Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 6. szám - A fogyasztási szövetkezetek reformja

KERESKEDELMI JOG A hiteltörvények (kereskedelmi, váltó-, csőd-, ipar-, szabadalmi jog stb.) minden ágára kiterjedő folyóirat SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL! BUDAPEST, V.. Arany János-a. 0. tz. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY Dr. BENDER BÉLA KIÉ. CUKIAI BIEÓ. ÜGYVÉD. ELŐFIZETÉSI ARt EfféBz érre ... 20 K. Egyes uim : 1 K. Telefon: 80—00. NEGYEDIK ÉVFOLYAM. — 6. SZ. MEGJELEN MINDEM HO 1-EN ÉS 15-EN. BUDAPEST, 19U7. MARCZ1ÜS 15. ^ A fogyasztási szövetkezetek reformja. Irta: Dr. Szegő Elemér, budapesti ügyvéd. A „Kereskedelmi Jog" f. évi február 1. napján megjelent számában közölte a m. kir. Curiának 1354/906. számú határozatát, mely nem csak jogászi, de főleg gazdaságpolitikai szempontból érdekes és sokat vitatott kérdést érint. Érint, de nem dönt el. Óvatosan kikerüli annak a pontnak érintését, mely körül hosszú idő óta elkeseredett küzdelmet folytatnak szétágazó érdekeik védelmében a közgazdasági kérdések harczosai, A kérdéses kúriai határozat arról szól, hogy ha a szövetkezet működését a törvényben megjelöltektől eltérő czélokra, t. i. nem tagokra is kiterjeszti, a szövetkezetnek e miatt leendő feloszlatását csak az érdekelt felek, vagy a közigazgatási hatóság vannak jogosítva kérelmezni és a magánérdekében érintett konkurrens kereskedő iyen érdekelt félnek nem tekinthető. Fogyasztási szövetkezetről van szó, melyek üzletkörüket kiterjesztik a nem tagoknak való eladásra is. Ez igen komoly közgazdasági kérdés, mely körül már sok szó esett. Az existencziája létföltételeit fenyegető komoly veszedelem ellen küzd az egyik fél, a kiskereskedők társadalmi osztálya; a szövetkezés szabadságát hangoztatja, a másik, a gazdák szövetsége. A Nagy Ferencz-féle szövetkezeti törvényjavaslat meg vitatása idején látni lehetett milyen nagy és tekintélyes harczosokból álló két tábor áll egymással szemben. És a közvélemény általános felfogása örömmel látta azon javaslatbeli intézkedést, mely a fogyasztási szövetkezeteket kifejezetten is eltiltotta üzletkörüknek a nem tagokra való kiterjesztésétől. A Curia fentemiitett határozata a kérdést érdemében nem dönti el. Formális okokból utasította el a perenkivüli eljárás utján panaszt tevő konkurrens kereskedőt, mert ugy találta, hogy ezt nem illeti meg a K. T. által meghatározott retorzió felhasználásának inditványozási joga. Mert ez az intézkedés közérdekből lett megalkotva, nem pedig magánérdek megóvása czéljából. Sok szó fér a Curia felfogásának helyességéhez, mert hisz azt, hogy közérdek, vagy magánérdek e valami, nem a panaszos személyéből, hanem a panasz tárgyából kell elbírálni. Magánérdek megóvása is lehet közérdek és a konkrét esetben annak a kiskereskedőnek a panasza bizony méltán minősíthető közérdekből történőnek. Az a kiskereskedő nem egyedül áll, mellette egy egész társadalmi osztály várja annak a panasznak érdemleges elintézését, melytől a magánérdek jogczimén megvonta a Curia a kérdés lényegében való döntést. És egy egész társadalmi osztálynak az érdeke már a köznek az érdeke. A dolog ezzel nincs elintézve. Olvasom, hogy a füszerkereskedők országos egyesülete azt a tanácsot adja kiskereskedő tagjainak, hogy az üzletkörüket nem tagokra .is kiterjesztő fogyasztási szövetkezetekbe léptessék be tagul egy emberüket és ez indíttassa majd meg a K. T. 248. §-ban megjelölt eljárást. Ez a szövetkezet ügyei tekintetében jogilag érdekelt félnek lévén tekintendő, a magánérdek jogczimén való elutasításnak nem lehet majd helye és ilyen módon érdemleges bírói határozatot lehet majd a kérdésben provokálni. Hogy meglesz-e ennek az eljárásnak az az eredménye, melyet a kiskereskedők várnak, alig hiszem. A K. T. fakultatív rendelkezése, hogy a működésüket a 223. §-ban megjelöltektől elütő czélokra kiterjesztő izövetkezetek feloszlathatók, biztosan nem fog radikális módon az üzletkörüket nem tagokra is kiterjesztő fogyasztási szövetkezetek rövid uton való birói feloszlatására használtatni. Van is már egy felsőbirósági határozat, mely szerint szövetkezet a K. T. 248. §. szerint csak oly cselekmények alapján oszlatható fel, melyeket maga a szövetkezet a közgyűlésén elhatározott, vagy utólag jóvá-