Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 5. szám - Az amerikai biztosító-társaságok reformja

110 Kereskedelmi Jog 5. sz. Már pedig felperes mint részvényes és mint igazgatósági tag járván el, e minőségben gyako­rolt cselekményei akkor sem tudhatók neki mint tisztviselőnek a rovására, ha azokkal esetleg a tisztviselői fegyelmet megsértette is. (8948/1905.) A kolozsvári kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság ítélete megváltoztatik és felperes keresetével el­utasittatik. Indokok : Az alperesi részvénytársaság tisztviselői nyugdíj- és segélyalapja alapszabá­lyainak 18. §-a értelmében az alperesi pénz­intézet tisztviselői, ha hivatali állásuktól a fegyelmi bizottság határozata által elmozdittat­nak, nyugdíjra való jogosultságokat elvesztik; de a szolgálati alapszabályok 32. §-a értelmé­ben csak akkor: ha az idézett szakasz a)—f) pontjaiban felsorolt esetek valamelyike fenforog. Alperes részvénytársaság a keresethez C) alá mellékelt fegyelmi bizottsági határozatával bocsá­totta el felperest szolgálatából, ennélfogva a jelen per elbírálásánál az képez döntő tényt, hogy a felperes terhére az idézett fegyelmi határozatban felsorolt cselekmények olyanok-e, a melyek a szolgálati alapszabályok 32 §-ának valamelyik pontja alá eső jellegüknél fogva a nyugdijidény elvesztését vonják maguk után. Az alapszabályok 32. §-ának c) p. szerint a tiszt­viselő fegyelmi uton hivatali állásából bármikor elbocsátható, ha a hivatal irányát az intézetre nézve káros módon megsértette. Felperes az alperesi pénzintézetnél mint pénztárnok volt alkalmazva és az alperesi pénz­intézetnek 1900. május 10-én tartott közgyűlé­sén a vonatkozó közgyűlési jegyzőkönyv igazo­lása szerint, hozzájárult azon indítványhoz, hogy fegyelmi eljárás rendeltessék el az igaz­gatóság és felügyelő bizottság ellen és hogy a mérleg és jelentések, mint a valóságnak meg nem felelők, vettessenek el, holott azok össze­állításánál, mint tisztviselő ő is közreműkö­dött és hivatali főnökét, a vezérigazgatót, a 383-901. bf. sz. a. indítványában hűtlen keze­léssel vádolta és pedig, amint ezt a vonatkozó bünper ügyiratai is igazolják, alaptalanul; és itt felperes nem hivatkozhatik arra, hogy ő a köz­gyűlésen, mint részvényes és igazgatósági tag szólalt fel és járult azon indítványhoz, mert ő egyszersmind az alperesi intézet tisztviselője volt és mint ilyen tudásával és eljárásával ellen­tétes dolgokat állított, nemcsak, hanem azokat az alaptalan vádakat a bűnvádi eljárás folyamán is fentartotta és az azért rágalmazás miatt ellene folyamaiba tett bünper nem azon okból szün­tettetett meg, hogy alaptalan vádjai emelésénél jóhiszemüleg járt volna el. Felperesnek, mint az alperesi intézet volt hivatalnokának ezen tényei, melyek szerint az alperesi pénzintézet közgyűlésén, az alperes ellen intézett alaptalan megtámadásokat magáévá tette és azoknak szavazatával érvényt is akart szerezni, az intézet vezetőjét és ezáltal köz­vetve magát az intézetet jó hírnevében gyengí­teni s ez által károsítani törekedett, továbbá a vezérigazgatót alaptalanul hűtlen kezeléssel vádolta : a szolgálatadója a pénzintézet hitele és annak jó hírneve ellen irányuló támadások s oly súlyos beszámítás alá eső vétséget képez­vén, mely által a hivatal irányát az alperesi intézetre nézve károsan megsértette ; ennélfogva tekintettel azon támogató okokra is, hogy fel­peres az alperesi intézet helyiségében botrányos magaviseletet tanúsított, stb., a tábla, tekintettel a K. T. 59. §-ának 1, 8. és 9. pontjaira, fel­peressel szemben a szolgálati alapszabályok 32. § ának c) pontjában irt, a nyugdíjigény elvesz­tését maga után vor;ó fegyelmi vétséget látja fenforogni és hogy ebből fol^ólag alperes az idézett szakaszban irt és szerződésileg biztosí­tott jogával élt akkor, a midőn felpeiest hivatali szolgálatából nyugdíjigényének elvesztése mellett elbocsátotta. (260/1906.) M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítéletét hagyja helyben. Indokok : A beszerzett czégiratok között lévő az 1900. évi május hó 10-én megtartott közgyű­lésről felvett jegyzőkönyv tartalmából nem tűnik ki, hogy felperes a közgyűlésen oly nyilatkozatot tett volna, amely a szolgálati rendtartás 32. §. c) pontjának rendelkezésébe ütközik, amely nyilatkozattál az idézett c) pont szerint a hivatal irányát az alperes intézetre nézve káros módon megsértette és e szerint az alperes részvény­társaság jó hirének és hitelének ártani igyekezett volna ; továbbá mert az a körülmény, hogy fel­peres a közgyűlésen támogatta azt az indít­ványt, hogy a mérleg és könyvek tételei egy kiküldendő bizottság által megvizsgáltassanak, az alperes részvénytársaság hitele és jó hír­neve ellen intézett eljárásnak szintén nem tekinthető, mivel a vizsgálat elrendelését fel­peres az intézetnél teljesített hivatalos működé­sének érdekében is támogathatta. Szövetkezet. 98. Évtársulatokból álló szövetkezetből bármikor ki lehet lépni s a tag ezen jogától az alapszabályok által meg nem foszt­ható. — Az alapszabályok az üzletrésznek csak törvény­szerű elnevezését használhatják (Győri kir. törvényszék 6204/906. számú végzése) A győri kir. törvényszék : Ezen előterjesztés­nek helyt ad és ennek folytán az alapszabályokat a szövetkezetnek azzal a felhívással adja vissza, hogy azokat szabályszerűen összehívott köz­gyűlésen a jelen végzésben foglalt utasításoknak megfelelően módosítsa és a módosított alap­szabályok összes példányait bejegyzés, illetőleg kihirdetés végett a kir. törvényszékhez ismét terjessze be. Az alapszabályok 23. §-ának 2. bekezdésében ugyanis a következők foglaltat­nak: „Az évtársulat öt évi időtartama előtt a 15. §-ban részletezett esetek kivételével az évtársulatból való kilépést vagy a befizetett

Next

/
Oldalképek
Tartalom