Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 5. szám - Az amerikai biztosító-társaságok reformja

108 ritkán képezte adás-vétel tárgyát a berlini tőzsdén, sőt 1902-ben már nem is jegyeztetett. Erre eladó pert inditott szerződés fenn nem állásának kimondása iránt. Az elsőbiróság helyt is adott a keresetnek azzal, hogy alperes vevő nem oktrojálhat felpe­resre más árat, mint melyben megállapodtak, mint­hogy pedig ezen ármegállapítás alapját képező tőzsdei jegyzés nem eszközöltetik, a szerződós en­nek következtében hatályát vesztette. A Reichsge­richt azonban az Ítéletet feloldotta s az elsőfokot uj eljárásra utasította, mert véleménye szerint a kereskedelmi forgalomban megkívánt jóhiszeműség­nek — Treue und Glaube — nem felel meg, hogy a szerződés ily okból mindjárt hatályon kivül helyez­tessék. Előbb azon kérdést kellene eldönteni, vájjon nem felelne-e meg a jóhiszeműségnek s a felek szerződóskötóskori intencziójának, ha a megszűnt ármegállapitási alap más hasonlóval helyettesittetnék ? Egy fillér csődhányad. „Eos" berlini szájvizgyár csődtömege felosztás alá kerülvén, egy hitelező követelésére 1, azaz egy fillért kapott. Hogy ezen összeghez a boldog hitelező hozzájuthasson, a csődtömeggondnok 10 fillért portó, a hitelező pedig 5 fillért átvételi dij fejében fizetett. j/í Az amerikai biztosító-társaságok re­formja. Az uj esztendő az amerikai biztositó-tár­saságok életében nevezetes időpont Ugyanis 1907. január elsején lépett életbe az életbiztosító társaságok reformja, melynek betartására az Armstrong-féle vizsgálat következtében New-York állami törvény­hozása kötelezte a társulatokat. Január elsejétől kezdve törvény szabja meg, hogy valamely óletbiz­tositó-társaság jövedelmének hány százalékát fordít­hatja uj üzletek szerzésére, s ezek a kiadások nem rúghatnak többre az első évi prémiumoknál, hozzá­adva az első öt év halálozási nyereségeit. Külön­böző társulatoknál eszerint különböző lesz az ügy­nöki jutalék, de átlag mégis legalább 25 százalékkal kevesebb, mint eddig. Minden biztositótársulatnak fel kell tárni üzleti viszonyait deczember 31-én az állami Insurance felügyelő előtt; be kell jelenteni az osztalékot, a tartalékalapot, és a pénztár-egyen­leget, valamint ki kell mutatni minden üzletkötés­nél a veszteséget vagy nyereséget és a kifizetett ügynöki jutalékot. Ki kell mutatni az üzlet igazga­tási czéljaira fordított minden legkisebb összeget, minden tisztviselőnek nevét, fizetését és jutalékát, ha az több évi 5000 dollárnál. Ki kell mutatni a társulatok ingatlan adás-vételeit, kölcsöneit, a halál­eseti követeléseket, az esetleges egyezséget s ezek okait. Január elsejétől kezdve minden kiadott köt­vénynek tartalmaznia kell a teljes szerződést, melyet a biztosított személy és a biztosító társulat között, Ez a szakasz annak ellenőrzésére van, hogy ne legye­nek többé olyan álszerződéses kötvények, minőket a Mutual Reserve Life Insurance Company kiadott. A felesleges nyereséget évenként föl kell osztani a a kötvény birtokos négyféle módon kaphatja meg a reá eső nyereséget. Megkaphatja készpénzben, vagy levonhatja az évi prémiumból, nagyobb összegű biztosításra fordíthatja, vagy a határidő lejártával megkapható tőkéhez csatolhatja. A törvény e sza­kasza az eddig kiadott kötvényeknél csak 1908. január elsején lép életbe. A három nagy társulat: az Equitable, a Neio­York Life és a Mutual nem halmozhatnak fel többé olyan óriási tartalékalapot, mind eddig. Az uj tör­vény ennek határát is megszabja. A három nagy társulat feleslegei már most is túllépik e határt s ezt az összeget ismét a kötvénybirtokosok között fogják felosztani. Egyetlen biztosító társulatnak sem lesz szabad január elsejétől kezdve összesen 150 millió dollárnál nagyobb értékű uj üzletet kötni évenkint. Január elsejétől kezdve a biztosító-társulatok­nak nem szabad többé részvényeket vásárolniok, sőt öt éven belül minden részvényüket el kell adniok. Újévtől kezdve jövedelmeiket legfeljebb elsőrendű kötvényekbe vagy ingatlanokra adott kölcsönbe fek­tethetik be. Öt év alatt eszerint több száz millió dollár értékű részvény fog piaczra kerülni eladás végett. Január elsejétől kezdve Csupán négy formája van a biztosítási kötvényeknek : közönséges életbiz­tosítási kötvény (ordinary life) ; meghatározott fize­tési (limited payinent) ; határidőre kötött (endow­ment) ós rövid határidőnkint fizetendő (termi köt­vények. _ IRODALOM. I. Hazai irodalom. Az 1906. évi törvényezikkek. A millen­niumi Törvénytár (Corpus Juris) folytatását képező törvénygyűjteményben, melyet dr. Márkus Dezső, a m. kir. Kúriához beosztott kir. itélőtáblabiró szerkeszt, most jelentek meg az 1906. évi törvé-113'­czikkek. Döntvénytár. A Jogtudományi Közlöny szer­kesztőségének Döntvénytár czimü értékes gyűjtemé­nyéből, mely a felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatait foglalja magában, útbaigazító jegyze­tekkel, most jelent meg a negyedik folyam VI. (az egész gyűjtemény 101.) kötete, mely több mint 22 iven a magán-, kereskedelmi-, váltójogi stb. judikaturát tartalmazza. Ügynök és ügynöki jog. Irta: dr. Kemény Dezső, a budapesti kereskedelmi és iparkamara fogalmazója. Különlenyomat a „Magyar Jogi Lexi­con" VI. kötetéből. II. Külföldi irodah m Ofner, J. u. Thorsch, B. Das österreichische Gesetz über Gesellschaften mit beschránkter Haf­tung. Text mit Erlauterungen, Durchführungsver­ordnungen, Deutschem Reichsgesetz u. Vertragsent­wurf. Wien, Hölder. 3.60 M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom