Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1907 / 6. szám - Hajóselismervény. [1. r.]
124 bízottja aláir és az átadott és átvett áruk állapotáról tanúságot tesz. Ez nem a szerződés, mert az már az elismervény aláírása előtt megvolt, hanem a szerződés feltételeinek igazolására igen alkalmas bizonyíték. Magában foglalhatja a fuvarszerződés főbb kikötéseit. A hajós elismervény kiállítása. A berakott árukról a kapitány hajóselismervényt állit ki. (Gode de Gomm. 222. §.) Az áruk szállításánál rendesen több személy van érdekelve s ezek között leginkább a feladó, az átvevő és a kapitány. Érdekelve lehet még a hajósvállalkozó is (armateur). Ennélfogva a hajóselismervényt nemcsak egy, hanem több példányban szokták kiállítani, hogy az érdekeltek közül mindeniknek jusson egy. A franczia keresk. törv. 282. §-a elrendeli, hogy a hajóselismervény legalább négy eredeti példányban állíttassák ki: egy a rakodó, egy az átvevő, egy a kapitány és egy a hajósvállalkozó (armateur) részére. Azonos az olasz kereskedelmi törvény (556. § ) rendelkezése. A német kereskedelmi törvény a kiállítandó példányszámokról a 643. §. 10. pontjában emlékezik meg. A német kereskedelmi törvény nem rendeli el a hajóselismervények számát, csak azt mondja, hogy a hajós^lismervényen kitüntetendő a kiállított példányok száma. (Die Zahl der ausgestellten Exemplare,) Az angol jogszokás szerint a kapitány a hajóselismervényt (Bili of lading) két-három példányban állítja ki, amelyek közül a kereskedő egyet vagy kettőt elküld postán vagy a hajón megbízottjának, vagy annak, akinek az áru a rendeltetési helyen kiadandó, egyet megtart magának.3) A hajóselismervénynek több példánybani kiállítása több visszaélésre adott alkalmat. A kapitány köteles az árut az eredeti hajóselismervény felmutatójának kiadni. Megtörténik, hogy a feladó a hajóselismervény egy másik eredeti példánya utján az áruk tulajdonjogát több személyre is átruházza, amiből önként következik, hogy az első jelentkező az árut átveszi, a többi pedig kárt szenved. A jogtudósok nem is helyeslik a törvény azon intézkedését, hogy a hajóselismervény több eredeti példányban állittassék ki.*) Már a Parisban 1889-ben tartott kongresszuson tanakodtak azon, hogy mi módon lehetne elejét venni a több példányban kiállított hajóselismervénynyel való visszaélésnek. Azt ajánlják az érdekeltek, hogy a kapitány a rende3) Abbott 468. L *) Pippio 753—756. létre vagy felmutatóra kiállított hajóselismervény minden egyes példányán jegyezze fel, hogy az több példányban lett kiállítva azonos tartalommal és kelettel és hogy azok közül csak egy forgatható. A forgatott példány kielégítésével, illetőleg bevonásával, a többi értékét veszti. A példányokon továbbá megjelölendő feltűnő betűkkel, hogy „forgatható" vagy „nem forgatható ". Az angol joggyakorlat sem fogadja szívesen azt a szokást, hogy a hajós elismervényt több példányban állítják ki. Lord Blackburn hátrányosnak mondja egy ítéletében a több példány kiállítását. Eare Kerns pedig azt mondja, hogy nem tudja, kinek előnyére van a több példány. Ez csak zavart okozhat. Talán czélszerübb lenne, ha a hajóselismervény csak egy eredeti példányban és több másolatban állíttatnék ki, megjegyezvén mindeniken, hogy az áru csak az eredeti példány jogos birtokosának adható ki. Az olasz kereskedelmi törvény (556 §.) elrendeli, hogy minden eredetin megjelölendő az, aki részére a szállítmány szól Azonban ez nem szünteti meg a visszaéléseket, mert a kapitány nem ismerheti személyesen-az átvevőként megnevezettet. A feladó kiadványokat is kérhet, amelyeken a vál ókiadmányokhoz hasonlóan meg kell jegyezve lennie, hogy első, második stb. A belga keresk. törvény hasonlóan megkívánja az első, második stb. megjelölést. A hajóselismervény aláirása. A hajóselismervényt aláírják a kapitány és a rakodó (feladó). A franczia keresk. törv. 282. §-a értelmében a hajóselismervény négy eredeti példánya aláírandó a kapitány és a feladó által. (Les quatres originaux sont signés par le chargeur et par le capitaine.) Az olasz keresked. törv. 556. §-a már ugy rendelkezik, hogy a kapitány és a hajóvállalkozó részére szóló eredeti példányokat aláírja a feladó és a többit aláírja a kapitány. A német keresk. törv. 642. §. nem követeli meg a feladó aláírását. Abból indulnak ki, hogy a hajóselismervényre csak a feladónak van szüksége. Miután azonban megeshetik, hogy például elvámolás, vagy átrakodás alkalmával a kapitánynak is szüksége lehet a hajóselismervény egy példányára, megadja a jogot a kapitánynak, hogy szükség esetén, a feladótól a hajóselismervény egy a feladó által aláirt másodlatát követelhette.