Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 5. szám - Az amerikai biztosító-társaságok reformja

5. gz. Kereskedelmi Jog lu9 3 OGG YAROR A I . I. Hazai joggyakorlat. Czég. 96. Hangzatos toldatok nem foglalhatnak helyet a czégben. (Kassai kir. Ítélőtábla 4801/906. számú jogerős végzése) A kassai kir. Ítélőtábla : Az elsőbiróság végzését megváltoztatja s a Gs. L r —i lakos részéről előterjesztett annak a kérelemnek, hogy czége : „Cs. L. r—i jelzálogkölcsön-vállalat, kereskedelmi, bizományi és bankiroda" szöveggel jegyeztessék be a czégjegyzékbe — helyt nem ad és a kir. törvényszéket a foganatosított czégbejegyzésnek a jelen végzés jogerőre emelkedésével leendő törlésére s a K T. 21. § szerinti további szabályszerű eljárásra u:asitja: mert a folyamodó által egyéni ezégébe fölvétetni kivánt toldás (r —i jelzálogkölcsön vállalat, kereskedelmi és bizományi bankiroda) hangzatosságánál fogva megtévesztésre alkalmas, nevezetesen a nagyközönségben azt a hitet keltheti, hogy a folyamodó vállalat a jelzáloghitel eszközeivel közvetlenül rendelkező nagyobbszabásu intézmény, holott a folyamodó czégbejegyzés iránti kérvénye ebben az irányban bizonyító adatokat nem tartalmaz; és mert a K. T. 11. §-a értelmében a czég szövegébe csak a személy vagy az üzlet közelebbi megjelölésére szolgáló, tehát a való ságnak és a tényleges viszonyoknak megfelelő toldás foglalható. Részvénytársaság 97. Az a körülmény, hogy a részvénytársaság alkalmazottjai mint részvényesek a közgyűlésen az igazgatóság jelentése ellen szavaztak, nem lehet ok elbocsáttatásukra. (M kir. Curia. 533/1906. és 534/1906. sz. — 1907. január 29.) A déési kir törvényszék: Felperesnek az 1890. évi január 1-től 1900. évi augusztus hó l-ig terjedő, alperesnél eltöltött szolgálati időn alapuló nyugdíjigénye alperessel szemben megállapíttatik. Indokok: Bizonyítva van, hogy alperes a felperest szolgálatából végleg és minden igé nyeire való tekintet nélkül elhocsátotta. Tekintve, hogy a peres felek között egymásközti jogviszonyukat szabályozó szerződés van és hogy ezen szerződés az alperes pénzintézet alap-, nyugdíj és szolgálati szabályaiban foglaltakkal kiegészítve kimerítően szabályozzák a felek között felmerülhető esetek szerinti vitás kérdéseket: ennélfogva a jelen ügyben fenforgó vitás kérdések elbírálására a felek között létrejött szerződés és az azt kiegészítő alap-, nyugdíj- és szolgálati szabályzat az irányadók. Nem bocsátkozhatik a bíróság a felperes által felhozott azon kifogás elbírálásába, hogy alperes őt szabályszerűen keresztülvezetett fegyelmi eljárás nélkül fosztotta meg állásától, mert az alperesi pénzintézet alapszabalyszerinti hatáskörbe tartozó ügyek felett hozott határozatát alaki szempontból a bíróság felül nem bírálhatja, hanem csak a határozat eredményeként jelentkező állapot jogos vagy jogtalan voltát bírálhatja el. Ennek folytán csak az tehető elbírálás tárgyává, hogy alperes jogszerűen bocsátotta e el felperest állásából és hogy ezen elbocsátás után terheli e alperest felperessel szemben s ha igen, minő kötelezettség. Ezen körülmény megállapítása okából az alperes felperes elbocsátása indokául felhozott okok fenn vagy fenn nem állása s az elbocsátás indokául való el-, vagy el nem fogadhatása kutatandó. Az alperesi pénzintézet tisztviselőinek kötelezettségei az A) a. szolgálati szabályzat 4. §-a c)—h) pontjaiban és 5. § ában vannak felsorolva. Elbírálás tárgyát képezi tehát az, hogy felperes ezen hivatali kötelezettségeit megsértette-e ? Nem fogadhatók el az elbocsátás jogos indokai alapjául a C) alatti határozat 2. pontjában foglalt azok a körülmények, hogy felperes az 1900 évi május hó 9. és 10-iki közgyűlésén oly indítványokhoz járult, melyek egyrészről az alperesi pénzintézet anyagi érdekeit sértik, másrészről annak hitelét és jó hírnevét veszélyeztetik, mert a közgyűlésről felvett jegyzőkönyvből kitetszőleg a közgyűlésen tett indítványok az intézet anyagi állásának felderítését czélozzák, de az alperes által állított káros következményű cselekményeket nem foglalnak magukban. De egyébként is a közgyűlésen tett indítványok szabályszerű szavazás utján a közgyűlés által elintéztettek. De különösen nem szolgálhatnak felperes elbocsátásának jogos indokául azért, mert alperesnek a keresethez B) alatt csatolt alapszabályai szerint a közgyűlésen az alperesi pénzintézet részvényesei, a megfelelő feltételek mellett résztvehetnek, tehát indítványokat tehetnek és a belátásuk szerinti helyes indítványra szavazhatnak s a most hivatkozott alapszabályok nem foszthatják meg az alperesi pénzintézet hivatalnokát sem ezen jog gyakorlásától, alperes pedig nem vonta kétségbe felperes azon állítását, hogy ő a közgyűlésen mint részvényes is vett részt, de ez a körülmény a beszerzett közgyűlési jegyzőkönyvvel különben is bizonyítást nyert, valamint még azért sem, mert felperes egyúttal igazgatósági tag is volt s mint ilyen részt vett a közgyűlésen.