívül érdekes teljes ülési határozatot hozott az osztrák legfelsőbb törvényszék ama kérdésben, hogy valamely társas czég többi tagjainak kiválása folytán hátramaradó egyetlen társtag, mint egyéni czógtulajdonos az eddigi társas czéget tovább használhatja-e ? A döntés okául a legfelsőbb törvényszéknek mult évben kelt nagy feltűnést keltő határozata szolgált, mely szerint a társas ezógnek az egyéni czógtulajdonos által való továbbhasználása törvénybe ütköző. Ezen a kereskedelmi forgalomra bénitólag ható határozat miatt a bécsi kereskedelmi kamara felterjesztést adott be az osztrák kereskedelemügyi miniszterhez, melyben kérte, hogy az igazságügyi miniszter utján eszközölje ki ezen kérdésben a legfelsőbb törvényszék teljes ülési határozatát. Ezen felterjesztésnek meg is volt a hatása, amennyiben a bécsi legfelsőbb törvényszék 1907. január 8-án teljes ülési határozatot hozott, melynek értelmében : Ha egy közkereseti társaságból valamennyi czégtag egy kivételével kiválik, ugy a hátramaradó társtag, mint egyedüli tulajdonos a társas czéget tovább is használhatja, mihez az egyes kilépő társtag kifejezett hozzájárulása csak azon esetben szükséges, ha az illető neve a társas czégben szerepelt. A járadékfizetési kötelezettség időhatára. A német joggyakorlatban a baleset folytán fizetendő járadék időhatára tekintetében uj irányt találunk, melyet a magyar joggyakorlat is követendőnek talált. Ezen ujabbi irányelv különösen a következő esetben nyert kifejezést: Egy 56 éves szállodaigazgató a villamos vasúton balesetet szenvedett az által, hogy ujabb kocsi hozzákapcsolása folytán keletkezett rázkódás következtében feje a kocsi falába ütődött, miáltal súlyos idegbajt szen-