Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1907 / 5. szám - Az amerikai biztosító-társaságok reformja
na Kereskedelmi Jog 5. sz. a nem kifogásolt 13 waggon buza a szerződési súlynál magasabb lett volna, a felperesek nem bizonyították, sőt az alperes 13. a. csatolt levelének tartalmára való tekintettel az állítás valóságához is kétség fer. Ami pedig a szakértőknek azt a véleményét illeti, hogy a fennálló kereskedelmi szokás szerint az olyan áru is szerződésszerűnek tekintendő, amely 3A kilóval könnyebb a kikötött suly mennyiségénél, a kir. ítélőtábla mérvadónak azért nem f. gadhatja el, mert a vitás kérdés elbírálásánál a kereskedelmi szokás csak akkor irányadó, ha a felek a szerződésben az áru minősége és súlya iránt meg nem állapodtak volna, ami a jelen esetben fenn nem forog. Minthogy ezek szerint kétségtelen, hogy a felperesek által eladott 2 waggon buza a szerződésileg kikötött minőségnek meg nem felel', az alperes jogosítva volt ezt a minőségi hiányban szenvedő árut a felperesnek rendelkezésere bocsátani s igy a felperesek nem jogosultak annak árát az alperestől követelni, amiért a kir törvényszék ítéletének megváltoztatásával a felperest keresetükkel elutasítani — s mint perveszteseket a per és ezzel egy tekintet alá eső felebbezési költségekben marasztalni kellett. (4707/1904.) M. kir. Curia: A másod bíróság ítéletét, annak az indokolásának mellőzésével, hogy felperes czég be nem bizonyította, miként a nem kifogásolt 13 vasúti kocsi buza a szerződéses súlynál magasabb volt, továbbá, hogy a szakértők véleménye a kikötött suly mennyiségénél azért nem fogadható el mérvadóul, mert a súlyra vonatkozó vitás kérdés elbírálásánál a kereskedelmi szokás csak akkor irányadó, ha a felek e szerződésben az áru súlya iránt meg nem állapodtak volna, helyben hagyja egyéb indokainál fogva és még azért, mert ha felperes be is bizonyította volna, hogy a kifogástalanul átvett 13 vasúti kocsi buza súlya a szerződéses súlynál magasabb sulylyal birt, ez a körülmény nem jogosította fel a felperes czéget arra, hogy a szerződéses súlynál kevesebb sulyminőségü búzát is szállítson, továbbá, mert habár a szakértő véleménye szerint az oly buza is szerződésszerűnek tekintendő, mely 3/4kilogrammal könnyebb a kikötött sulymenynyiségnél, ez a jelen esetben azért nem vehető figyelembe, mivel felperes czég 10. a. levelében kifejezetten beismerte, hogy a kifogásolt 2 vasúti kocsi buza sulyminősége 77 kilogramm, — tehát több mint 3A kilogrammal kevesebb volt a szerződéses súlynál, végül mert alperes jogosult volt a rendelkezésre bocsátott s át nem vett két vasúti kocsi buza után kifizetett, a 8 a. és 9. a. fuvarlevelekkel igazolt, összesen 593 K 84 fillér szállítási és fekbérdijat, a nem kifogásolt buzavétel árából levonásba hozni, mivel erre felperes szolgáltatott okot, amennyiben a kifogásolt két vasúti kocsiban nem megfelelő árut szállított és igy annak szállítási és fekbérdija nem az alperest, hanem a felperest terheli. 100. A téglagyáros által eladott tégla egyedi árunak lévén tekintendő, ha ö azt tűzvész folytán nem szállíthatta, ezért a vevőnek kártérítéssel nem tartozik. (M. kir. Curia 1529/905. sz. — 1906. decz. 12.) A rimaszombati kir. törvényszék, mint kereskedelmi bíróság : Alperes köteles felperesnek 1059 kor. tőkét stb. megfizetni. 1059 kor. tőke iránti viszonkereseti követésével alperes elutasittatik. Indokok : Alperes azzal védekezik, hogy felperes szerződésileg kötelezte magát egy az alperes által elvállalt s 1904. év nyarán Rimaszombaton emelendő „Gyermek menhely" építkezéséhez szüksépes 500 000 drb. tégla szállítására. Mivel pedig felperes csak 146 897 drb. téglát szállított s a további szállítást azért, mert téglagyárában tüz támadt, beszüntette, kénytelen volt a 353 000 drb. téglát máshonnan beszerezni, miáltal ezrenként három koronányi többlet kiadása származott, amennyiben Cs. G. losonczi építésznek a tégláért loco losonczi vasútállomás, ezrenként 31 koronát fizetett, szemben a felperessel loco füleki állomásra szállítandó tégláért kialkudott 29 koronával s amennyiben Losoncz és Fülek közötti vasúti íuvar különbség 1 kor. 11 fill. tesz ki, melyet azonban kikerekítve csak 1 koronában kiván felperessel szemben érvényesíteni. Az előadottak folytán a felperesnek az általa szállított tégláért járó 2290 kor. 90 fillérnyi összegből csakis 1231 kor. 91 fillért fizetett ki, az 1059 koronát pedig a fenntjelzett többlet kiadás czimén visszatartotta s erről felperest értesítette. Viszonkeresetbe helyezi tehát az 1059 koronát s kéri azt felperes követelésébe beszámítani s felperest a költségek megfizetésében marasztalni. Felek között vita tárgyát nem képezi, hogy a téglának ezer darabja loco losonczi vasúti állomáson waggonba rákra 29 koronában volt kialkudva. Az alperes által csatolt 1904 évi június hó 3-án kelt felperesi levél szerint felperes 500 000 darab téglának a szállítására kötelezte magát olyképen, hogy 100.00 darabot 1904. évi június, 150.000 darabot július, 100 000 darabot augusztus s a többit szeptember hónapban fogja elküldeni, mivel szemben alperes a felperes által D) a. csatolt 1904 évi július hó 8-án kelt levél szerint megvettnek 400.000- 500.000 darab téglát jelez. A felperes által hivatkozott T. S. községi bíró és Sz. J. községi jegyző tanuk vallomása szerint a felperes tulajdonát képező és Fülek nagyközséghez tartozó szentfali pusztán levő téglagyár 1904. évi július hó 6 án annyira leégett, hogy ennek folytán az üzem tovább folytatható nem volt. T. F. kőmivesmester és N. J. ácsmester tanuk vallomása szerint a tüz oly mérvű volt, hogy a szárító színnek nagyrésze, a körkemencze és gépgyár pedig teljesen leégett, ugy, hogy ennek folytán téglát gyártani nem lehetett s N. J. nyilatkozata szerint az elégett téglagyár javítása s felépítése 4 hónapi időt igényelt, hogy az teljesen üzemképes legyen.