Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 5. szám - Az amerikai biztosító-társaságok reformja

120 hétnek ipart, ha üzletvezetőt állítanak. Továbbá a 155. §. értelmében az iparűzési jogtól a menynyiben külön törvények nem rendelkeznek, e törvény alapján senki, sem birói Ítélet, sem közigazgatási határozat által meg nem fosztható, a telepengedélyhez kötött ipartelepek üzemének megszüntetése pedig csak a lbl § ban felsorolt esetekben rendelhető el. Minthogy azonban jelenleg nincs szó az ipartörvény 161. §-ában emiitett esetekről és külön törvények sem rendelkeznek a szóban levő iparüzlet megszüntetéséről, a véghatározat emiitett rendelkezése helytelen. Az a körülmény, hogy az 1880. évi XXXIV. t.-czikk csak a kizárólag gőzerőre berendezett és állandóan gőzerővel működő malmokat vette ki a földesúri malomjog korlátai aló!, nem szolgálhat akadályul 'arra, hogy más malom építésének vagy átalakításának bejelentése tudomásul ne vétessék, mert egyrészt a mennyiben az őrlés a regalejog tulajdonosának engedélye nélkül, illetve egyenesen annak akarata ellenére folytatttatik, a kérdéses malomüzlet nem tekinthető az 1884 évi XVII. t.-c/ikk 183. §-a f) pontjában említett regalejogon alapuló őrlési műveletnek, mihez képest az illető malomtulajdonos köteles az ipartörvény rendelkezéseit megtartani, a regalejog tulajdonosának fennállván joga magánjogi igényeit a törvény rendes utján érvényesi eni, másrészt a regálejog létezésének, hatályának és kizárólagosságának elbírálása nem a közigazgatási hatóság, hanem az illetékes rendes bíróság hatáskörébe tartozik. II. Külföldi joggyakorlat. Váltó. 4. A fizetés hatása váltóköveteléseknél. (Németország. Reichsgericht.) Felperesnő keresetet indított alperes czég ellen az ennek birtokában levő váltó elfogadványa kiadása iránt. A nem vitás tényállás szerint a kereseti váltó mint bianco fedezeti váltó adatott alperesnek azzal, hogy a váltót U, örökösök számlája erejéig kitöltheti és érvényesítheti. A váltót alperes ezen összegnek megfelelően ki is töltötte, később azonban ezen követelés kiegyenlittetett. Azt vitatta azonban alperes, hogy a váltó lejárata után oly szóbeli megállapodás jött létre felek között, hogy a felperesnő által alperes czégnek adott ezen fedezeti váltó azon tartozások biztositékát is képezze, a melyeket alperesnél felperesnő fia csinált ós még csinálni fog ós hogy ezen tartozások meghaladják a váltó öszszegét. Felperesnő tagadta a megállapodást ós vitatta, hogy ptkv. 766. §-a alapján ily megállapodás formahiány okából különben is semmis volna.*) A megállapodás bizonyítására a bíróság esküt itólt, — ez különben érdektelen. A felülvizsgálati kérelemben felhozta még felperes, hogy a váltókövetelés fizetés által megszűnt. A Reichsgericht azonban elutasította ezen kifogást a következő érveléssel: Váltóköveteléseknél a fizetés nem hat ugy, mint köztörvényi követeléseknél. A fizetés daczára is fennáll tovább a váltókövetelés, ha a váltóokirat a váltóhitelező birtokában marad, a nélkül, hogy a fizetés feljegyeztetnék, vagy a váltó megsemmisíttetnék. A váltóbirtokos ellen csakis a csalárdság kifogása emelhető, az esetben, ha ez az ő formális jogával visszaél a czólból, hogy a már megkapottat még egyszer követelje, erről azonban nem lehet szó, ha a váltó az eredeti tartozás rendezésével egy ujabb tartozás fedezetére a hitelező birtokában hagyatott. Az életben nagyon gyakori eset, hogy az adós fedezeti váltót adván és hol fizetéseket teljesítvén, hol ujabb kölcsönöket vévén igénybe, — az ujabb kölcsönökről uj váltót nem ad, — a felek egészen természetesnek tartván, hogy ott lévén a hitelező birtokában a régi váltó, ez az ujabbi kölcsönöket is fedezi. A mi bíróságaink azonban helytelenül megelégszenek azzal, ha az adós fizetéseket igazol, felperesre hárítván az ujabb kölcsönök bizonyitásának kötelezettségét, holott a váltó birtoka elegendő támpontot nyújt. A V. T. 39. §-ában foglalt rendelkezésre való tekintettel rendszerint az vélelmezendő, hogy a fizetés a nyugtatványozott váltó kiadása ellenében történt ... a váltóadós érdeke, hogy megállapittassék, hogy a fizetést teljesitette. (Curia 1902. 725. sz. a.) Egyébként a üeichsgericht fent közölt álláspontjával teljesen azonos álláspontot foglalt el a m. kir. Curia is a következő határozatában : A fizetés által már kiegyenlített váltó ujabban érvényesíthető, ha az egy más tartozásra a hitelezőnek visszaadatik, mert ha a váltó kifizetés által c élját éri, valamely jog érvényesitésónek alapjául rendszerint nem szolgálhat ugyan, de ha a szerződő felek az egyszer már kifizetett váltót közös megegyezéssel, a váltóhitelezőnek más jogviszonyból származtatott követelése fejében követelési jogalapul kijelentik s e czólból a váltót a váltóhitelezőnek birtokában hagyják, a szerződő felek akaratánál fogva nem forog fenn akadály arra nézve, hogy ennek alapján ujabb követelési jog érvényesíttessék. (Közli: Dr. Szende Sándor, budapesti ügyvéd.) *) D. B. G. 766. §-a azt mondja ki, hogy a kezesrégi szerződés érvényességéhez a kezességi i.yüatkozat írásban adása szükséges. Kereskedelmi Jog